Dojcsák Dániel
Web 2.0 felvilágosítás IV.: Joost, az internet-tv
Néhány marketinges ugyan már idén azt szeretné ha az IPTV lenne az év húzóneve, de Európában ez még a jövő zenéje, hazánkban meg főleg. Itthon eddig a szolgáltató függő T-Online féle T-Home-ról hallhattak az érdeklődők, viszont béta állapotban kezd feltűnni egy újabb, a közösségi portálok sikerét ismételni próbáló csillag, a Joost: az igazi internet-tv.
A szolgáltatás egyelőre zárt béta állapotban van, tehát nem regisztrálhat bárki szabadon. A fejlesztők fenntartják a jogot maguknak a válogatásra, illetve az azonosító megszerzése sikeres próbálkozás esetén is eltarthat napokig-hetekig. A Joost nem mást kínál a szélessávú internetkapcsolattal rendelkezőknek, mint egy komplex, integrált tv-szolgáltatást tematikus csatornákkal és széles programkínálattal. Az IPTV minden jellemzője igaz a Joostra, azaz a műsort meg lehet állítani, lehet benne szabadon tekerni, sőt, a csatornák kínálatában szabadon lehet böngészni kiválasztva a néző számára éppen legérdekesebb műsorszámot.
Az ilyen fokú szabadság ugyan az IPTV legnagyobb előnye, de egyben a legnagyobb hátránya is, hiszen a tévénézés, mint tevékenység az elmúlt évtizedekben a világ legpasszívabb tevékenységeként ívódott a köztudatba. Két évtizeddel ezelőtt hazánkban még csatornák között sem lehetett válogatni, de manapság sem várunk többet a televíziótól, minthogy bekapcsoljuk és az adásszerkesztők valami emészthető dolgot toljanak az arcunkba úgy, hogy ne kelljen érte semmit tenni az ujjperceink mozgatásán kívül, mikor épp elkapcsolunk a reklám alatt.
Az emberek többsége számára - sőt számomra is - teljesen idegen a videotékaszerű televíziózás, mikor a kedvenc sorozatomhoz nem kell sietnem haza, mikor a sör/fagyi/ropi/pisi/reklám-szünet nem 12 perc, hanem annyi amennyit én akarok. Mikor egymás után akár nyolc epizódot is végignézhetek egy évadból anélkül, hogy verejtékezve izgulnék át hét éjszakát a következő részig. Éppen ezért a klasszikus műsorszerkesztés még biztosan megér pár misét, a teljesen interaktív tv-csatornák főként a tematikus adók esetében lehetnek nyerők.
A Joost kitalálói nem ismeretlen emberek a peer-to-peer világban, hiszen Niklas Zennstörm és Janus Friis fejéből pattant ki anno a Kazaa és a Skype ötlete is. Jelen projektjüket tavaly októberben hívták életre, akkor még Venice néven, s most áprilisban jutottak el odáig, hogy félpublikus béta verziót adjanak ki a szoftverből. A p2p-nagyágyúk természetesen a jövő televízióját is úgy képzelték el, mint a zenemegosztást és a telefonálást, azaz a hálózatban résztvevő végpontokon szabadon keresztül menő és nem központi szerverekről közvetlenül letöltődő adatfolyamként. A tartalom ilyen módon való továbbítása lehetővé teszi, hogy a nagyfelbontású videók közül minden felhasználó szabadon válasszon maga számára műsort úgy, hogy közben a nagy szabadság nem terheli agyon a tartalmat kínáló szervereket.
A Joost gyakorlatilag nem más, mint egy set-top-box nélküli szoftveres IPTV megoldás. Az általa igényelt sávszélesség a jelenlegi tömörítési ráta mellett nem több, mint 80-100 kbps, azaz elméletileg már egy 1 Mbps-os sávszélességű kapcsolaton keresztül is működőképes. Persze ebben az esetben a család ne nagyon nyisson meg közben még weboldalakat sem, mert a családfő mérges lesz, ha beszaggat a focimeccs vagy a póker parti. Egy 8-10 megabites kapcsolat esetén viszont az adás folyamatos marad akkor is, ha közben torrent kliens, webes letöltés vagy online játék is ügyeskedik a hálózaton.
Az optimalizált sávszélesség foglalásnak viszont megvan a hátulütője, hiszen a HD-minőséghez szép lassan hozzászokó netezők szomorúak lesznek a normál tv-adást éppen megközelítő minőségű kép láttán. Egy nagy méretű LCD monitoron, teljes képernyőn nézve az adást körülbelül 3-4 méter távolság felett válik észrevétlenné a gyenge minőség, bár ez televíziózáshoz teljesen optimális távolság. Ablakba helyezve az adást pedig teljesen vállalható a képminőség. Valószínűleg a későbbiekben változik majd a helyzet és akár jobb minőségű adások is felkerülnek a palettára.
A stream media (adatfolyam) hajnalán sokat mosolyogtam rajta, hogy régen ha rossz volt a vétel, akkor szemcséssé vált a kép, vagy csíkok jelentek meg az adásban, a jövő pedig a széteső pixeleké és a zuhanó fps-é (képkocka per másodperc) ilyen téren. A képminőség mellett a hang viszont kiemelkedően jó a legtöbb, s főleg a zenei csatornák esetén. Igaz néhány esetben csúnyán recsegett, de lehet hogy csak a hip-hop zenéhez nincs érzékem. A minőség után a második fontos kérdés a kínálat, a választék. A jelenleg béta állapotú szolgáltatás is már 83 különböző csatornát kínál. Ezt azért nem szabad összetéveszteni 83 igazi tv-csatornával, hiszen jelenleg a nézhető műsorok száma egy csatornán erősen limitált, illetve viszonylag lassan változik a felhozatal. Ezt szívem szerint nem tenném a serpenyő negatív oldalára, hisz a mostani fázisban a legfontosabb dolog a hibátlan, bugmentes működés és az egyre nagyobb számú felhasználóval való tesztelés.
A csatornakínálat valószínűleg a jövőben bővülni fog, hiszen már most komoly kiadók és műsorszolgáltató cégek hajoltak meg az új hype előtt, úgymint a Viacom néhány részlege, a Warner Music, a Diversion Media, sőt a valóságshowiról és egyéb licenc műsorairól ismert holland Endemol is. Amennyiben a projekt csak fele olyan sikeres lesz mint a Skype volt, akkor biztosak lehetünk benne, hogy 1-2 éven belül abban a dilemmában lesz részünk, hogy nem tudunk majd dönteni a múlt heti Legyen Ön is Milliomos részek, kedvenc sci-fi sorozatunk, egy jó focimeccs vagy a kedvenc előadónk videóklipje között.
Annyira viszont nem eszik forrón a Joostot. Sajnos el kell mondani, hogy már most, a béta alatt regionális korlát alá esik számos csatorna. A benelux MTV adását például csak a három érintett országból lehet magunkhoz szívogatni, a Comedy Central műsorait pedig csakis amerikai IP cím tulajok élvezhetik. A jelenlegi 83 csatornából így 56 darab marad, melyet bárhonnan lehet élvezni. 12 kizárólag USA-beli - ezekbe sajnos beletartozik az MTV, a VH1 és a National Geographic is. Viszont hogy a Recept TV-t miért nem lehet Észtországban fogni, a Cirkusz TV-t pedig miért nem nézhetik az olaszok, számomra homály.
Vannak exklúzív európai csatornák is, mint a focicsatorna, illetve brit barátaink zenei koncerteket is követhetnek Jooston keresztül. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közeljövőben mondjuk a luxembourgi RTL csoport is csatlakozik a projekthez és akkor valóra válhat sokak álma, bármikor és bármeddig bámulhatják a Barátok Közt zseniális epizódjait. Bár ismerve a médiavállalatok döntéshozóinak logikáját és gyorsaságát, ez beletelhet még pár évbe és akkor sem számítanék a süllyesztőbe került konzervek, a már ismételhetetlen adások bekerülésén túl másra. Mindenesetre a Joost Blog szerint a CBS szemet vetett a termékre.
Ahhoz képest, hogy interneten keresztüli adásról van szó, nagyon nehéz elkerülni a reklámokat. Ki kell emelni, hogy az interfész elvileg képes a műsorok alatt is mindenféle felületeket felvillantani úgy, hogy azt a néző nem ugorhatja át. Ugyan át lehet tekerni a műsorok bármely részét, de az epizódok elején és végén már most számos szponzor/hirdető cég logója tűnik fel, ami alkalomadtán felcserélhető teljes értékű szpotokra is.
Egyelőre viszont nincs gond a pénzzel, hiszen a Skype eBay általi felvásárlásakor átutalt 2,6 milliárd dollárból bőven futja a két ifjú titánnak egy új találmány kifejlesztésére és bevezetésére. A médiabirodalmak élénk érdeklődése miatt pedig kifejezetten optimistán lehet erre a vonalra tekinteni, mint jövőbeni médiára. Elképzeléseim szerint az üzleti modell a hirdetések mellett előfizetéses konstrukciókat is kínál majd, illetve a Skype-hoz hasonlóan az extra szolgáltatásokért és tartalmakért biztosan fizetni kell majd.
Az extra funkciókban pedig nem lesz hiány. Már most is elérhető néhány kis widget, amikkel a tévé bámulása interaktívabbá tehető. A legszebb példa például a csatorna chat, ahol az azonos műsort nézők beszélgethetnek, chatelhetnek. Bár ennek igazán értelme élő közvetítés alatt lenne, hiszen ki akarná, hogy egy a meccset fél órával hamarabb elindító emberke besikítson idő előtt, hogy góóól. A legmókásabb funkció viszont a beépített RSS olvasó, amibe természetesen bármilyen saját RSS feedet betölthetünk, így amíg az asszony romantikus sorozatokat néz, addig is lehet SG.hu híreket olvasni a képernyő sarkában. A widgetek alkalmazási területe pedig végtelen: lehetne akár pizza rendelő ikon, vagy bármi kényelemfokozó extra, ami a TV nézést még punnyadtabb tevékenységgé teszi.
A kezelőfelület egyébként egyértelműen nem a PC monitor előtti felhasználást veszi alapnak, hanem a sokszor emlegetett nappaliba beköltözött PC alapú multimédia központot. Miért ne lehetne a televíziót a jövőben simán a routerre kötni a koaxkábel helyett, miért ne lehetne szolgáltatói korlátozás nélkül választani magunknak adásokat? Az egyszerű menüt egy átlagos távirányítón megtalálható gombsorral is teljesen simán lehet használni, sőt nem probléma egy nagysebességű vezetéknélküli hálózatot befogva egy PDA készüléken sem mesterkedni vele.
A Joost eddig látható legnagyobb előnye, hogy teljesen univerzális felületet hozott létre, ami nem erőltet semmit, nem akar több lenni egyelőre, mint ami: egy modern tv. Bal oldalon a csatorna és program katalógus, jobb oldalon az extrák, alul pedig az éppen játszott műsor adatai és a gyorsmenü a saját beállított adásokhoz. Ennél egyelőre nem kell több, csak az, hogy igazi adás is legyen rajta, a minőség javuljon kicsit, és lehetőség szerint ne legyen majd túl drága.
A szolgáltatás egyelőre zárt béta állapotban van, tehát nem regisztrálhat bárki szabadon. A fejlesztők fenntartják a jogot maguknak a válogatásra, illetve az azonosító megszerzése sikeres próbálkozás esetén is eltarthat napokig-hetekig. A Joost nem mást kínál a szélessávú internetkapcsolattal rendelkezőknek, mint egy komplex, integrált tv-szolgáltatást tematikus csatornákkal és széles programkínálattal. Az IPTV minden jellemzője igaz a Joostra, azaz a műsort meg lehet állítani, lehet benne szabadon tekerni, sőt, a csatornák kínálatában szabadon lehet böngészni kiválasztva a néző számára éppen legérdekesebb műsorszámot.
Az ilyen fokú szabadság ugyan az IPTV legnagyobb előnye, de egyben a legnagyobb hátránya is, hiszen a tévénézés, mint tevékenység az elmúlt évtizedekben a világ legpasszívabb tevékenységeként ívódott a köztudatba. Két évtizeddel ezelőtt hazánkban még csatornák között sem lehetett válogatni, de manapság sem várunk többet a televíziótól, minthogy bekapcsoljuk és az adásszerkesztők valami emészthető dolgot toljanak az arcunkba úgy, hogy ne kelljen érte semmit tenni az ujjperceink mozgatásán kívül, mikor épp elkapcsolunk a reklám alatt.
Az emberek többsége számára - sőt számomra is - teljesen idegen a videotékaszerű televíziózás, mikor a kedvenc sorozatomhoz nem kell sietnem haza, mikor a sör/fagyi/ropi/pisi/reklám-szünet nem 12 perc, hanem annyi amennyit én akarok. Mikor egymás után akár nyolc epizódot is végignézhetek egy évadból anélkül, hogy verejtékezve izgulnék át hét éjszakát a következő részig. Éppen ezért a klasszikus műsorszerkesztés még biztosan megér pár misét, a teljesen interaktív tv-csatornák főként a tematikus adók esetében lehetnek nyerők.
A Joost kitalálói nem ismeretlen emberek a peer-to-peer világban, hiszen Niklas Zennstörm és Janus Friis fejéből pattant ki anno a Kazaa és a Skype ötlete is. Jelen projektjüket tavaly októberben hívták életre, akkor még Venice néven, s most áprilisban jutottak el odáig, hogy félpublikus béta verziót adjanak ki a szoftverből. A p2p-nagyágyúk természetesen a jövő televízióját is úgy képzelték el, mint a zenemegosztást és a telefonálást, azaz a hálózatban résztvevő végpontokon szabadon keresztül menő és nem központi szerverekről közvetlenül letöltődő adatfolyamként. A tartalom ilyen módon való továbbítása lehetővé teszi, hogy a nagyfelbontású videók közül minden felhasználó szabadon válasszon maga számára műsort úgy, hogy közben a nagy szabadság nem terheli agyon a tartalmat kínáló szervereket.
A Joost gyakorlatilag nem más, mint egy set-top-box nélküli szoftveres IPTV megoldás. Az általa igényelt sávszélesség a jelenlegi tömörítési ráta mellett nem több, mint 80-100 kbps, azaz elméletileg már egy 1 Mbps-os sávszélességű kapcsolaton keresztül is működőképes. Persze ebben az esetben a család ne nagyon nyisson meg közben még weboldalakat sem, mert a családfő mérges lesz, ha beszaggat a focimeccs vagy a póker parti. Egy 8-10 megabites kapcsolat esetén viszont az adás folyamatos marad akkor is, ha közben torrent kliens, webes letöltés vagy online játék is ügyeskedik a hálózaton.
Az optimalizált sávszélesség foglalásnak viszont megvan a hátulütője, hiszen a HD-minőséghez szép lassan hozzászokó netezők szomorúak lesznek a normál tv-adást éppen megközelítő minőségű kép láttán. Egy nagy méretű LCD monitoron, teljes képernyőn nézve az adást körülbelül 3-4 méter távolság felett válik észrevétlenné a gyenge minőség, bár ez televíziózáshoz teljesen optimális távolság. Ablakba helyezve az adást pedig teljesen vállalható a képminőség. Valószínűleg a későbbiekben változik majd a helyzet és akár jobb minőségű adások is felkerülnek a palettára.
A stream media (adatfolyam) hajnalán sokat mosolyogtam rajta, hogy régen ha rossz volt a vétel, akkor szemcséssé vált a kép, vagy csíkok jelentek meg az adásban, a jövő pedig a széteső pixeleké és a zuhanó fps-é (képkocka per másodperc) ilyen téren. A képminőség mellett a hang viszont kiemelkedően jó a legtöbb, s főleg a zenei csatornák esetén. Igaz néhány esetben csúnyán recsegett, de lehet hogy csak a hip-hop zenéhez nincs érzékem. A minőség után a második fontos kérdés a kínálat, a választék. A jelenleg béta állapotú szolgáltatás is már 83 különböző csatornát kínál. Ezt azért nem szabad összetéveszteni 83 igazi tv-csatornával, hiszen jelenleg a nézhető műsorok száma egy csatornán erősen limitált, illetve viszonylag lassan változik a felhozatal. Ezt szívem szerint nem tenném a serpenyő negatív oldalára, hisz a mostani fázisban a legfontosabb dolog a hibátlan, bugmentes működés és az egyre nagyobb számú felhasználóval való tesztelés.
A csatornakínálat valószínűleg a jövőben bővülni fog, hiszen már most komoly kiadók és műsorszolgáltató cégek hajoltak meg az új hype előtt, úgymint a Viacom néhány részlege, a Warner Music, a Diversion Media, sőt a valóságshowiról és egyéb licenc műsorairól ismert holland Endemol is. Amennyiben a projekt csak fele olyan sikeres lesz mint a Skype volt, akkor biztosak lehetünk benne, hogy 1-2 éven belül abban a dilemmában lesz részünk, hogy nem tudunk majd dönteni a múlt heti Legyen Ön is Milliomos részek, kedvenc sci-fi sorozatunk, egy jó focimeccs vagy a kedvenc előadónk videóklipje között.
Annyira viszont nem eszik forrón a Joostot. Sajnos el kell mondani, hogy már most, a béta alatt regionális korlát alá esik számos csatorna. A benelux MTV adását például csak a három érintett országból lehet magunkhoz szívogatni, a Comedy Central műsorait pedig csakis amerikai IP cím tulajok élvezhetik. A jelenlegi 83 csatornából így 56 darab marad, melyet bárhonnan lehet élvezni. 12 kizárólag USA-beli - ezekbe sajnos beletartozik az MTV, a VH1 és a National Geographic is. Viszont hogy a Recept TV-t miért nem lehet Észtországban fogni, a Cirkusz TV-t pedig miért nem nézhetik az olaszok, számomra homály.
Vannak exklúzív európai csatornák is, mint a focicsatorna, illetve brit barátaink zenei koncerteket is követhetnek Jooston keresztül. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közeljövőben mondjuk a luxembourgi RTL csoport is csatlakozik a projekthez és akkor valóra válhat sokak álma, bármikor és bármeddig bámulhatják a Barátok Közt zseniális epizódjait. Bár ismerve a médiavállalatok döntéshozóinak logikáját és gyorsaságát, ez beletelhet még pár évbe és akkor sem számítanék a süllyesztőbe került konzervek, a már ismételhetetlen adások bekerülésén túl másra. Mindenesetre a Joost Blog szerint a CBS szemet vetett a termékre.
Ahhoz képest, hogy interneten keresztüli adásról van szó, nagyon nehéz elkerülni a reklámokat. Ki kell emelni, hogy az interfész elvileg képes a műsorok alatt is mindenféle felületeket felvillantani úgy, hogy azt a néző nem ugorhatja át. Ugyan át lehet tekerni a műsorok bármely részét, de az epizódok elején és végén már most számos szponzor/hirdető cég logója tűnik fel, ami alkalomadtán felcserélhető teljes értékű szpotokra is.
Egyelőre viszont nincs gond a pénzzel, hiszen a Skype eBay általi felvásárlásakor átutalt 2,6 milliárd dollárból bőven futja a két ifjú titánnak egy új találmány kifejlesztésére és bevezetésére. A médiabirodalmak élénk érdeklődése miatt pedig kifejezetten optimistán lehet erre a vonalra tekinteni, mint jövőbeni médiára. Elképzeléseim szerint az üzleti modell a hirdetések mellett előfizetéses konstrukciókat is kínál majd, illetve a Skype-hoz hasonlóan az extra szolgáltatásokért és tartalmakért biztosan fizetni kell majd.
Az extra funkciókban pedig nem lesz hiány. Már most is elérhető néhány kis widget, amikkel a tévé bámulása interaktívabbá tehető. A legszebb példa például a csatorna chat, ahol az azonos műsort nézők beszélgethetnek, chatelhetnek. Bár ennek igazán értelme élő közvetítés alatt lenne, hiszen ki akarná, hogy egy a meccset fél órával hamarabb elindító emberke besikítson idő előtt, hogy góóól. A legmókásabb funkció viszont a beépített RSS olvasó, amibe természetesen bármilyen saját RSS feedet betölthetünk, így amíg az asszony romantikus sorozatokat néz, addig is lehet SG.hu híreket olvasni a képernyő sarkában. A widgetek alkalmazási területe pedig végtelen: lehetne akár pizza rendelő ikon, vagy bármi kényelemfokozó extra, ami a TV nézést még punnyadtabb tevékenységgé teszi.
A kezelőfelület egyébként egyértelműen nem a PC monitor előtti felhasználást veszi alapnak, hanem a sokszor emlegetett nappaliba beköltözött PC alapú multimédia központot. Miért ne lehetne a televíziót a jövőben simán a routerre kötni a koaxkábel helyett, miért ne lehetne szolgáltatói korlátozás nélkül választani magunknak adásokat? Az egyszerű menüt egy átlagos távirányítón megtalálható gombsorral is teljesen simán lehet használni, sőt nem probléma egy nagysebességű vezetéknélküli hálózatot befogva egy PDA készüléken sem mesterkedni vele.
A Joost eddig látható legnagyobb előnye, hogy teljesen univerzális felületet hozott létre, ami nem erőltet semmit, nem akar több lenni egyelőre, mint ami: egy modern tv. Bal oldalon a csatorna és program katalógus, jobb oldalon az extrák, alul pedig az éppen játszott műsor adatai és a gyorsmenü a saját beállított adásokhoz. Ennél egyelőre nem kell több, csak az, hogy igazi adás is legyen rajta, a minőség javuljon kicsit, és lehetőség szerint ne legyen majd túl drága.
