Napjainkban az elektronikus levelek 90 százaléka spam. A technika azonban elavult és régóta vannak nagyobb teljesítményű és praktikusabb megoldások. Az azonnali üzenetküldőké és a mobil megoldásoké a jövő.

Az e-mail eredeti célja az volt, hogy megkönnyítse az emberek életét és hogy könnyebben és gyorsabban kommunikálhassanak egymással. Ez az elképzelés 1971-ben született, amikor Ray Tomlinson amerikai informatikus az első e-mailt elküldte a kollégáinak. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy amikor az Egyesült Államokból Németországba megérkezett az első elektronikus levél, tartalma csupán egyetlen szó volt ("Wilkomen!"), és az út megtételéhez hat órára volt szüksége. A Computer Science Network munkatársai ennek ellenére fontosnak tartották üdvözölni a Karlsruhei Egyetemen dolgozó kollégáikat.

Ma már naponta kereken 200 milliárd e-mailt küldenek a felhasználók és a cégek, de ennek az óriási mennyiségnek a 90 százaléka szemét. Mindez egy konstrukciós hibára vezethető vissza és emiatt van az, hogy sokan már az elektronikus levelezés komoly válságáról beszélnek. Paul Ferdinand Siegert, a lüneburgi Leuphana Egyetemen munkatársa szerint az alapvető probléma az, hogy az 1970-es években az első levelezőrendszereket úgy fejlesztették ki, hogy nem gondoltak a feladó ellenőrzésére. Ezt a hibát azóta sem javították ki és a Simple Mail Transfer Protocol (SMTP) a mai napig elmulasztja részletesen megvizsgálni a feladó "személyét". Ez a probléma végigkísérte az elektronikus levelezés három és fél évtizedét.

Bár ma már dolgoznak a szakemberek a hiba kijavításán, azonban a kérdés közel sem ilyen egyszerű. Az 1970-es évek óta ugyanis az internet alapvetően megváltoztatta az emberek életét. A közösségi portálok és a mobil készülékeknek köszönhető állandó elérhetőség lassan feleslegessé teszik az e-maileket. A fő gond az, hogy az e-mailezés bonyolult folyamat. Először értesítést kapunk arról, hogy egy új üzenetünk érkezett. Utána megnyitjuk azt és elolvassuk. Mindez azonban tíz levél esetében már meglehetősen hosszadalmas és időrabló folyamat.

A legújabb felmérések is az e-mail végét jósolják. A mai fiatalok, de az idősebbek közül is egyre többen használják az MSN- és az ICQ-rendszereket. A 14 és 29 év közötti korosztálynál a két technológia már jól láthatóan harcol egymással. A megkérdezettek 45 százaléka szívesebben chatel, mint e-mailezik. A 10 és 17 év közöttieknél pedig a lányok 94 és a fiúk 86 százaléka használ különösen gyakran azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat. S mindezt a folyamatot csak erősítik a különböző mobil alkalmazások (Nimbuzz, Fring stb.), amelyek segítségével a telefon mellől is bárki valós időben kapcsolatba léphet az ismerőseivel vagy rokonaival.

Az azonnali üzenetküldők (IM) mellett az e-mail utódja lehet a Google Wave, amely egyesíti magában az elektronikus levelezőrendszerek, az IM-szolgáltatások, a Twitter, a Google Docs és egy fotóportál funkcióit. A Google Wave előnye, hogy az e-mail alapötletét a 2009-es évbe ülteti át anélkül, hogy korlátozná a felhasználókat. Ráadásul lehetővé teszi közben a dokumentumok vagy képek valós idejű, az üzenetváltásokkal párhuzamosan megvalósuló feldolgozását is. Egy partira való meghívó kiegészíthetővé válik egy Google Maps térképpel.

Az e-mailt persze nem kell temetni, ellenkezőleg. A szakemberek szerint inkább tovább fog fejlődni, új funkciókkal egészítik majd ki. Jó példa erre a német kormány De-Mail programja, amelynek köszönhetően az e-mail elfoglalhatja méltó helyét, mint egy új, titkosított kommunikációs forma. Nehéz megjósolni, hogy milyen lesz az email mondjuk öt év múlva. Az MSN, a Facebook és a Twitter korábban egyetlen e-mail megírása és elküldése is feleslegessé válhat. Az ok: a web célja a felhasználók és a hálózatok összeolvasztása. Mindez azonban az 1970-es években még science-fictionnak tűnt.