Berta Sándor
Németország - nem alkotmányellenes az e-mailek lefoglalása
A német alkotmánybíróság második szenátusa elutasította azt a beadványt, amelynek készítői alkotmányellenesnek tartották az e-mailek lefoglalását.
A jövőben is lefoglalhatják bizonyítékként a német hatóságok a távközlési szolgáltatók által tárolt elektronikus leveleket, mivel ezek az intézkedések nem alkotmányellenesek, bár tény, hogy ugyanakkor sértik a távközlési titokról szóló törvényt. Így döntött a német alkotmánybíróság második szenátusa.
A testületnek azért kellett állást foglalnia, mert egy korábbi ügyben egy házkutatáskor a nyomozók nem találták meg a gyanúsított számítógépén a küldött e-maileket. Az illető ugyanis a szolgáltató levelezőszerverén tárolta a küldeményeket. A gyanúsított megtagadta az együttműködést, mondván: a házkutatási parancs nem teszi lehetővé az e-mailekhez való hozzáférést. Az illetékes bíróság elrendelte a levelek lefoglalását. A rendőrök egy adathordozóra lementették a gyanúsított 2004 januárja és 2006 márciusa közötti körülbelül 2500 küldeményből álló teljes online forgalmát.
Az ügy végül az alkotmánybíróság elé került, amely megállapította, hogy az intézkedés miatt nem sérültek az alperes az alapvető jogai. Ugyan a lépés sértette a távközlési törvényt, de mivel a cél egy bűncselekmény felderítése, így ilyen esetekben a közérdek fontosabb a magánérdeknél. A testület közölte, hogy a hatóságoknak a jövőben minden hasonló lefoglalásnál értesíteniük kell az érintett személyt, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy nem sérülnek a jogai. Amennyiben az e-maileket az illető tudta nélkül foglalják le, úgy őt - a nyomozás érdekeinek figyelembe vétele mellett - erről mielőbb értesíteni kell.
Az alkotmánybíróság végül kimondta azt is, hogy a hatóságoknak később minden olyan elektronikus levelet vissza kell szolgáltatniuk vagy meg kell semmisíteniük, amelyekre a bizonyítási eljárásokban már nincs szükség.
A jövőben is lefoglalhatják bizonyítékként a német hatóságok a távközlési szolgáltatók által tárolt elektronikus leveleket, mivel ezek az intézkedések nem alkotmányellenesek, bár tény, hogy ugyanakkor sértik a távközlési titokról szóló törvényt. Így döntött a német alkotmánybíróság második szenátusa.
A testületnek azért kellett állást foglalnia, mert egy korábbi ügyben egy házkutatáskor a nyomozók nem találták meg a gyanúsított számítógépén a küldött e-maileket. Az illető ugyanis a szolgáltató levelezőszerverén tárolta a küldeményeket. A gyanúsított megtagadta az együttműködést, mondván: a házkutatási parancs nem teszi lehetővé az e-mailekhez való hozzáférést. Az illetékes bíróság elrendelte a levelek lefoglalását. A rendőrök egy adathordozóra lementették a gyanúsított 2004 januárja és 2006 márciusa közötti körülbelül 2500 küldeményből álló teljes online forgalmát.
Az ügy végül az alkotmánybíróság elé került, amely megállapította, hogy az intézkedés miatt nem sérültek az alperes az alapvető jogai. Ugyan a lépés sértette a távközlési törvényt, de mivel a cél egy bűncselekmény felderítése, így ilyen esetekben a közérdek fontosabb a magánérdeknél. A testület közölte, hogy a hatóságoknak a jövőben minden hasonló lefoglalásnál értesíteniük kell az érintett személyt, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy nem sérülnek a jogai. Amennyiben az e-maileket az illető tudta nélkül foglalják le, úgy őt - a nyomozás érdekeinek figyelembe vétele mellett - erről mielőbb értesíteni kell.
Az alkotmánybíróság végül kimondta azt is, hogy a hatóságoknak később minden olyan elektronikus levelet vissza kell szolgáltatniuk vagy meg kell semmisíteniük, amelyekre a bizonyítási eljárásokban már nincs szükség.