A bűncselekményekkel gyanúsított svájci állampolgárok a jövőben az állam nonstop felügyelete mellett internetezhetnek majd. Ez derült ki a WOZ helyi hetilap birtokába került dokumentumokból.

A meglehetősen ambíciózus terveknek titokban kellett volna maradniuk. De mivel valaki elküldte az anyagot a WOZ szerkesztőségébe, így az hamar ismertté vált. A svájci kormány azt tervezi, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja a gyanús személyek internetezését. Idén augusztus elsejétől az internetszolgáltatók kötelesek lesznek kibővíteni a technikai infrastruktúrájukat, ugyanis a jövőben - adott esetben - minden a birtokukban lévő online adatot továbbítaniuk kell a hatóságoknak.

Az elképzelés szerint a teljes szélessávú interneteléréseken alapuló kommunikáció valós idejű ellenőrzését kell megvalósítani. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben valakit valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, a hatóságok megfigyelhetik az online tevékenységét, például az elektronikus levelezését, elolvashatják a chatszobákban folytatott beszélgetéseit vagy a fórumokban lévő bejegyzéseit. Sőt, akár a Skype-hívásokat is lehallgathatják vagy megnézhetik, hogy miért is kapcsolta be az illető a webkameráját.

Eveline Widmer-Schlumpf svájci szövetségi igazságügyi miniszter úgy vélte, hogy a postai és távközlési forgalom ellenőrzéséről szóló jelenlegi törvény (Büpf) kellő jogalapot teremt az új szabályozás számára. A cél az, hogy a szolgáltatók valós időben továbbítsák a kért információkat. A jogszabályt nem módosították, csupán egy IP-irányelvet, valamint egy ahhoz tartozó szervezeti és technikai dokumentumot dolgoztak ki. Ezek első változata idén áprilisban készült el. A májusi második verziót küldte el bizalmas küldeményként a szövetségi távközlési hivatal a regisztrált internetszolgáltatóknak. A WOZ kérdésére, miszerint miért volt szükség a bizalmas besorolásra, Philippe Piatti, a svájci igazságügyi és rendőrségi minisztérium (EJPD) szóvivője nem volt hajlandó válaszolni.

A cégeknek a megszokott 3 hónap helyett csak 3 hetük volt arra, hogy jelezzék észrevételeiket. Az állásfoglalásaikat június 30-ig kellett elküldeniük. 2010 június végétől minden svájci internetszolgáltatónak rendelkeznie kell minden olyan eszközzel, amelyek lehetővé teszik a teljes online ellenőrzést. Ezeket a rendszereket előtte tesztelni és minősíttetni kell. Az internetszolgáltatók nem örülnek a terveknek. Fredy Künzler, a zürichi Init7 képviselője az egész elképzelést "papírtigrisnek" tartja, amely csak arra jó, hogy hatalmas felhajtást okozzon. A program megvalósítása 1-3 évet vehet igénybe és több százezer svájci frank plusz költséget jelenthet az egyes cégeknek.

Ráadásul szerinte a legkisebb online bűnözők is tudják, hogyan titkosítsák a kapcsolataikat, így az állam semmivel sem lesz előbbre, mint korábban. A technológiát minden vállalatnak magának kell beszereznie és csak akkor kap bizonyos visszatérítést, hogy ha az állam igénybe vette az adatait. Vagyis, ahogy az egyik névtelenségét megőrző társaság illetékese mondta: drukkolniuk kell, hogy minél több ügyfelük legyen bűnöző, mert csak így térül meg számukra a beruházás. Az EJPD statisztikáiból sok mindenre fény derül. A hivatal csak tavaly összesen 6681 megfigyelési intézkedést hagyott jóvá. Ezek közül 4690-ben a szolgáltatóknak ki kellett adniuk az elmúlt hat hónap online forgalmi adatait, míg 1991 ügyben az állam a telefonbeszélgetések vagy az e-mailek tartalmára is kíváncsi volt.

Az ugyanakkor nem derült ki, hogy egy-egy ilyen akció átlagosan mennyi ideig tartott. Hivatalosan egy online megfigyelés három hónapig tarthat, ez az időtartam azonban további 3 hónappal meghosszabbítható. Ez viszont csak az esetek húsz százalékában következett be. A szolgáltatás költségvetése az idei esztendőre 19,6 millió svájci frank, ebből az összegből 9,1 milliót szán az állam a szolgáltatók kártalanítására. A WOZ által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült az is, hogy az UMTS- és a GSM-hálózatok ellenőrzése - egyelőre még - nem képezi a tervek részét.

Ugyanakkor, hogy ha egy gyanúsítottnál kártyás csomagot használó mobilt találnak, akkor elvárják a szolgáltatótól, hogy közölje, az illető milyen telefonszámokat hívott fel stb. Érdekesség, hogy az online házkutatásoknak nevezett módszer először Svájcban merült fel, majd azt később átvette Németország, az Egyesült Államok és számos más ország.