Berta Sándor
Tesztelik az interplanetáris internet első csomópontját
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) már tesztelik az az új kommunikációs protokollt, amely a jövőben az interplanetáris internet alapja lehet.
A rendszer célja, hogy meggyorsítsa és könnyebbé tegye az űrjárművek és a Föld közötti kommunikációt. Amennyiben az új protokoll beválik, jelentősen gyorsabban juthatnak el a földi központokba az ISS-ről továbbított adatok. Az új protokollt támogató első modult az amerikai Bioserve Space Technologies fejlesztette ki. Ha a tesztek sikeresek lesznek, úgy egy második egységet is felszerelnek a Nemzetközi Űrállomáson. "Már az Európai Unió is vizsgálja a rendszert. Nálunk azonban arra szolgál majd, hogy a különösen távoli vidékeket ellássuk internetkapcsolatokkal" - közölte Martin Pilgram, a Német Légi- és Űrközlekedési Központ (DLR) munkatársa.
Eddig az űrben csak nagyon bonyolultan lehetett kommunikálni. Az űrhajósoknak pontosan meg kellett határozniuk a más járművekkel vagy a földi központokkal való kapcsolatfelvétel időpontját, ráadásul az űrbeli kommunikációt gyakran szakították meg a napkitörések. Az interplanetáris Delay Tolerant Networking (DTN) protokoll éppen ezért a TCP/IP-vel szemben az adattároláson alapul. A DTN egymás után küldi el az adatcsomagokat, azokban az időszakokban, amikor biztosítható a megfelelő szintű kapcsolat. A rendszer ugyanakkor maga határozza meg az egyes adatcsomagok küldése közötti időablakokat.
A DTN-t támogató első Bioserve csomópont idén májusban továbbított először információkat a Földre. A teszt során az átvételi sebességet a korábbi érték négyszeresére tudták növelni. Pilgram szerint a magas adatátviteli sebesség elsősorban a képek továbbításakor lehet hatalmas előny. Amennyiben a kapcsolat az átvitel közben megszakad, akkor a rendszer automatikusan később folytatja a műveletet. Korábban az űrhajósok kénytelenek voltak mindig manuálisan próbálkozni, ami hasznos időt vett el.
Az első szimulációkra tavaly novemberben került sor, amikor a NASA egyik földi számítógépe és egy űrszonda segítségével a Marsról a Földre történő adatátvitelt modellezték. Valós körülmények között most fogják először tesztelni az új protokollt. A teszteket ugyan 2011-ig befejezik, de Pilgram elmondta, hogy a rendszer várhatóan csak 2015-ben jelenhet meg az űrjárművekben. A NASA jelenleg is megbeszéléseket folytat a japán szakemberekkel és az Európai Űrhajózási Hivatal (ESA) munkatársaival. Az európai Columbus-modelleket szintén felszerelnék a DTN-modulokkal és így biztosítanák az űrhajók és az oberpfaffenhofeni ESA-központ közötti adatátvitelt.
A rendszer célja, hogy meggyorsítsa és könnyebbé tegye az űrjárművek és a Föld közötti kommunikációt. Amennyiben az új protokoll beválik, jelentősen gyorsabban juthatnak el a földi központokba az ISS-ről továbbított adatok. Az új protokollt támogató első modult az amerikai Bioserve Space Technologies fejlesztette ki. Ha a tesztek sikeresek lesznek, úgy egy második egységet is felszerelnek a Nemzetközi Űrállomáson. "Már az Európai Unió is vizsgálja a rendszert. Nálunk azonban arra szolgál majd, hogy a különösen távoli vidékeket ellássuk internetkapcsolatokkal" - közölte Martin Pilgram, a Német Légi- és Űrközlekedési Központ (DLR) munkatársa.
Eddig az űrben csak nagyon bonyolultan lehetett kommunikálni. Az űrhajósoknak pontosan meg kellett határozniuk a más járművekkel vagy a földi központokkal való kapcsolatfelvétel időpontját, ráadásul az űrbeli kommunikációt gyakran szakították meg a napkitörések. Az interplanetáris Delay Tolerant Networking (DTN) protokoll éppen ezért a TCP/IP-vel szemben az adattároláson alapul. A DTN egymás után küldi el az adatcsomagokat, azokban az időszakokban, amikor biztosítható a megfelelő szintű kapcsolat. A rendszer ugyanakkor maga határozza meg az egyes adatcsomagok küldése közötti időablakokat.
A DTN-t támogató első Bioserve csomópont idén májusban továbbított először információkat a Földre. A teszt során az átvételi sebességet a korábbi érték négyszeresére tudták növelni. Pilgram szerint a magas adatátviteli sebesség elsősorban a képek továbbításakor lehet hatalmas előny. Amennyiben a kapcsolat az átvitel közben megszakad, akkor a rendszer automatikusan később folytatja a műveletet. Korábban az űrhajósok kénytelenek voltak mindig manuálisan próbálkozni, ami hasznos időt vett el.
Az első szimulációkra tavaly novemberben került sor, amikor a NASA egyik földi számítógépe és egy űrszonda segítségével a Marsról a Földre történő adatátvitelt modellezték. Valós körülmények között most fogják először tesztelni az új protokollt. A teszteket ugyan 2011-ig befejezik, de Pilgram elmondta, hogy a rendszer várhatóan csak 2015-ben jelenhet meg az űrjárművekben. A NASA jelenleg is megbeszéléseket folytat a japán szakemberekkel és az Európai Űrhajózási Hivatal (ESA) munkatársaival. Az európai Columbus-modelleket szintén felszerelnék a DTN-modulokkal és így biztosítanák az űrhajók és az oberpfaffenhofeni ESA-központ közötti adatátvitelt.