Berta Sándor

Tesztelik az interplanetáris internet első csomópontját

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) már tesztelik az az új kommunikációs protokollt, amely a jövőben az interplanetáris internet alapja lehet.

A rendszer célja, hogy meggyorsítsa és könnyebbé tegye az űrjárművek és a Föld közötti kommunikációt. Amennyiben az új protokoll beválik, jelentősen gyorsabban juthatnak el a földi központokba az ISS-ről továbbított adatok. Az új protokollt támogató első modult az amerikai Bioserve Space Technologies fejlesztette ki. Ha a tesztek sikeresek lesznek, úgy egy második egységet is felszerelnek a Nemzetközi Űrállomáson. "Már az Európai Unió is vizsgálja a rendszert. Nálunk azonban arra szolgál majd, hogy a különösen távoli vidékeket ellássuk internetkapcsolatokkal" - közölte Martin Pilgram, a Német Légi- és Űrközlekedési Központ (DLR) munkatársa.

Eddig az űrben csak nagyon bonyolultan lehetett kommunikálni. Az űrhajósoknak pontosan meg kellett határozniuk a más járművekkel vagy a földi központokkal való kapcsolatfelvétel időpontját, ráadásul az űrbeli kommunikációt gyakran szakították meg a napkitörések. Az interplanetáris Delay Tolerant Networking (DTN) protokoll éppen ezért a TCP/IP-vel szemben az adattároláson alapul. A DTN egymás után küldi el az adatcsomagokat, azokban az időszakokban, amikor biztosítható a megfelelő szintű kapcsolat. A rendszer ugyanakkor maga határozza meg az egyes adatcsomagok küldése közötti időablakokat.


A DTN-t támogató első Bioserve csomópont idén májusban továbbított először információkat a Földre. A teszt során az átvételi sebességet a korábbi érték négyszeresére tudták növelni. Pilgram szerint a magas adatátviteli sebesség elsősorban a képek továbbításakor lehet hatalmas előny. Amennyiben a kapcsolat az átvitel közben megszakad, akkor a rendszer automatikusan később folytatja a műveletet. Korábban az űrhajósok kénytelenek voltak mindig manuálisan próbálkozni, ami hasznos időt vett el.

Az első szimulációkra tavaly novemberben került sor, amikor a NASA egyik földi számítógépe és egy űrszonda segítségével a Marsról a Földre történő adatátvitelt modellezték. Valós körülmények között most fogják először tesztelni az új protokollt. A teszteket ugyan 2011-ig befejezik, de Pilgram elmondta, hogy a rendszer várhatóan csak 2015-ben jelenhet meg az űrjárművekben. A NASA jelenleg is megbeszéléseket folytat a japán szakemberekkel és az Európai Űrhajózási Hivatal (ESA) munkatársaival. Az európai Columbus-modelleket szintén felszerelnék a DTN-modulokkal és így biztosítanák az űrhajók és az oberpfaffenhofeni ESA-központ közötti adatátvitelt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Rotary #20
    "A fénysebességet meghaladó üzenetközvetítés egyben a múltba küldött üzenetet is jelent,"

    Amirol te beszelsz az mar fenysebesseget megkozelitve is megfigyelheto lenne. De ez, hogy vonatkozna mar az uzenet kuldesre? szal optikas net.. megse a multba toltom le a weboldalakat.. :D
  • Julius Caesar #19
    szerintem először szálljanak le a marsra meg legyen ott 3-nál több ember akinek kell a net, és utánna értelmes is lesz a projekt.
  • bvalek2 #18
    Az elektromágneses mező kvantuma. Olyasmire gondolj mint a fonon, ami a rácsrezgések kvantuma. Mondjuk itt nincs fix rács a háttérben, de az elv hasonló.
  • Tetsuo #17
    A fotonokra hatnak az eroterek, 2 eroter is hat 1masra. Tudtommal.. de mi az avirtualis foton??
  • Tetsuo #16
    Mi az a virtualis foton? A 2 Hz-es elektromagneses sugarzast ugyanolyan foton kozvetiti mint a 400 GHz-est, csak a frekvenciajuk mas..
  • Tetsuo #15
    a skalár mennyisegeknek pont, h nincs iranya..
  • bvalek2 #14
    Nem léteznek olyan kategóriák, hogy "anyagi vagy hullám természetű részecske".

    Dehogynem találkozik egy virtuális részecske valós részecskékkel, éppenséggel ő közvetíti az erőket köztük, ahogy írtad.

    A virtuális részecskékre nem hat erőtér, éppenséggel ők alkotják az erőteret.

    A kvantum-összefonódás nem alkalmas fénynél gyorsabb információtovábbításra. Mivel nem mélyültem el benne, nem tudom hogy ezt milyen számításokra alapozzák, csak olvastam.
  • roliika #13
    Elvileg az elektromágneses erő hordozója amúgy fotonnak foton de virtuális foton, csak nem értem, hogy maot ezt a virtuális marhaságot mégis anyagi, vagy hullám természetű részecskeként kell-e besorolni, mert szakirodalom aszondja, hogy fizikai részecskékkel sosem találkozik, ám azok virtuális megfelelőjére, vagy erőterére tud hatni, korlátlan távolságba hat, és korlátlan ideig.

    Tehát ha van egy virtuális fotonom, és megkettőzöm, akkor ha az egyiket módosítom egy erőtérrel, a másik is pont akkor elvileg meg fog változni?

    Mert ha igen, akkor egyiket "itthon hagyom" másikat elküldöm, had utazzon fénysebességgel, majd mikor odaért, az itthonit módosítom, és innét már adat teleportációról beszélhetünk.

    Virtuális részecske kvantum összefonódás..súlyos tudom. :D
  • bvalek2 #12
    Azért, mert más a hullámhossza. Tudod, ezek nem kis golyócskák...

    Skalárhullám ügyben szerintem a Zenneck-hullámokról van szó, rádiózásban fontos a szerepük. Közeghatárokon (mint a földfelszín) meg plazmákban longitudinális elektromágneses hullámok terjednek. Ezekben nincs semmi rendkívüli.
  • roliika #11
    Jó ez az ábra...

    De még mindig nem értem, ha a kvantuma a foton, hogy megy át a zsepin?

    http://www.freeweb.hu/aranylaci/skalar/skalar.htm ezt értem skalárhullámon.

    Van nagysága és iránya...skalár.

    http://www.tar.hu/tuvok1/jln/swt1/swt1.htm de ez is nagyon érdekes.

    Lehet megépítek én is egyet, nem túl drága.