Gyurkity Péter
EU: nincs szükség netsemlegességi törvényre
Az Európai Bizottság szerint nincs szükség a közösség egészére kiterjedő netsemlegességi törvényre, mivel az internetezők jogait minden tagállam (így Franciaország) saját jogszabályai is biztosítják.
A múlt héten beszámoltunk arról, hogy a visszaeső kalózok internetelérésének megvonását, valamint egy új központ felállítását lehetővé tévő HADOPI-törvényt a francia alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találta, ezt követően pedig megtudhattuk, hogy a francia kormány mégis végrehajtaná annak főbb pontjait. Az Európai Bizottság időközben üdvözölte az első döntést, erre hivatkozva pedig azt állítja, hogy nincs szükség a gazdasási és politikai közösség egészére kiterjedő netsemlegességi törvényre.
A bizottság úgy látja, hogy a francia alkotmánybíróság most egyértelművé tette, hogy az egyes tagállamok többnyire biztosítják a szerzői jogok, valamint az olyan alapvető állampolgári és emberi jogok közötti egyensúlyt, mint a szabad véleménynyilvánítás és információáramlás. Éppen ezért felesleges lenne ezen egyensúlyt ismételten garantálni egy, a tagállamokra kiterjedő törvényben, Ezen véleményük a telekommunikációs szabályozás régóta tervezett átdolgozása esetében befolyásolhatja a munkát az előttünk álló időszakban.
A Telecoms Package névre keresztelt csomag ugyanis 2002 óta az első nagyobb frissítést jelentené a telekommunikációban, többek között a rádiófrekvenciák újraelosztásával, valamint az új mobil szolgáltatások kiépítésének elősegítésével. A 138-as, majd pedig 46-os számmal illetett kiegészítés garantálná, hogy bírósági ítélet nélkül a felhasználókat nem foszthatnák meg elérésüktől, ezt azonban az Európai Bizottság ellenzi (szerintük ilyen garanciára nincs szükség a fenti okok miatt), annak ellenére, hogy az Európai Parlament (a francia tiltakozás után) kétszer is elfogadta a kiegészítés beiktatását.
A csomag egyebek mellett lehetővé tenné a szolgáltatók számára, hogy korlátozzák az elérhető weboldalak számát, ami a kritikusok szerint a szólásszabadság korlátozásával egyenlő. Azt azonban még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a csomag mely részeit fogadja majd el, illetve dobja vissza - utóbbi esetben ezen részeknek újra kell kezdeniük a teljes folyamatot.
A múlt héten beszámoltunk arról, hogy a visszaeső kalózok internetelérésének megvonását, valamint egy új központ felállítását lehetővé tévő HADOPI-törvényt a francia alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találta, ezt követően pedig megtudhattuk, hogy a francia kormány mégis végrehajtaná annak főbb pontjait. Az Európai Bizottság időközben üdvözölte az első döntést, erre hivatkozva pedig azt állítja, hogy nincs szükség a gazdasási és politikai közösség egészére kiterjedő netsemlegességi törvényre.
A bizottság úgy látja, hogy a francia alkotmánybíróság most egyértelművé tette, hogy az egyes tagállamok többnyire biztosítják a szerzői jogok, valamint az olyan alapvető állampolgári és emberi jogok közötti egyensúlyt, mint a szabad véleménynyilvánítás és információáramlás. Éppen ezért felesleges lenne ezen egyensúlyt ismételten garantálni egy, a tagállamokra kiterjedő törvényben, Ezen véleményük a telekommunikációs szabályozás régóta tervezett átdolgozása esetében befolyásolhatja a munkát az előttünk álló időszakban.
A Telecoms Package névre keresztelt csomag ugyanis 2002 óta az első nagyobb frissítést jelentené a telekommunikációban, többek között a rádiófrekvenciák újraelosztásával, valamint az új mobil szolgáltatások kiépítésének elősegítésével. A 138-as, majd pedig 46-os számmal illetett kiegészítés garantálná, hogy bírósági ítélet nélkül a felhasználókat nem foszthatnák meg elérésüktől, ezt azonban az Európai Bizottság ellenzi (szerintük ilyen garanciára nincs szükség a fenti okok miatt), annak ellenére, hogy az Európai Parlament (a francia tiltakozás után) kétszer is elfogadta a kiegészítés beiktatását.
A csomag egyebek mellett lehetővé tenné a szolgáltatók számára, hogy korlátozzák az elérhető weboldalak számát, ami a kritikusok szerint a szólásszabadság korlátozásával egyenlő. Azt azonban még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a csomag mely részeit fogadja majd el, illetve dobja vissza - utóbbi esetben ezen részeknek újra kell kezdeniük a teljes folyamatot.