Berta Sándor
A Kongresszus előtt a semleges internet ügye
Az amerikai szenátus után most a Kongresszus tárgyal az új távközlési törvényről. A törvénykiegészítést az amerikai képviselőház nem fogadta el, most a Kongresszuson van a sor. Amennyiben a javaslat itt sem talál kedvező visszhangra, akkor szakemberek szerint komolyan elkezdhetünk aggódni a szabad és semleges internet jövőjéért.
Mint ismeretes, az amerikai képviselőház nemrég négyórás vita után leszavazta az új telekommunikációs törvény kiegészítéseként ajánlott semlegességi javaslatot. A lépést többen máris az internet végeként aposztrofálták, a szolgáltatók szerint azonban nincs ok az aggodalomra. A ház a vitát követően elfogadta a COPE (Communications Opportunity, Promotion and Enhancement Act) névre hallgató törvényt, amely az 1934-es előd felfrissítése, ám nem egyezett bele az internet semlegességét garantáló kiegészítés csatolásába, amely támogatói szerint az utolsó pillanatban még megmenthette volna a világhálót.
Az egyik oldalon a semleges internet mellett harcba szálló cégek és szervezetek sorakoztak fel - köztük van például a Google, az Amazon, az eBay, a Google és a Microsoft -, míg az ellentáborban olyan óriásvállalatok találhatók, mint az AT&T, a Comcast és a Verizon. A jelenlegi elképzelések szerint az egyik felhasználó hamarabb juthatna el egy adott weboldalra, mint a másik, mert mondjuk az adott internetszolgáltató vagy cég pluszban fizetett a gyorsabb internethozzáférésért. Vagyis véget érhet a mostani aranykorszak, amikor elvileg mindenki egyenlő, mindenki szörfölhet más cégek hálózatán is és az elérhető sávszélességnek csak az előfizető pénztárcájának vastagsága szab határt.
Így vélik ezt a semleges internet-tábor tagjai is. Szerintük ugyanis ezzel vége a szabad versenynek, a nyílt architektúrának, amely mindeddig meghatározta ennek fejlődését, és jön a nagyvállalatok, a szolgáltatók (rém)uralma, amelyben fizetős prémium vonalakkal csábítgatják majd az érdeklődőket és kizárják egymás hálózatáról a konkurens cégek ügyfeleit.
A világháló semlegességének megóvásáért harcolnak Byron Dorgan és Daniel Inouye demokrata, valamint Olypia Snowe republikánus szenátorok is, akik azt szeretnék elérni, hogy az internetszolgáltatóknak és a hálózatok tulajdonosainak megtiltsák, hogy blokkolhassanak vagy diszkrimináljanak egyes tartalmakat és különbséget tegyenek az egyes oldalakhoz való hozzáférések között. A távközlési cégek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ez mind szép és jó, de szeretnék viszontlátni azokat a dollármilliárdokat, amelyeket világszerte a szélessávú internethálózatok fejlesztésébe, karbantartásába öltek.
"A tavalyi hurrikánok után például a Google egy centet sem fizetett a cégünknek a károk helyreállításáért. Mindent nekünk kellett kifizetnünk" - nyilatkozta Jeff Battcher, a BellSouth távközlési cég szóvivője. A Google vagy a Yahoo természetesen most is fizetnek bizonyos összegeket a szolgáltatóknak, ám úgy tűnik, nem eleget. A gond csak az, hogy a cégek és a felhasználók jogosan mondhatják: miért fizessek még többet, mikor már így is eleget fizetek, arról már nem is beszélve, hogy így lennének egyenlőbbek az egyenlőknél és ismét a gazdagok járnának jól. Vagyis ez nem a szabad és semleges internet korszaka lenne, hanem a pénz demokráciája. Azt pedig, vajh, ki tudja miért, több millióan nem igazán szeretnék.
Míg az AT&T vagy a BellSouth attól tartanak, hogy egy véget nem érő túlszabályozási hullám indulhat el a semleges internet-javaslat elfogadásával, a Google és a társai mögé egy rendkívül széles skálájú politikai és szociális tábor sorakozott fel, amelyben éppúgy megtalálható a Moveon.org háborúellenes aktivistái, mint a konzervatív Amerikai Keresztény Koalíció. A SavetheInternet.com már eddig egymillió aláírást gyűjtött. Érdekes azonban, hogy a jelszó mind a két oldalon ugyanaz: "El a kezekkel az Internettől!"
Mint ismeretes, az amerikai képviselőház nemrég négyórás vita után leszavazta az új telekommunikációs törvény kiegészítéseként ajánlott semlegességi javaslatot. A lépést többen máris az internet végeként aposztrofálták, a szolgáltatók szerint azonban nincs ok az aggodalomra. A ház a vitát követően elfogadta a COPE (Communications Opportunity, Promotion and Enhancement Act) névre hallgató törvényt, amely az 1934-es előd felfrissítése, ám nem egyezett bele az internet semlegességét garantáló kiegészítés csatolásába, amely támogatói szerint az utolsó pillanatban még megmenthette volna a világhálót.
Az egyik oldalon a semleges internet mellett harcba szálló cégek és szervezetek sorakoztak fel - köztük van például a Google, az Amazon, az eBay, a Google és a Microsoft -, míg az ellentáborban olyan óriásvállalatok találhatók, mint az AT&T, a Comcast és a Verizon. A jelenlegi elképzelések szerint az egyik felhasználó hamarabb juthatna el egy adott weboldalra, mint a másik, mert mondjuk az adott internetszolgáltató vagy cég pluszban fizetett a gyorsabb internethozzáférésért. Vagyis véget érhet a mostani aranykorszak, amikor elvileg mindenki egyenlő, mindenki szörfölhet más cégek hálózatán is és az elérhető sávszélességnek csak az előfizető pénztárcájának vastagsága szab határt.Így vélik ezt a semleges internet-tábor tagjai is. Szerintük ugyanis ezzel vége a szabad versenynek, a nyílt architektúrának, amely mindeddig meghatározta ennek fejlődését, és jön a nagyvállalatok, a szolgáltatók (rém)uralma, amelyben fizetős prémium vonalakkal csábítgatják majd az érdeklődőket és kizárják egymás hálózatáról a konkurens cégek ügyfeleit.
A világháló semlegességének megóvásáért harcolnak Byron Dorgan és Daniel Inouye demokrata, valamint Olypia Snowe republikánus szenátorok is, akik azt szeretnék elérni, hogy az internetszolgáltatóknak és a hálózatok tulajdonosainak megtiltsák, hogy blokkolhassanak vagy diszkrimináljanak egyes tartalmakat és különbséget tegyenek az egyes oldalakhoz való hozzáférések között. A távközlési cégek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ez mind szép és jó, de szeretnék viszontlátni azokat a dollármilliárdokat, amelyeket világszerte a szélessávú internethálózatok fejlesztésébe, karbantartásába öltek.
"A tavalyi hurrikánok után például a Google egy centet sem fizetett a cégünknek a károk helyreállításáért. Mindent nekünk kellett kifizetnünk" - nyilatkozta Jeff Battcher, a BellSouth távközlési cég szóvivője. A Google vagy a Yahoo természetesen most is fizetnek bizonyos összegeket a szolgáltatóknak, ám úgy tűnik, nem eleget. A gond csak az, hogy a cégek és a felhasználók jogosan mondhatják: miért fizessek még többet, mikor már így is eleget fizetek, arról már nem is beszélve, hogy így lennének egyenlőbbek az egyenlőknél és ismét a gazdagok járnának jól. Vagyis ez nem a szabad és semleges internet korszaka lenne, hanem a pénz demokráciája. Azt pedig, vajh, ki tudja miért, több millióan nem igazán szeretnék.
Míg az AT&T vagy a BellSouth attól tartanak, hogy egy véget nem érő túlszabályozási hullám indulhat el a semleges internet-javaslat elfogadásával, a Google és a társai mögé egy rendkívül széles skálájú politikai és szociális tábor sorakozott fel, amelyben éppúgy megtalálható a Moveon.org háborúellenes aktivistái, mint a konzervatív Amerikai Keresztény Koalíció. A SavetheInternet.com már eddig egymillió aláírást gyűjtött. Érdekes azonban, hogy a jelszó mind a két oldalon ugyanaz: "El a kezekkel az Internettől!"
