Gyurkity Péter
Európában lobbiznak a semleges internet ellenzői
Az Unióban hamarabb születhet döntés a semleges internet ügyében, így az amerikai vállalatok most Brüsszelben fejtenek ki egyre nagyobb nyomást a forgalomkorlátozás és a prémium díjak érdekében.
A New York Times cikkéből kiderül, hogy számos tengerentúli nagyvállalat küldte Európába megbízottait, vette fel a kapcsolatot az európai törvényhozókkal, mégpedig annak érdekében, hogy a saját felfogásuknak megfelelően alakítsák a vita menetét. Az EU-ban ugyanis hamarabb születhet végleges döntés a kérdésben, ennek eredménye pedig nyilván befolyással lesz majd a hasonló amerikai vitára, így a vállalatok nem akarják kihagyni a kínálkozó lehetőséget.
A semleges internet megkövetelése, illetve ennek elmaradása mind a szolgáltatókra, mind pedig a felhasználókra nézve fontos következményekkel jár majd. Amennyiben ugyanis az Európa Parlament nem támogatja a kezdeményezést, a szolgáltatók továbbra is korlátozhatják az eléréseket, akár teljesen letiltva bizonyos oldalakat és szolgáltatásokat (lásd BitTorrent), az internetezők pedig a jövőben valószínűleg prémium díj ellenében tölthetnek majd csak le nagyobb mennyiségű adatot - véget ér tehát a jelenlegi gyakorlat, amely számos esetben teszi lehetővé, hogy ugyanazon díjért gyakorlatilag korlátlanul tölthetnek le az erre éhes felhasználók.
Az amerikai vállalatok lobbistái persze a korlátozások mellett foglalnak állást, miközben a törvényhozók továbbra is megosztottak. Ami a két tábort illeti, a polgárjogi szervezetek és a szólásszabadság mellett kiálló aktivisták szerint ezzel a teljes cenzúra valósulna meg a világhálón, míg a legtöbb szolgáltató szerint igenis szükség van némi korlátozásra - ésszerű keretek között, a nagyobb hálózati fennakadások megelőzése, illetve orvoslása érdekében. A hónap utolsó napján két bizottság szavaz majd a kérdést illetően, a végső döntés pedig április 22-én születhet meg az EP jóvoltából.
Az Egyesült Államokban valamivel később dönthetnek az ügyben, éppen ezért is remélik a tengerentúli vállalatok, hogy az európai vita számukra kedvező alakulása fontos tényező lehet majd. Az más kérdés, hogy kontinensünkön a mintegy 200 szolgáltató jelenléte miatt jóval kisebb esély mutatkozik arra, hogy egy nagyobb szereplő korlátozásai miatt komoly következményekkel kellene majd számolnunk a világhálón - ez inkább az amerikai internetezők számára lehet veszélyes, hiszen ott öt nagyobb telekommunikációs cég, valamint 4 nagy kábelszolgáltató szerepel a piacon.
A New York Times cikkéből kiderül, hogy számos tengerentúli nagyvállalat küldte Európába megbízottait, vette fel a kapcsolatot az európai törvényhozókkal, mégpedig annak érdekében, hogy a saját felfogásuknak megfelelően alakítsák a vita menetét. Az EU-ban ugyanis hamarabb születhet végleges döntés a kérdésben, ennek eredménye pedig nyilván befolyással lesz majd a hasonló amerikai vitára, így a vállalatok nem akarják kihagyni a kínálkozó lehetőséget.
A semleges internet megkövetelése, illetve ennek elmaradása mind a szolgáltatókra, mind pedig a felhasználókra nézve fontos következményekkel jár majd. Amennyiben ugyanis az Európa Parlament nem támogatja a kezdeményezést, a szolgáltatók továbbra is korlátozhatják az eléréseket, akár teljesen letiltva bizonyos oldalakat és szolgáltatásokat (lásd BitTorrent), az internetezők pedig a jövőben valószínűleg prémium díj ellenében tölthetnek majd csak le nagyobb mennyiségű adatot - véget ér tehát a jelenlegi gyakorlat, amely számos esetben teszi lehetővé, hogy ugyanazon díjért gyakorlatilag korlátlanul tölthetnek le az erre éhes felhasználók.
Az amerikai vállalatok lobbistái persze a korlátozások mellett foglalnak állást, miközben a törvényhozók továbbra is megosztottak. Ami a két tábort illeti, a polgárjogi szervezetek és a szólásszabadság mellett kiálló aktivisták szerint ezzel a teljes cenzúra valósulna meg a világhálón, míg a legtöbb szolgáltató szerint igenis szükség van némi korlátozásra - ésszerű keretek között, a nagyobb hálózati fennakadások megelőzése, illetve orvoslása érdekében. A hónap utolsó napján két bizottság szavaz majd a kérdést illetően, a végső döntés pedig április 22-én születhet meg az EP jóvoltából.
Az Egyesült Államokban valamivel később dönthetnek az ügyben, éppen ezért is remélik a tengerentúli vállalatok, hogy az európai vita számukra kedvező alakulása fontos tényező lehet majd. Az más kérdés, hogy kontinensünkön a mintegy 200 szolgáltató jelenléte miatt jóval kisebb esély mutatkozik arra, hogy egy nagyobb szereplő korlátozásai miatt komoly következményekkel kellene majd számolnunk a világhálón - ez inkább az amerikai internetezők számára lehet veszélyes, hiszen ott öt nagyobb telekommunikációs cég, valamint 4 nagy kábelszolgáltató szerepel a piacon.