A közös tulajdonban lévő Vatera és Teszvesz szerint van még tennivaló azt online tranzakciók, pontosabban a felhasználók biztonsága érdekében.

Miközben ez a kereskedési forma egyre népszerűbb - a Vatera például naponta 20 ezer licitet és 8 ezer sikeres eladást regisztrál - valójában Magyarországon még mindig sokan vannak, akik ismeret és bizalom hiányában még bankkártyát sem használnak. Bár az említett két weboldalon találhatóak olyan információk, melyeket megszívlelve nagyobb lehetne a tranzakciók biztonsága, a felhasználók mégsem elég elővigyázatosak. A két cég vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mit tesznek annak érdekében, hogy növekedjen a bizalom és a biztonság.

Tipikus eset, minden vaterás vagy teszveszes vevő rémálma, ha kifizet egy árut amit soha nem kap meg, vagy az nem a leírtaknak megfelelően kerül új gazdájához és mondjuk használhatatlan, vagy esetleg egy féltégla van a csomagban a házimozi erősítő helyett. Természetesen az eladót ellenőrizni lehet, ha átböngésszük korábbi adásvételeit, azonban könnyen előfordulhat, hogy a régóta keresett terméket egy újonnan regisztrált eladó teszi ki. A kezdő eladó is lehet talpig becsületes ember, ahogy - kiderült - olyan is akad, aki régi eladó létére "rossz útra téved".

Az online piacoknak megvan az a sajátossága, hogy felhasználóként általában az eladóval legtöbbször soha nem találkozunk, de a termékkel is csak akkor, amikor már kifizettük azt. Ez a különböző hátterű országokban különféle helyzetet teremt, amit különféleképpen kell orvosolni. A Vatera és Teszvesz duónak jól felfogott érdeke, hogy növelje a kereskedés ilyen formájának presztízsét, és a közlések szerint ezen keményen dolgoznak is.

A két cég egy online biztonsági szakember bevonásával olyan szűrőrendszert alkalmaz, mely bizonyos kritériumok alapján automatikusan tipizálja a "gyanús" felhasználói magatartás formáit. Természetesen nem hangzott el, pontosan mit is figyel a rendszer, azonban az igen, hogy a tapasztalatok szerint igen jól működik. Amennyiben a felhasználó viselkedése alapján negatív gyanú merül fel, és jogosan feltételezhető, hogy viszaélést fog elkövetni, felszólítást kap adategyeztetésre. Az elhangzottak szerint nem ritka, hogy a gyanús felhasználó a felszólításra nem reagál (ami automatikusan kizárást eredményez), vagy saját maga törli regisztációját a rendszerből és eltűnik. Előfordul olyan eset is, amikor a gyanú olyan mértékű, hogy a Vatera/Teszvesz kérdezés nélkül törli a felhasználót a rendszerből.

Természetesen olyan eset is van, amikor egy szélhámos partner "átcsúszik a rostán", és megtörténik a baj. Amint a cégpáros tudomást szerez a visszaélésről, azonnal megpróbálja felvenni a kapcsolatot az elkövetővel, aki persze erre többféleképpen reagálhat. Akár az is előfordulhat ugyanis, hogy csak valami félreértésről vagy figyelmetlenségről van szó, amit korrigálni lehet. Ha azonban tényleg baj van, a Vatera/Teszvesz vezetése segítséget ígér a károsultnak: megpróbál segíteni a felkutatásban, ami azért lehetséges, mert a birtokában van a felhasználók néhány személyes adata, például bankszámlaszáma. Amint megvan az elkövető, az eseményt követő rendőrségi feljelentést követő bírósági ügyekben közreműködik, tanúskodik.

Mivel az online piacterek működése viszonylag új, a két cég a nyomozati szakaszban informatikai segítséget szeretne nyújtani a rendőrségnek. Az elhangzottak szerint erre azért van szükség, mert főleg vidéken sok olyan rendőrőrs van, ahol a nyomozók még nincsenek felkészítve az ilyen ügyek hatékony felderítésére, tehát nincs meg hozzá a megfelelő szakértelem. Emellett a két cég tervei között szerepel egy nyomozói kézikönyv kiadása is, ami az online visszaélésekkel kapcsolatban tartalmaz hasznos információkat.

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a vitára okot adó feltöltési díjra is részben a biztonság miatt volt szükség. Ennek köszönhatően ugyanis növekedett az aukciók "komolysága", és eltűntek a tömeges mennyiségű, hosszabb ideje kirakott kis értékű termékek, velük együtt sok hozzájuk tartozó felhasználó. Emiatt könnyebb a hasznos termékek között eligazodni, és a komoly eladók kerültek előtérbe. Ezt támasztja az a statisztikai adat, miszerint korábban az aukciók 3-4%-ából lett eladás, a feltöltési díj bevezetése óta pedig már minden negyedik üzlet sikeres.

A másik eddig kritikus pontja a magyar online aukciózásnak a fizetés volt - eddig. Amíg például az Ebay-en történő tranzakciók esetében a pénzmozgás szinte kizárólag a PayPal rendszeren keresztül zajlott, addig nálunk ezen a területen teljes volt a káosz. Postai küldemények esetében jelenleg lényegében csak a sima pénzátutalás, vagy jobbik esetben az utánvét dominál, ami totális zsákbamacska. A dologban rejlő potenciális veszélyhez képest mégis viszonylag kevés probléma akad ezzel, ami pozitív jele a rendszerben működő olyan biztonsági intézkedéseknek, mint például az egymásról készített értékelések.

Ettől függetlenül a Vatera/Teszvesz páros jogosan úgy érezte, szükség van egy PayPal-hez hasonló rendszerhez, és bevezette az amolyan virtuális pénztárcának tekinthető Abaqoos rendszert. A szolgáltatás sajnos nem ingyenes, mint egy bankon belüli átutalás, azonban a közlések szerint növeli a biztonságot és gyorsítja, egyszerűsíti az egész tranzakciót. Az Abaqoos rendszer 24 órán keresztül aktív, tehát utaláskor a pénz megérkeztéről a kedvezményezett azonnali értesítést kap. A vevőnek továbbá lehetősége van a vételárat egy az eladó által is ellenőrizhető virtuális letéti számlára tenni, majd akkor felszabadítani az összeget, ha a megvásárolt áruval minden rendben van.

A szándék szerint a szolgáltatáshoz kapcsolódó vitarendező fórumnak, és a tranzakciók értékelésének és egyéb szolgáltatásoknak köszönhetően a partnerek nagyobb védettséget élveznek majd mint eddig. Az Abaqoos nem kötelező, és egyenlőre csak OTP Bank-os számlával használható, azonban a többi bankkal is folynak már tárgyalások a szolgáltatás kiterjesztése ügyében.