Berta Sándor
Megváltozhat az emberi gondolkodás az internet miatt?
Több szakember is egyöntetűen úgy véli, hogy a világháló megváltoztathatja az emberek szokásait és gondolkodását.
Niklas Luhmann szociológus matematikai értelemben katasztrófának tartja azokat a kulturális áttöréseket, amiket először az írás, majd a nyomtatott könyvek, végül pedig a számítógépes kommunikáció megjelenése okozott. Ezek az általa brutálisnak minősített ugrások tették lehetővé, hogy az emberi környezet túléljen, még akkor is, amikor fennállt az ember kihalásának veszélye.
Luhmann elmondta, hogy a számítógépes technika legnagyobb veszélye, hogy megkérdőjelezi a szakértelmet és a szakértők létét, hiszen napjainkban szinte bárkinek lehetősége van nem csak ellenőrizni, de megkérdőjelezni vagy akár meg is cáfolni a tudósok, vállalkozók vagy éppen a politikusok állításait. A számítógépek segítségével az adatok feldolgozása és az információk lekérdezése minden korábbinál egyszerűbb és könnyebb. Aki azonban bead a rendszerbe egy adatot, az nem tudja, hogy más ezt hogyan használja fel.
Marshall McLuhan médiakutató már az 1960-as években felállította azt a tézisét, miszerint az új médiák alapvetően befolyásolják az ember gondolkodását. A mai olvasók például a gyorsan megszerezhető információkra vágynak és nem a hosszú anyagokra, elemzésekre. Az internet pedig csak elősegíti és erősíti ezt a folyamatot.
"Két vagy három oldal után egyszerűen untat egy szöveg, türelmetlenné válok és végül elveszítem a fonalat. Az info-felhasználó ma már nem szavakat keres, hanem hullámokra ugrik, mintha egy jetskiző lenne" - szögezte le Nicholas Carr.
A szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a kommunikáció egyre rövidebb és gyorsabb, elég például csak az e-mailekre vagy az SMS-ekre gondolni. Ma már teljesen elfogadott dolog, hogy valaki a mondanivalóját 160 karakterbe sűríti be. Az emberek célzottan keresnek, kommunikálnak és emiatt ellaposodhat a gondolkodás, hiszen úgy gondolják: nincs idő másra, az eltérő dolgokra. Végül egy elgondolkoztató adat: a telefontársaságok ma háromszor akkora forgalmat zsebelnek be az SMS-ekből, mint Hollywood a mozijegyek eladásából.
Niklas Luhmann szociológus matematikai értelemben katasztrófának tartja azokat a kulturális áttöréseket, amiket először az írás, majd a nyomtatott könyvek, végül pedig a számítógépes kommunikáció megjelenése okozott. Ezek az általa brutálisnak minősített ugrások tették lehetővé, hogy az emberi környezet túléljen, még akkor is, amikor fennállt az ember kihalásának veszélye.
Luhmann elmondta, hogy a számítógépes technika legnagyobb veszélye, hogy megkérdőjelezi a szakértelmet és a szakértők létét, hiszen napjainkban szinte bárkinek lehetősége van nem csak ellenőrizni, de megkérdőjelezni vagy akár meg is cáfolni a tudósok, vállalkozók vagy éppen a politikusok állításait. A számítógépek segítségével az adatok feldolgozása és az információk lekérdezése minden korábbinál egyszerűbb és könnyebb. Aki azonban bead a rendszerbe egy adatot, az nem tudja, hogy más ezt hogyan használja fel.
Marshall McLuhan médiakutató már az 1960-as években felállította azt a tézisét, miszerint az új médiák alapvetően befolyásolják az ember gondolkodását. A mai olvasók például a gyorsan megszerezhető információkra vágynak és nem a hosszú anyagokra, elemzésekre. Az internet pedig csak elősegíti és erősíti ezt a folyamatot.
"Két vagy három oldal után egyszerűen untat egy szöveg, türelmetlenné válok és végül elveszítem a fonalat. Az info-felhasználó ma már nem szavakat keres, hanem hullámokra ugrik, mintha egy jetskiző lenne" - szögezte le Nicholas Carr.
A szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a kommunikáció egyre rövidebb és gyorsabb, elég például csak az e-mailekre vagy az SMS-ekre gondolni. Ma már teljesen elfogadott dolog, hogy valaki a mondanivalóját 160 karakterbe sűríti be. Az emberek célzottan keresnek, kommunikálnak és emiatt ellaposodhat a gondolkodás, hiszen úgy gondolják: nincs idő másra, az eltérő dolgokra. Végül egy elgondolkoztató adat: a telefontársaságok ma háromszor akkora forgalmat zsebelnek be az SMS-ekből, mint Hollywood a mozijegyek eladásából.