Az IBM egyik kutatója szerint az 1970 előtt született felhasználókat jól meg lehet különböztetni a későbbi generációk tagjaitól. A számítástechnika gyerekkor óta való használata másban is kiütközik.

A szakember a gondolatairól a Future Network nevű konferencián beszélt. Elmondta, hogy a technológia megváltozott, természetes megközelítése és használata nagy hatással lehet a vállalatok életére, fejlődésére, valamint a gazdaság folyamataira. "Az 1970 előtt és az 1980 után született személyek informatikai és számítástechnikai ismereteiben, illetve az eszközhasználatában lévő különbség hatalmas. Az előbbi csoportba tartozók egész életükben digitális emigránsok maradnak. A legtöbb fiatalnak a 20. életévének betöltésekor már több ezer számítógépes játékóra van a háta mögött és olyan képességek, illetve gondolkodásmód birtokában vannak, amellyel az idősebb generációk tagjainak teljesen ismeretlenek" - jelentette ki Moshe Rappoport, az IBM Research munkatársa.

"Napjainkban már egyáltalán nem számítanak ritkaságnak az olyan 25 éves emberek, akik már 6-7 cégalapításon is túl vannak. Nagyobb bennük a kockázatvállalás és a gyorsabban reagálnak az új helyzetekre. Korábban sikertelennek bélyegeztek valakit, ha nem jött be az ötlete vagy még nem működött 2 év után, ma viszont mindennél erősebb a felhasználókban az ötletek megvalósítása, az új dolgok kipróbálása iránti igény. Ennek a gondolkodásmódnak nagyon fontos szerepe van akkor, amikor a cégek új technológiákat integrálnak a meglévő rendszereikbe."

"Eddig a menedzserek technológiai szempontokból konzervatívoknak számítottak, de a digitálisan felnövekvő generáció gyökeres változásokra késztette a vállalatvezetőket. Ezekre a folyamatokra az IBM-nek és a hozzá hasonló nagyvállalatoknak is fel kell készülniük, hogy továbbra is a felhasználói igényeket maradéktalanul kielégítő szolgáltatásokat kínálhassanak. Amennyiben nem változtatnak, úgy a jövőjük gyorsan veszélybe kerül, mivel az új generációs üzletemberek könnyen lomha dinoszauruszokként tekinthetnek rájuk" - tette hozzá a kutató.

"Az elmúlt nyolc évben az életünk teljesen digitálissá vált. Ha megnézzük, a kommunikációtól kezdve a banki rendszereken és a szupermarketeken át gyakorlatilag minden az informatikai megoldásokon alapul. Amennyiben ezek működése megakad, szinte minden leáll. Ma, ha televíziót akarok vásárolni talán még elmegyek egy szaküzletbe és tanácsot kérek. De már most is minden információt megtalálok az interneten, és tájékozódhatom az árakról is. Vagyis a vevő lassan többet tud egy termékről, mint az eladó, és az információkhoz való szinte korlátlan hozzáférés megváltoztatta az eladó-vásárló erőviszonyt" - szögezte le Moshe Rappoport.

Clemens Cap professzor, a Rostocki Egyetem előadója viszont úgy vélte, hogy egyre több ember egyre nehezebben birkózik meg a növekvő információáradattal. Éppen ezért meg kell oldani azt a problémát, hogy miként korlátozzuk és alakítsuk át bizonyos élethelyzetekben az információs teret úgy, hogy akár az egyes személyeknek is hasznuk legyen belőle. Ebben fontos szerep hárulhat például a mobil készülékekre, amelyek egyre jobban személyre szabhatók és olyan információkkal láthatók el, amelyekre csak bizonyos helyzetekben van szükségünk. Jó példa minderre a bluetooth és a GPS által lehetővé vált helyfüggő szolgálatások, az éttermi és a közlekedési rendszerek.