Berta Sándor
Még több DNS-mintára kíváncsi az USA
A Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) már eddig is a világ egyik legnagyobb DNS-adatbázisával büszkélkedhetett, de ez még csak a kezdet.
A The New York Times cikke szerint ugyanis a hivatal még nagyobb mértékűvé akarja tenni a DNS-minták megőrzését és ezt a tevékenységét a közeljövőben jelentős mértékben erősítené. Az elképzelések alapján a nyilvántartásokba már nem csak az elítélt bűnözők személyes adatai és DNS-mintái kerülnének be, hanem a gyanúsítottak és a nyilvántartott bevándorlókkal kapcsolatos információk is. Az FBI e hónap elején már meg is kezdte a rendszer kibővítését és mindhárom kategóriába tartozók adatait gyűjti.
A hivatal DNS-adatbázisában jelenleg 6,7 millió mintát őriznek és ez a szám évente 800 000-rel nő. Amennyiben a program megvalósul, úgy 2012-ig évente 1,2 millió új profillal bővül majd a nyilvántartás. A példát számos szövetségi állam követi. A The New York Times cikkéből kiderül, hogy jelenleg már 16 szövetségi állam alkalmazza az új módszert. Gyakran előfordul, hogy a legkisebb szabálysértések elkövetőitől is DNS-mintát vesznek. Kaliforniában például elég egy letartóztatás. 35 szövetségi államban pedig még a kiskorú bűnözők DNS-mintáit is gyűjtik. A hatóságok azzal érvelnek, hogy így a jelenleginél több erőszakos bűncselekményt deríthetnek fel sikeresen. A DNS-minták pedig már eddig is hozzájárultak több ezer bűnöző elfogásához és több mint 200 ártatlanul elítélt személy szabadon engedéséhez.
Ez az érv azonban nem hatotta meg az emberi jogi szervezeteket, például az Amerikai Polgári Szabadság Uniót (ACLU), amely - különösen a kisebb bűncselekmények esetén való mintarögzítést - alkotmányellenesnek nevezte. Harry Levine szociológus, a New York Városi Egyetem professzora emlékeztetett arra, hogy a DNS-adatbázisokat eredetileg a szexuális bűncselekmények és a gyilkosságok felderítésének elősegítésére hozták létre, azonban idővel egyre több, nem ebbe a két kategóriába tartozó bűnöző adatai is bekerültek a rendszerbe.
Egy tudományos tanulmány nemrég azzal az eredménnyel zárult, hogy a DNS-minták felhasználása esetén jóval nagyobb felderítési arány érhető el a betörések felderítésekor. A Combined DNA Index System (CODIS) nevű amerikai nemzeti adatbázisban raádásul nem csak DNS-, hanem haj-, vér- és nyálmintákat is tárolnak.
A The New York Times cikke szerint ugyanis a hivatal még nagyobb mértékűvé akarja tenni a DNS-minták megőrzését és ezt a tevékenységét a közeljövőben jelentős mértékben erősítené. Az elképzelések alapján a nyilvántartásokba már nem csak az elítélt bűnözők személyes adatai és DNS-mintái kerülnének be, hanem a gyanúsítottak és a nyilvántartott bevándorlókkal kapcsolatos információk is. Az FBI e hónap elején már meg is kezdte a rendszer kibővítését és mindhárom kategóriába tartozók adatait gyűjti. A hivatal DNS-adatbázisában jelenleg 6,7 millió mintát őriznek és ez a szám évente 800 000-rel nő. Amennyiben a program megvalósul, úgy 2012-ig évente 1,2 millió új profillal bővül majd a nyilvántartás. A példát számos szövetségi állam követi. A The New York Times cikkéből kiderül, hogy jelenleg már 16 szövetségi állam alkalmazza az új módszert. Gyakran előfordul, hogy a legkisebb szabálysértések elkövetőitől is DNS-mintát vesznek. Kaliforniában például elég egy letartóztatás. 35 szövetségi államban pedig még a kiskorú bűnözők DNS-mintáit is gyűjtik. A hatóságok azzal érvelnek, hogy így a jelenleginél több erőszakos bűncselekményt deríthetnek fel sikeresen. A DNS-minták pedig már eddig is hozzájárultak több ezer bűnöző elfogásához és több mint 200 ártatlanul elítélt személy szabadon engedéséhez.
Ez az érv azonban nem hatotta meg az emberi jogi szervezeteket, például az Amerikai Polgári Szabadság Uniót (ACLU), amely - különösen a kisebb bűncselekmények esetén való mintarögzítést - alkotmányellenesnek nevezte. Harry Levine szociológus, a New York Városi Egyetem professzora emlékeztetett arra, hogy a DNS-adatbázisokat eredetileg a szexuális bűncselekmények és a gyilkosságok felderítésének elősegítésére hozták létre, azonban idővel egyre több, nem ebbe a két kategóriába tartozó bűnöző adatai is bekerültek a rendszerbe.
Egy tudományos tanulmány nemrég azzal az eredménnyel zárult, hogy a DNS-minták felhasználása esetén jóval nagyobb felderítési arány érhető el a betörések felderítésekor. A Combined DNA Index System (CODIS) nevű amerikai nemzeti adatbázisban raádásul nem csak DNS-, hanem haj-, vér- és nyálmintákat is tárolnak.
