Gyurkity Péter
Zuhanást hozott a svéd kalóztörvény
Harmadával esett vissza a teljes svéd internetes forgalom az új kalóztörvény bevezetésének első napján, amely lehetővé teszi a kalózokra vadászó szervezeteknek az előfizetői adatok lekérését.
Az IPRED néven élebe lépett törvényről már korábban szó esett, ez ugyanis meglehetősen nagy vitát váltott ki a skandináv országban. A jogszabály legfontosabb kitétele, hogy az internetszolgáltatók - kérésre - kénytelenek kiadni saját előfizetőik személyes adatait, amennyiben konkrét bizonyíték áll a kalózok után kutató szervezetek rendelkezésére a jogsértésekről. A jelek szerint az internetezők nagyon is tisztában voltak a törvény elfogadásának következményeivel.
A svéd lapok, a Computer Sweden adataira támaszkodva, arról számoltak be, hogy az elfogadás napján egészen pontosan 30 százalékkal esett vissza a nemzetközi internetes forgalom, amelynek mértékét a Svédországot a szomszédokkal összekötő áteresztő kapukon ellenőrzik. Ez kedden még elérte a 120 gigabitet másodpercenként, szerdán azonban 80 gigabit környékén stagnált, ami mindenképpen jelentős visszaesés, még akkor is, ha a Computer Sweden nem volt hajlandó párhuzamot vonni a törvény életbe lépése és a forgalom alakulása között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy erre legutóbb a Pirate Bay elleni, három évvel ezelőtt razzia lebonyolításakor volt példa, akkor 30-ról 22 Gbps-ra zuhant a teljes forgalom.
Aki pedig arra számított, hogy a szórakoztatóipar, vagyis a kiadók azonnal megkezdik a "leszámolást", azt nyilván nem érte meglepetésként, hogy öt cég, amely a hangoskönyvek terjesztésére szakosodott, rögtön el is juttatta kérelmét a szolgáltatókhoz egy kalóz adatainak kiadása érdekében. Állításuk szerint ugyanis az illető személy több mint 2000 hangoskönyvet tárol egy szerveren, ezzel pedig nagymértékben hozzájárult a kalózkodás erősödéséhez a szegmensben - ez utóbbi folyamat szerintük nagy csapást jelentett mind a szerzőkre, mind pedig a kiadókra nézve.
Becslések szerint Svédországban minden tizedik ember igénybe veszi a fájlcserélő oldalak szolgáltatásait. Nem csoda, hogy többek között a Kalózpárt is felszólalt a törvény elfogadása ellen, ők kiemelték, hogy a politikusok nem tudják garantálni a világháló nyílt és szabad jellegét.
Az IPRED néven élebe lépett törvényről már korábban szó esett, ez ugyanis meglehetősen nagy vitát váltott ki a skandináv országban. A jogszabály legfontosabb kitétele, hogy az internetszolgáltatók - kérésre - kénytelenek kiadni saját előfizetőik személyes adatait, amennyiben konkrét bizonyíték áll a kalózok után kutató szervezetek rendelkezésére a jogsértésekről. A jelek szerint az internetezők nagyon is tisztában voltak a törvény elfogadásának következményeivel.
A svéd lapok, a Computer Sweden adataira támaszkodva, arról számoltak be, hogy az elfogadás napján egészen pontosan 30 százalékkal esett vissza a nemzetközi internetes forgalom, amelynek mértékét a Svédországot a szomszédokkal összekötő áteresztő kapukon ellenőrzik. Ez kedden még elérte a 120 gigabitet másodpercenként, szerdán azonban 80 gigabit környékén stagnált, ami mindenképpen jelentős visszaesés, még akkor is, ha a Computer Sweden nem volt hajlandó párhuzamot vonni a törvény életbe lépése és a forgalom alakulása között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy erre legutóbb a Pirate Bay elleni, három évvel ezelőtt razzia lebonyolításakor volt példa, akkor 30-ról 22 Gbps-ra zuhant a teljes forgalom.
Aki pedig arra számított, hogy a szórakoztatóipar, vagyis a kiadók azonnal megkezdik a "leszámolást", azt nyilván nem érte meglepetésként, hogy öt cég, amely a hangoskönyvek terjesztésére szakosodott, rögtön el is juttatta kérelmét a szolgáltatókhoz egy kalóz adatainak kiadása érdekében. Állításuk szerint ugyanis az illető személy több mint 2000 hangoskönyvet tárol egy szerveren, ezzel pedig nagymértékben hozzájárult a kalózkodás erősödéséhez a szegmensben - ez utóbbi folyamat szerintük nagy csapást jelentett mind a szerzőkre, mind pedig a kiadókra nézve.
Becslések szerint Svédországban minden tizedik ember igénybe veszi a fájlcserélő oldalak szolgáltatásait. Nem csoda, hogy többek között a Kalózpárt is felszólalt a törvény elfogadása ellen, ők kiemelték, hogy a politikusok nem tudják garantálni a világháló nyílt és szabad jellegét.
