Berta Sándor
EP - online is védeni kell az alapvető jogokat
Elfogadta az Európai Parlament (EP) Sztavrosz Lambrinidisz görög képviselő jelentését és ezzel gyakorlatilag kiállt az alapvető emberi jogok online gyakorlása és védelme mellett.
Az EP álláspontja az, hogy az internet egyrészt a demokratikus kezdeményezések erősítésének nélkülözhetetlen eszköze, a politikai viták új fóruma, másrészt egyúttal a kiberbűnözés, az erőszakos cselekmények és a gyermekek veszélyeztetésének színtere is. A világhálón ugyan szabadság van, de biztosítani kell az alapvető szabadságjogokat és a felhasználók biztonságát. Lambrinidisz jelentésével számos konkrét, az online biztonságot és az alapvető emberi jogokat erősítő javaslatot terjesztett elő, amelyeket mostani döntésével az Európai Parlament továbbított az Európai Tanácsnak.
A csütörtökön 481 igen, 25 nem, 21 tartózkodó vokssal megszavazott dokumentum legfontosabb megállapításai az EP szerint a következők.
A digitális identitást, mint a személyiség integrált részét, mindenfajta beavatkozással és visszaéléssel szemben védeni kell. Ide tartozik, hogy a magán és a nyilvános jellegű adatforgalom lehallgatása és ellenőrzése kizárólag a törvények betartásával történhet. Elítélendő a kormányok által végrehajtott cenzúra. Fontos továbbá, hogy a világhálóval kapcsolatos fejlesztésekbe és kutatásokba be kell vonni az Internetes Alapvető Jogi Charta által rögzített jogokat és megállapításokat, például az adatvédelemre vonatkozó javaslatokat. A gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorításáért szükség van a jelenlegi nemzeti jogszabályok aktualizálása.
A javaslatok között szerepel az is, hogy a számítógép-gyártók telepítsenek előre a készülékeikre könnyen aktiválható gyermekvédelmi szoftvereket. Emellett fontos a nemzeti és európai kiberbűncselekményekre vonatkozó jogi platformok létrehozása, a kiberbűnözés elleni felvilágosító kampányok, köztük a Check the Web program folytatása. Az Európai Parlament képviselői kitértek arra, hogy a megfigyelési és ellenőrzési technikák puszta léte önmagában nem indokolhatja azok alkalmazását és automatikusan nem jogosíthat fel azok használatára.
A legfontosabb problémák között szerepel továbbá a digitális analfabetizmus (digibetizmus) visszaszorítása, illetve megszüntetése, ami csak az oktatás színvonalának emelésével és az internethez való teljes körű hozzáférésekkel érhető el. Vagyis minden európai uniós állampolgárnak biztosítani kell az internethez való hozzáférést. A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet üdvözölte a jelentés elfogadását és ezt a lépést úgy értékelte, hogy az Európai Parlament egyértelműen szembefordult a HADOPI-rendszer alkalmazásával.
Tény, hogy az EP minden olyan a francia kormány által támogatott kiegészítő vagy módosító javaslatot elutasított, amelyek az volt a célja, hogy a szerzői jogi esetekben korlátozzák vagy blokkolják az internethozzáféréseket.
Az EP álláspontja az, hogy az internet egyrészt a demokratikus kezdeményezések erősítésének nélkülözhetetlen eszköze, a politikai viták új fóruma, másrészt egyúttal a kiberbűnözés, az erőszakos cselekmények és a gyermekek veszélyeztetésének színtere is. A világhálón ugyan szabadság van, de biztosítani kell az alapvető szabadságjogokat és a felhasználók biztonságát. Lambrinidisz jelentésével számos konkrét, az online biztonságot és az alapvető emberi jogokat erősítő javaslatot terjesztett elő, amelyeket mostani döntésével az Európai Parlament továbbított az Európai Tanácsnak.
A csütörtökön 481 igen, 25 nem, 21 tartózkodó vokssal megszavazott dokumentum legfontosabb megállapításai az EP szerint a következők.
A digitális identitást, mint a személyiség integrált részét, mindenfajta beavatkozással és visszaéléssel szemben védeni kell. Ide tartozik, hogy a magán és a nyilvános jellegű adatforgalom lehallgatása és ellenőrzése kizárólag a törvények betartásával történhet. Elítélendő a kormányok által végrehajtott cenzúra. Fontos továbbá, hogy a világhálóval kapcsolatos fejlesztésekbe és kutatásokba be kell vonni az Internetes Alapvető Jogi Charta által rögzített jogokat és megállapításokat, például az adatvédelemre vonatkozó javaslatokat. A gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorításáért szükség van a jelenlegi nemzeti jogszabályok aktualizálása.
A javaslatok között szerepel az is, hogy a számítógép-gyártók telepítsenek előre a készülékeikre könnyen aktiválható gyermekvédelmi szoftvereket. Emellett fontos a nemzeti és európai kiberbűncselekményekre vonatkozó jogi platformok létrehozása, a kiberbűnözés elleni felvilágosító kampányok, köztük a Check the Web program folytatása. Az Európai Parlament képviselői kitértek arra, hogy a megfigyelési és ellenőrzési technikák puszta léte önmagában nem indokolhatja azok alkalmazását és automatikusan nem jogosíthat fel azok használatára.
A legfontosabb problémák között szerepel továbbá a digitális analfabetizmus (digibetizmus) visszaszorítása, illetve megszüntetése, ami csak az oktatás színvonalának emelésével és az internethez való teljes körű hozzáférésekkel érhető el. Vagyis minden európai uniós állampolgárnak biztosítani kell az internethez való hozzáférést. A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet üdvözölte a jelentés elfogadását és ezt a lépést úgy értékelte, hogy az Európai Parlament egyértelműen szembefordult a HADOPI-rendszer alkalmazásával.
Tény, hogy az EP minden olyan a francia kormány által támogatott kiegészítő vagy módosító javaslatot elutasított, amelyek az volt a célja, hogy a szerzői jogi esetekben korlátozzák vagy blokkolják az internethozzáféréseket.
