Az elmúlt évet a pozitív fejlemények jellemezték az informatika területén, amit csak az utolsó negyedévre megérkező pénzügyi válság rontott le - mondta lapunknak Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Véleménye szerint 2009-ben a válság miatt nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar kis- és közepes vállalkozások.

Szezonja van az évértékelésnek. Ön szerint hogyan zárt a magyar informatika 2008-ban?
- Viszonylag nehéz az elmúlt évet úgy értékelni, hogy az ne a válságról szóljon, hiszen az utolsó negyedév eredményei a legtöbb cégnél negatívan befolyásolták az éves eredményeket. Ennek ellenére összességében ha kicsit is, de fejlődött a piac árbevétel tekintetében. Pozitív jelek mutatkoztak az informatikai társadalom építésében, tovább nőtt az internetezők száma és azon belül a széles sávot használók száma is.

Hogyan értékeli az IVSZ tavalyi tevékenységét?
- Az IVSZ tevékenysége három egyenrangú területet ölel át. Egyrészt az iparág képviseletét látjuk el mint szakmai érdekvédelmi szervezet, másrészt az iparág fejlesztésével foglalkozunk, harmadrészt pedig piacbővítéssel próbáljuk segíteni tagjainkat. A "nagypolitikában" különösen két területen szerettünk volna eredményt elérni. Az egyik az internetadóként emlegetett kulturális járulék bevezetésének az ötlete, amelyet ideiglenesen sikerült elhárítani. Már az ötlet bedobásának is hihetetlenül rossz üzenete volt, hiszen nagyon sokan dolgozunk azon, hogy nőjön a világhálót használók száma, ezzel együtt az ország versenyképessége, és akkor pont ezt a területet szerették volna megadóztatni, megfojtani. A másik terület - ahol sajnos kevésbé voltunk hatékonyak - az informatika és a telekommunikációs szektor közös, kormányzati szintű irányítása. A két szektor konvergenciája miatt azt gondoljuk, hogy itt közös és a mainál magasabb szintű állami irányításra van szükség. Ezt sajnos nem tudtuk kilobbizni.

Csak nem az "áldott emlékű" informatikai minisztérium feltámasztásáért küzdöttek?
- Nem, dehogy. Sajnos az IHM valóban elég mély nyomokat hagyott. Azt viszont nem tartjuk jó gyakorlatnak, hogy ez a két, egyre inkább összeolvadó terület külön minisztérium alá tartozzon. Nem tartjuk helyesnek, hogy nincs az ország kilábalásának zálogát és a gazdasági fejlődés katalizátorát jelentő két területnek közös, főosztályvezetői szintnél magasabb államigazgatási képviselete, különösen annak a ténynek az ismeretében, hogy a telekommunikációs iparág a GDP 7-8 százalékát termeli, az informatikával együtt pedig 10 százalék feletti ez az arány.

Miért fontos, hogy a két terület egy kézbe kerüljön a kormányzatban?
- A konvergencia miatt. Az internet vajon a távközléshez vagy az informatikához tartozik? Ha az információs társadalom fejlesztéséről kell dönteni, akkor melyik államigazgatási szerv az illetékes? Sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne, ha egy kézben lenne ez a két terület.

Az iparág fejlesztése és a piacbővítés területén mit sikerült elérni?
- Az ITDH-val kialakított kiváló kapcsolatnak köszönhetően itt komoly eredményeket tudtunk elérni. Úgy érzem, egyre jobban figyelembe veszik a véleményünket, hogy a külföldi kiállításokon, vásárokon való megjelenésnél kit, miért és hogyan érdemes támogatni. Tavaly a korábbinál jóval több külföldi befektető érdeklődött a magyarországi lehetőségek iránt. Itt is megpróbálunk komoly közvetítő szerepet játszani a befektetők és a hazai vállalatok között. A piacbővítésnél nagyon nehéz a helyzet. Az árva NFT II.-n kívül nem volt hatásunk a valódi piacbővítésre. Nagyon sajnálatos, hogy az NFT II. pályázatai is másfél-két évet csúsztak, ezért a magyar vállalatok versenyképessége meggyengült. Ezekre a legyengült vállalatokra zúdul most a válság. Tagjaink beszámolói alapján azt látjuk, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások - és most nem az informatikai társaságokra gondolok - szinte teljesen leállították informatikai fejlesztéseiket. Ez nagyon nagy baj, hiszen ezen a területen a magyar cégek eddig is le voltak maradva.

A visszaeső forgalmon kívül mi sújthatja még az informatikai vállalkozásokat?
- Ugyanúgy, mint az összes szektorban, az informatikában is hiányzik az a ma már nem létező virtuális pénz, ami idáig a gazdaság hajtóereje volt. Az informatikában az akár fél vagy egy évig tartó projekteket vagy a gyártók, vagy a disztribútorok finanszírozták meg, a hátuk mögött tudva a bankokat, hiszen e cégek elég nagyok ahhoz, hogy a bankoktól hiteleket kapjanak. Ugyanez már nem mondható el a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalatokról, amelyek hihetetlenül nehéz helyzetbe fognak kerülni, ha az előbb említett lánc a bankok nehézségei miatt megszakad. Várhatóan nem fogják tudni a nagyobb projekteket elvállalni vagy akár befejezni sem. Mindezt megfejeli a már-már krónikus körbetartozási mizéria. A magyar kkv-k kilátástalan helyzetbe fognak kerülni.

Lehet ez ellen védekezni valahogy?
- A piaci összeomlás ellen az IVSZ szeretne hathatós segítséget nyújtani kkv tagvállalatainak, ezért megalakítottuk válságkezelő munkacsoportunkat. Talán kicsit szimbolikus is, hogy a munkacsoport az őszödi közbeszerzési konferencián tartotta alakuló ülését, március 19-én. A munkacsoport az informatikai kereskedelmi láncolatban kialakult - a globális finanszírozási problémákra visszavezethető - válsághelyzet feltárását, a kezelésre alkalmas eszközök azonosítását és kormányzati intézkedéstervezet végigtárgyalását tűzte ki feladatként.