Gyurkity Péter
Modemre váltanak a gazdasági válság miatt
A tengerentúlon a felhasználók egy része visszatér a jó öreg modemhez, hogy ezzel is spóroljon kiadásain - a gazdasági válság sokakat kényszerít további takarékoskodásra, ami az előfizetéseken is meglátszik.
A Chicago Tribune cikkében arról olvashatunk, hogy egyes amerikai internetezők komolyan fontolgatják a modemhez, valamint a jóval lassabb dial-up kapcsolathoz történő visszatérést, mivel ez némi könnyebbséget jelentene számukra a havidíj tekintetében. Természetesen nincs szó nagy tömegekről, már csak azért sem, mert a szélessávú ajánlatoknál is bőven akadnak kedvezőnek minősülő akciók.
A hír azonban meglepő lehet, főleg ha valamennyire ismerjük a tengerentúli helyzetet, és tudjuk, hogy a válság kicsit mást jelent a szerencsésebb országokban, mint nálunk. Az átlagfelhasználónak nem igazán kell elgondolkodnia a napi menü összeállításán, vagy akár a fűtés visszafogásán, hogy elegendő pénze maradjon a hónap végéig - még akkor sem, ha az elbocsátások valóban komoly méreteket öltöttek és így sokan kerültek az utcára. Nem beszélve arról, hogy a fix szélessávú eléréseknél is bőven találni kedvező ajánlatokat, amelyek alig haladják meg a még mindig megtalálható dial-up kapcsolatok árát.
Példaként említhető az AT&T, amely új előfizetői számára mindössze havi 10 dollárért kínálja 768 kbps-os elérését, amennyiben ehhez szintén beszereznek egy telefont (a cég csomagjaiból választva természetesen). Telefon hiányában havi 20 dollárra ugrik a díj, ami már nem annyira kedvező. A Verizon havi 18, illetve 20 dollárért kínálja 1 Mbps-os vonalát, aszerint, hogy az illető rendelkezik-e telefonos előfizetéssel, vagy sem. Látható tehát, hogy akciókban nincs hiány, még a 2000-4000 forintos kategóriában sem, amiért itthon szintén 512-1024 kbps-os elérést kapunk egyes kábelszolgáltatóknál.
Ennek ellenére a dial-up csomagokat kínáló NetZero cég jelezte, hogy 2008 utolsó negyedében az eddigi legalacsonyabb arányban váltottak előfizetőik fix szélessávú kapcsolatra (alig 4 százalék), ami részükről a váltási szándék gyengülését jelzi - ez persze utóbbiak növekedési és terjedési ütemét nem befolyásolja, mégis érdekes, hogy az internetezők egy része ezen spórolna.
A Chicago Tribune cikkében arról olvashatunk, hogy egyes amerikai internetezők komolyan fontolgatják a modemhez, valamint a jóval lassabb dial-up kapcsolathoz történő visszatérést, mivel ez némi könnyebbséget jelentene számukra a havidíj tekintetében. Természetesen nincs szó nagy tömegekről, már csak azért sem, mert a szélessávú ajánlatoknál is bőven akadnak kedvezőnek minősülő akciók.
A hír azonban meglepő lehet, főleg ha valamennyire ismerjük a tengerentúli helyzetet, és tudjuk, hogy a válság kicsit mást jelent a szerencsésebb országokban, mint nálunk. Az átlagfelhasználónak nem igazán kell elgondolkodnia a napi menü összeállításán, vagy akár a fűtés visszafogásán, hogy elegendő pénze maradjon a hónap végéig - még akkor sem, ha az elbocsátások valóban komoly méreteket öltöttek és így sokan kerültek az utcára. Nem beszélve arról, hogy a fix szélessávú eléréseknél is bőven találni kedvező ajánlatokat, amelyek alig haladják meg a még mindig megtalálható dial-up kapcsolatok árát.
Példaként említhető az AT&T, amely új előfizetői számára mindössze havi 10 dollárért kínálja 768 kbps-os elérését, amennyiben ehhez szintén beszereznek egy telefont (a cég csomagjaiból választva természetesen). Telefon hiányában havi 20 dollárra ugrik a díj, ami már nem annyira kedvező. A Verizon havi 18, illetve 20 dollárért kínálja 1 Mbps-os vonalát, aszerint, hogy az illető rendelkezik-e telefonos előfizetéssel, vagy sem. Látható tehát, hogy akciókban nincs hiány, még a 2000-4000 forintos kategóriában sem, amiért itthon szintén 512-1024 kbps-os elérést kapunk egyes kábelszolgáltatóknál.
Ennek ellenére a dial-up csomagokat kínáló NetZero cég jelezte, hogy 2008 utolsó negyedében az eddigi legalacsonyabb arányban váltottak előfizetőik fix szélessávú kapcsolatra (alig 4 százalék), ami részükről a váltási szándék gyengülését jelzi - ez persze utóbbiak növekedési és terjedési ütemét nem befolyásolja, mégis érdekes, hogy az internetezők egy része ezen spórolna.