MTI
Megnyílt a 27. Magyar Sajtófotó Kiállítás
A Magyar Nemzeti Múzeumban tartják a 27. Magyar Sajtófotó Kiállítást. A több mint hétezer kép közül SMS szavazással választják ki a közönségdíjast.
"A sajtófotó kiállítás a magyar sajtó legnagyobb rendezvénye, amely a mai magyar valóságtól eltérően mentes az acsarkodástól" - mondta Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke a 27. Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítást Spiró György író nyitotta meg, az ünnepségen átadták a különböző kategóriák díjait is. "Az árkok és elkülönülések itt nincsenek jelen, a fotós szakma képviselői értékelik egymás teljesítményét" - fogalmazott Eötvös Pál.
Szigeti Tamás, a Magyar Sajtófotó pályázat öttagú zsűrijének elnöke, a Figyelő képszerkesztője elmondta: a 2008-as sajtófotó pályázatra 592-en jelentkeztek, összesen 11 939 felvétellel, ezek közül hétezer kép maradt fenn az előzsűri rostáján. A legtöbb pályamű az emberábrázolás-portré, a természet és tudomány, a társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia, a művészet és a bulvár-humor-zsáner kategóriában érkezett. Az előző évihez képest megduplázódott - 124-ről 261-re nőtt - a beadott sorozatok száma a társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia kategóriában.
A sajtótájékoztatón átadták a MÚOSZ által kiírt pályázat 13 kategóriadíját. Valamennyi díjazott fotó szerepel a kiállításon, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjának része, és április 26-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás látogatói sms-ben szavazhatnak kedvenc képükre, voksaik alapján osztják majd ki a kiállítás közönségdíját, szintén sms-ben képaláírásokat is küldhetnek ezekhez a fotókhoz a vállalkozó kedvűek. Együtt veled, osszuk meg egymással az élményeket, a pillanatokat jelmondattal saját felvételeiket is beküldhetik mms-ben a látogatók a tárlat ideje alatt. Mint elhangzott, a sajtófotó kiállításra 1993 óta a MÚOSZ támogatásával hagyományosan megjelenik Az év fotói című könyv, amelyben összesen 119 fotós képei, köztük valamennyi díjnyertes felvétel megtalálható.
A kiállítást Spiró György író nyitotta meg csütörtök délután, az ünnepségen átadták a különböző kategóriák díjait is. "Az ember azért néz fotókat, mert meg akar ismerni valamit, ami emberi, vagy éppen természeti" - vélekedett Spiró György. Hozzátette: a jó kép ismérve, hogy nézése közben többet tudunk meg készítőjéről, mint a tárgyáról. Szerinte ha egy fényképész bele tudja vinni saját személyiségét az által készített fotóba, akkor a néző érzelmileg viszonyul az adott képhez, és egy fajta cinkosság jön létre közte és a kép alkotója között. Az író úgy fogalmazott, hogy "az élősködő célú kukkolás meg a részvét között hajszálnyi a különbség", és a modern sajtó gyakran élősködik a tárgyául választott, szenvedő embereken. "Ezen a kiállításon kevés élősdi kép van, egy ízléses, értő válogatást láthatunk, amelyben nagyon jó fotók is találhatóak" - hangsúlyozta Spiró.
Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a sajtófotó retusálatlanul mutatja be a valóságot, "éppen ezért tisztán kell tartani ezeket a képeket". A főigazgató reményét fejezte ki, hogy a kitüntetés ösztönző hatással lesz a díjazottakra. Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a kísérőkiállítás kapcsán úgy vélekedett, hogy a határok megnyitása "egész Európa, de talán az egész világ történetét megváltoztatta".
Az idei kísérő kiállítás a magyar-osztrák határ húsz évvel ezelőtti megnyitásának állít emléket, olyan felvételekkel, dokumentumokkal, amelyeket korábban nem láthatott a közönség. László Ágnes, a kiállítás kommunikációs vezetője kitért arra, hogy erre a tárlatra az Európai Bizottság támogatásával, José Manuel Barroso bizottsági elnök köszöntőjével egy magyar-angol nyelvű katalógus készült, amelyet az első négyezer látogató ingyen megkap. A Határnyitás 1989 című kiállítás a Külügyminisztérium szervezésében később több európai városban is látható lesz.
"A sajtófotó kiállítás a magyar sajtó legnagyobb rendezvénye, amely a mai magyar valóságtól eltérően mentes az acsarkodástól" - mondta Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke a 27. Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítást Spiró György író nyitotta meg, az ünnepségen átadták a különböző kategóriák díjait is. "Az árkok és elkülönülések itt nincsenek jelen, a fotós szakma képviselői értékelik egymás teljesítményét" - fogalmazott Eötvös Pál.
Szigeti Tamás, a Magyar Sajtófotó pályázat öttagú zsűrijének elnöke, a Figyelő képszerkesztője elmondta: a 2008-as sajtófotó pályázatra 592-en jelentkeztek, összesen 11 939 felvétellel, ezek közül hétezer kép maradt fenn az előzsűri rostáján. A legtöbb pályamű az emberábrázolás-portré, a természet és tudomány, a társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia, a művészet és a bulvár-humor-zsáner kategóriában érkezett. Az előző évihez képest megduplázódott - 124-ről 261-re nőtt - a beadott sorozatok száma a társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia kategóriában.
A sajtótájékoztatón átadták a MÚOSZ által kiírt pályázat 13 kategóriadíját. Valamennyi díjazott fotó szerepel a kiállításon, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjának része, és április 26-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás látogatói sms-ben szavazhatnak kedvenc képükre, voksaik alapján osztják majd ki a kiállítás közönségdíját, szintén sms-ben képaláírásokat is küldhetnek ezekhez a fotókhoz a vállalkozó kedvűek. Együtt veled, osszuk meg egymással az élményeket, a pillanatokat jelmondattal saját felvételeiket is beküldhetik mms-ben a látogatók a tárlat ideje alatt. Mint elhangzott, a sajtófotó kiállításra 1993 óta a MÚOSZ támogatásával hagyományosan megjelenik Az év fotói című könyv, amelyben összesen 119 fotós képei, köztük valamennyi díjnyertes felvétel megtalálható.
A kiállítást Spiró György író nyitotta meg csütörtök délután, az ünnepségen átadták a különböző kategóriák díjait is. "Az ember azért néz fotókat, mert meg akar ismerni valamit, ami emberi, vagy éppen természeti" - vélekedett Spiró György. Hozzátette: a jó kép ismérve, hogy nézése közben többet tudunk meg készítőjéről, mint a tárgyáról. Szerinte ha egy fényképész bele tudja vinni saját személyiségét az által készített fotóba, akkor a néző érzelmileg viszonyul az adott képhez, és egy fajta cinkosság jön létre közte és a kép alkotója között. Az író úgy fogalmazott, hogy "az élősködő célú kukkolás meg a részvét között hajszálnyi a különbség", és a modern sajtó gyakran élősködik a tárgyául választott, szenvedő embereken. "Ezen a kiállításon kevés élősdi kép van, egy ízléses, értő válogatást láthatunk, amelyben nagyon jó fotók is találhatóak" - hangsúlyozta Spiró.
Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a sajtófotó retusálatlanul mutatja be a valóságot, "éppen ezért tisztán kell tartani ezeket a képeket". A főigazgató reményét fejezte ki, hogy a kitüntetés ösztönző hatással lesz a díjazottakra. Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a kísérőkiállítás kapcsán úgy vélekedett, hogy a határok megnyitása "egész Európa, de talán az egész világ történetét megváltoztatta".
Az idei kísérő kiállítás a magyar-osztrák határ húsz évvel ezelőtti megnyitásának állít emléket, olyan felvételekkel, dokumentumokkal, amelyeket korábban nem láthatott a közönség. László Ágnes, a kiállítás kommunikációs vezetője kitért arra, hogy erre a tárlatra az Európai Bizottság támogatásával, José Manuel Barroso bizottsági elnök köszöntőjével egy magyar-angol nyelvű katalógus készült, amelyet az első négyezer látogató ingyen megkap. A Határnyitás 1989 című kiállítás a Külügyminisztérium szervezésében később több európai városban is látható lesz.