Hunter
Gigapixeles felvételek olcsó kamerával
A legjobb profi digitális fényképezőgépek több tíz megapixeles felvételek készítésére képesek, egy robot állványnak köszönhetően azonban már egy olcsó kamerával is készíthetők gigapixeles képek.
A Gigapan nevű robotállvány a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem fejlesztése. Használata nem különösebben bonyolult, rögzíteni kell fényképezőgépünket az állványon, majd a kis konzolon be kell állítani a megörökítendő panoráma bal felső és jobb alsó sarkát. Az állvány motorjai segítségével a rászerelt fényképezőgép maximális nagyítással egy eseményt több száz vagy ezer kép hálójával örökít meg. Manuálisan nem kell semmit tennünk, a robot kezeli a fényképezőgép zárszerkezetét. A képeket egy fényképösszefűző szoftver rakja össze egyetlen rendkívül részletes, több milliárd pixeles képpé. Ez a gigapixeles panorámakép, röviden gigapan.
A legnagyobb, leglátványosabb gigapanok túl nagyok lehetnek akár a legnagyobb teljesítményű asztali számítógépek számára is. Az eredmény túl részletes, hogy bármilyen nyomtatásban megszemléljük, azonban feltölthetők egy kifejezetten erre a célra kialakított webhelyre, ahol a felhasználók képesek belezoomolni a képekbe. A lapunkon már másfél éve ismertetett eszköz egy közönséges halandók számára is elérhető változata most jelent meg a kereskedelemben 380 amerikai dolláros áron.
A robot ugyanolyan érdeklődésre tarthat számot a tudomány képviselői részéről, mint a hobbi fotósok körében. Ezt jól példázza, hogy a Gigapan első tesztelői között egy 25 fős tudóscsoport is volt. Richard Palmer a Hawaii Állami Egészségügyi Hivatal botanikusa már 2007 végén megkaparintotta az egyik első modellt és nagy része volt a Gigapan veszélyeztetett környezetek tanulmányozásban való alkalmazásának kidolgozásában. Kollégájával, Kim Bridges-zel hatalmas gigapanokat készítettek egy völgyben, amit szinte teljesen lekopaszított a haszonállatok legeltetése. A kutatók folyamatosan készítenek panoráma képeket, egy új módszert mutatva be a növényzet regenerálódásának dokumentálására.
Palmer úttörő munkát végzett a makrólencsés gigapan felvételek készítése terén is, amivel a botanikánál maradva, a növénygyűjtemények mintapéldányait dokumentálhatják milliméteres részletességgel (példa a növényekről készült gigapanra). Ez nagy segítség lehet a kisebb intézetek számára, különösen a fejlődő országokban a fajok dokumentálásában, véli Palmer. "A valós példányok helyett gigapanok terjesztésével a technika megoldást kínál azokra a gyakran felmerülő aggályokra, hogy a kölcsönadott példányok talán soha nem kerülnek vissza és jobban szabályozhatók a biotechnikai kutatások" - tette hozzá. A növénygyűjtemények akár "biokalózkodás" áldozatává is eshetnek, nem ritka, hogy a kölcsönkapott példányok DNS-ét kinyerik, hogy potenciálisan értékes géneket és molekulákat keressenek benne.
Ron Schott a Fort Hays Állami Egyetem geológusa szintén sokat tett a gigapan felvételek fejlődéséért. Ő készítette el az első 3D-s gigapant, ami vörös-zöld szemüvegen keresztül szemlélve meglepő perspektívából tünteti fel a földtani jegyeket, melyekbe szabadon be- és kizoomolhatunk (példa egy 3D-s gigapanra). Ezek két kissé eltérő helyzetből felvett gigapan kombinálásából születnek. Schott jelenleg azt vizsgálja, vajon felépíthető-e egy tájkép részletes háromdimenziós virtuális modellje egy sztereo gigapanból. Akárcsak Palmer ő is nyomon követi a képeken mutatkozó változásokat. "Szeretném látni, használható-e a technika az erózió nyomon követésére és mérésére" - mondta.
A Gigapan alkalmazási területei a tudomány világában meglepően tágak, a geológia és a botanika mellett a régészet és a biológia is jelen van. Sarah Sharpe archeológus például a jordániai Petránál található úgynevezett Nagy Templom ásatásainál használja az eszközt, míg Bill Walleur a Jane Goodall Intézet munkatársa csimpánzok megfigyeléséhez használja a szerkezetet Tanzániában. Mindannyian nagyra tartják a technikát és mindannyian nagyon várják a robot új változatát. Az egyik leggyakrabban hallható kívánság hogy erősítsék meg a robot állványt annyira, hogy a nagy SLR gépeket is elbírja, hamarosan ez a változat is elérhetővé válik.
A Gigapan nevű robotállvány a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem fejlesztése. Használata nem különösebben bonyolult, rögzíteni kell fényképezőgépünket az állványon, majd a kis konzolon be kell állítani a megörökítendő panoráma bal felső és jobb alsó sarkát. Az állvány motorjai segítségével a rászerelt fényképezőgép maximális nagyítással egy eseményt több száz vagy ezer kép hálójával örökít meg. Manuálisan nem kell semmit tennünk, a robot kezeli a fényképezőgép zárszerkezetét. A képeket egy fényképösszefűző szoftver rakja össze egyetlen rendkívül részletes, több milliárd pixeles képpé. Ez a gigapixeles panorámakép, röviden gigapan.
A legnagyobb, leglátványosabb gigapanok túl nagyok lehetnek akár a legnagyobb teljesítményű asztali számítógépek számára is. Az eredmény túl részletes, hogy bármilyen nyomtatásban megszemléljük, azonban feltölthetők egy kifejezetten erre a célra kialakított webhelyre, ahol a felhasználók képesek belezoomolni a képekbe. A lapunkon már másfél éve ismertetett eszköz egy közönséges halandók számára is elérhető változata most jelent meg a kereskedelemben 380 amerikai dolláros áron.
A robot ugyanolyan érdeklődésre tarthat számot a tudomány képviselői részéről, mint a hobbi fotósok körében. Ezt jól példázza, hogy a Gigapan első tesztelői között egy 25 fős tudóscsoport is volt. Richard Palmer a Hawaii Állami Egészségügyi Hivatal botanikusa már 2007 végén megkaparintotta az egyik első modellt és nagy része volt a Gigapan veszélyeztetett környezetek tanulmányozásban való alkalmazásának kidolgozásában. Kollégájával, Kim Bridges-zel hatalmas gigapanokat készítettek egy völgyben, amit szinte teljesen lekopaszított a haszonállatok legeltetése. A kutatók folyamatosan készítenek panoráma képeket, egy új módszert mutatva be a növényzet regenerálódásának dokumentálására.
Palmer úttörő munkát végzett a makrólencsés gigapan felvételek készítése terén is, amivel a botanikánál maradva, a növénygyűjtemények mintapéldányait dokumentálhatják milliméteres részletességgel (példa a növényekről készült gigapanra). Ez nagy segítség lehet a kisebb intézetek számára, különösen a fejlődő országokban a fajok dokumentálásában, véli Palmer. "A valós példányok helyett gigapanok terjesztésével a technika megoldást kínál azokra a gyakran felmerülő aggályokra, hogy a kölcsönadott példányok talán soha nem kerülnek vissza és jobban szabályozhatók a biotechnikai kutatások" - tette hozzá. A növénygyűjtemények akár "biokalózkodás" áldozatává is eshetnek, nem ritka, hogy a kölcsönkapott példányok DNS-ét kinyerik, hogy potenciálisan értékes géneket és molekulákat keressenek benne.
Ron Schott a Fort Hays Állami Egyetem geológusa szintén sokat tett a gigapan felvételek fejlődéséért. Ő készítette el az első 3D-s gigapant, ami vörös-zöld szemüvegen keresztül szemlélve meglepő perspektívából tünteti fel a földtani jegyeket, melyekbe szabadon be- és kizoomolhatunk (példa egy 3D-s gigapanra). Ezek két kissé eltérő helyzetből felvett gigapan kombinálásából születnek. Schott jelenleg azt vizsgálja, vajon felépíthető-e egy tájkép részletes háromdimenziós virtuális modellje egy sztereo gigapanból. Akárcsak Palmer ő is nyomon követi a képeken mutatkozó változásokat. "Szeretném látni, használható-e a technika az erózió nyomon követésére és mérésére" - mondta.
A Gigapan alkalmazási területei a tudomány világában meglepően tágak, a geológia és a botanika mellett a régészet és a biológia is jelen van. Sarah Sharpe archeológus például a jordániai Petránál található úgynevezett Nagy Templom ásatásainál használja az eszközt, míg Bill Walleur a Jane Goodall Intézet munkatársa csimpánzok megfigyeléséhez használja a szerkezetet Tanzániában. Mindannyian nagyra tartják a technikát és mindannyian nagyon várják a robot új változatát. Az egyik leggyakrabban hallható kívánság hogy erősítsék meg a robot állványt annyira, hogy a nagy SLR gépeket is elbírja, hamarosan ez a változat is elérhetővé válik.