Gyurkity Péter

Új szuperszámítógépet épít az IBM

Az amerikai kormány megrendelésére a Nagy Kék két új szuperszámítógépen dolgozik amelyek közül az egyik minden eddigi rekordot megdönt majd teljesítményével, illetve hatékonyságával - a határidő 2011.

A cég bejelentette, hogy három éven át építik majd az új listavezetőt, amely egészen pontosan 20 petaflops teljesítményt kínál majd a National Nuclear Security Administration számára, mégpedig az amerikai atomarzenállal kapcsolatos fontos tesztek lefolytatásában. A rendszert emellett használhatják időjárás-előrejelzésre, valamint olajkutatásokra is, amiben egy kistestvére lesz a segítségére.

Elsőként ugyanis a Dawn névre keresztelt rendszer készül majd el, amely jóval kisebb, 500 teraflops teljesítménnyel érkezik, elsődleges feladata pedig a Sequoia néven készülő monstrum kiszolgálása lesz a megfelelő applikációk kifejlesztésének és tesztelésének segítésével. Utóbbi 1,6 millió IBM Power processzormagot, 98304 node-ot, valamint 1,6 petabyte memóriát tartalmaz majd, mégpedig 96, hűtőszekrény-méretű rack formájában, amelyek összesen 318 négyzetméteren terpeszkednek majd. Az IBM sietett leszögezni, hogy a megoldás mind a teljesítményt illetően, mind pedig az energiafelhasználás terén kiemelkedően hatékonynak bizonyul majd, magasan verve minden létező vetélytársat.

A rendszer a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban teljesít majd szolgálatot, ami pedig az összehasonlítást és rangsorolást illeti, az IBM szerint 40-szer lesz jobb a mostani időjárás-előrejelző rendszereknél, illetve 50-szer hatékonyabb a földrengések megjósolásában, mint a kutatók által ma használt megoldások. A Sequoia ráadásul egymaga erősebb lesz, mint a Top500 szuperszámítógépes lista összes helyezettje kombinálva, így a cég igencsak magabiztosan lát hozzá a munkához.

Amint azt említettük, a végső határidő 2011, így tehát három éve van a vállalatnak, hogy befejezze, ami elkezdett - nem túl valószínű, hogy ugyanezen idő alatt valami hasonlóval tudnak majd előállni a szóba jöhető vetélytársak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #28
    "Inkább halgattál volna. A robbanófejekben levő folyamatokat szimulálják, hogy az élettartamukat vizsgálják. Ugyanis az atomarzenál 30-40 éves! Viszont a gyártó kapacitást teljesen leépítették. Viszont a kölcsön elrettentés képességt fent kell tartani? Világos? Talán gondolkozz, mielőtt hülyeségeket írsz és csak fröcsögsz. "
    mondjuk te is jobban jártál volna ha most kivételesen magadban tartod azt ami ide írtál...

    Csak, hogy képben legyél: Lawrence Livermore nemzeti laborban egy szimulációt végeztek, ami onnan indult, hogy a nukleáris fegyver elhagyta a silót odáig ment, hogy becsapódott és robbant. Szóval nem csak a fejben lejátszódó dolgokat szimulálták a gépekkel. Ja: és ez a szimuláció világított rá a fegyvercsalád egy hibájára, nevezetes: kilövés után nem sokkal meghibásodnak. Újra kellett tervezni ezt-azt. Szóval a szgépek igen komoly szerepet töltöttek be a nukleáris fegyverek szimulációjában.

    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2021.11.16. 12:14:40
  • szily3 #27
    Elnézést kérek Molnibalage. Azér visszavehetnél a löketedből. Kösz a felvilágosítást, tényleg igazad van, logikus dolgok, bár néhány helyen -igazából ahol láttam, onnan ez jött le-, hogy atomrobbanás-szimulációkat és számításokat végeznének.
    Csak nehogy a terroristák kezére kerülj !
  • Molnibalage #26
    Zeltwegben volt 2005-ben repnap. 2 órával az eső előtt bemondták (ekkor még tiszta égbolt és napsütés volt, felső sehol) 70% esélye az esőnek 3 órán belül. 1 óra múlva közölték, hogy 1 órán belül 95%. Az eső előtt 15 perccel (ekkor már jöttek a sötét fellegek), hogy 20 perc múlva eső. Na ilyen pontos rövidtávon...
  • NEXUS6 #25
    "Minél kisebb távra és helyre kéred annál pontosabb. Pl. egy reptér környékének idpjárása 12-24 órán belül elképesztő pontossággal adható meg. 2 órán belül meg szinte tévedni sem lehet.."

    Általában igaz, de amikor úgymond instabil az időjárás (mondjuk nyáron bejön egy hidegfront), akkor a köv 10 percre sem tudod megmondani, hogy mi lesz, lásd lepkeszárny effektus. Máskor meg lineárisan akár 1 hétre előre megjósolható az időjárás.
  • NEXUS6 #24
    Nem tudom hogy működhet ez a berendezés, de kb úgy hogy hullámokat keltenek az ionoszférában, amik aztán továbbterjednek. A Föld körül aztán kialakul egy nagy hullámmintázat amikben állóhullámok is vannak, ha sikerül egy megfelelő mintázatot kialakítani, akkor a kiszemelt célpont és még mondjuk 6 másik helyen lesz maximális amplitúdójú a hullám erőssége. Mivel a Föld felületének 70% tenger, így jó eséllyel csak ez az egy fog szárazföldi/ellenséges területre esni.

    Az amplitudot azért nem érdemes túl erősre venni, mert egyrészt marha gyanús, hogy egyszercsak ott ahol eddig nem volt semmi törésvonal, hirtelen jön egy 7-es földrengés, másrészt valszeg ez össze is törheti a lemezt ami azért nem cél. Nem kizárt, hogy nagyon dúrva támadást is tudnának ezzel csinálni, és ha háború lenne meg is tennék. Másrészt háborúban amikor nem kell eljátszani, hogy nem is tudjuk, hogy mi történt, akkor egy atomcsapás sokkal hatékonyabb.

    Amúgy a 10 km, az a mélységre vonatkozik, ami azért lehet esetleg egységes, mert a föld felszín és a rétegek egyfajta olyan felületként viselkednek, amelyek a felülről jövő nagy energiájú alacsony frekvenciás elektromágneses sugárzást fókuszálják, és a kialakuló állóhullám tulajdonságai miatt a fókuszpont mindíg 10 km közelében lesz.

    Ezek persze csak találgatások.

    De azért ha visszagondolunk és nem csak a saját kis belterjes politikánkkal vagyunk elfoglalva, akkor elég érdekesen alakult ez a 2008-as év. Ha feltesszük, hogy az egyes események mások folytatásai, vagy következményei és részei egy olyan globális szkanderjátszmának, ami csak az erők kiegyenlítettsége miatt tűnik nyugalmasnak, akkor a tibeti lázadások, melyeknek egyszercsak vége lett, a grúz háború, ez a földrengés, az olimpia, a globális pénzügyi válság, és akár az amerikai elnökválasztás is beilleszthető egy fajta rendszerbe. Viszont valójában nem egy hanem sok faja logikai rendszer van, ami összekapcsolja az eseményeket jó játék ezekkel eljátszani,de kevés az esély rá, hogy a valós tényeket valaki egy íróasztal mellől kitalálja.
  • Nonix #23
    "A Sequoia ráadásul egymaga erősebb lesz, mint a Top500 szuperszámítógépes lista összes helyezettje kombinálva, így a cég igencsak magabiztosan lát hozzá a munkához. "

    Most ez komoly ?
  • Molnibalage #22
    A megfogalmazás tényleg nem szerencsés. Viszont az időjárás előrejelzés a sok mocskolódó és lenéző beszólás ellenére elég pontos ahhoz képest, hogy 100 éve annyit tudtak, hogy esik a barométer akkor vihar lesz...

    Minél kisebb távra és helyre kéred annál pontosabb. Pl. egy reptér környékének idpjárása 12-24 órán belül elképesztő pontossággal adható meg. 2 órán belül meg szinte tévedni sem lehet... Mérési pontok számától és eloszlásától függ. Ezután már "csak" jó matematikai modell és számítási teljesítmény kell.
  • Molnibalage #21
    Inkább halgattál volna. A robbanófejekben levő folyamatokat szimulálják, hogy az élettartamukat vizsgálják. Ugyanis az atomarzenál 30-40 éves! Viszont a gyártó kapacitást teljesen leépítették. Viszont a kölcsön elrettentés képességt fent kell tartani? Világos? Talán gondolkozz, mielőtt hülyeségeket írsz és csak fröcsögsz.
  • Frayer #20
    Valószínűleg c++ ben írnak rá programokat, megturbózva egy kis inline assembly-vel.
    Hogy hogyan lehet egyszerre foglalkoztatni több millió magot?

    Nem olyan bonyolult a dolog.

    Létrehozok egy osztály-t, melyet egy processz osztályból származtatok, és feltöltöm olyan függvényekkel, melyek azokat a feladatokat végzik el amelyekre szükség van.
    class Process {
    ...
    };

    Aztán a main processzből létrehozok egy processz címe osztály tipusú vektorlista tömböt, mondjuk 1 millió péládnyban.
    Process* vektor[1000000];

    Aztán létrehozok egy objektum példányt a processz osztályból, amit elhelyezek a vektorban. És, mindezt egy milliószor.
    for (int i = 0; i< 1000000; i++) {
    munkamenet = new Process[konstruktor paraméterek];
    vektor[i] = munkamenet;
    }

    Valami hasonlóképpen csinálják, csak gondolom minden teljesen dinamikus memoriafoglalásúra csinálnak.

  • ozric #19
    "Ezekre milyen nyelven és hol írják a progikat? Mert gondolom nem Visual C#-ban"

    Mivel a sokak által gyűlölt Linux fut rajta, biztosan nem .Net lesz a fejlesztő platform.

    "Sequoia will use approximately 1.6 million processing cores, all IBM Power chips, running Linux, which dominates high-performance computing at this scale."
    Forrás