SG.hu·
IBM: egyetlen szupergép az internet működtetéséhez
A Nagy Kék a meglévő Blue Gene/P architektúrára alapozva egy olyan szuperszámítógép megalkotását határozta el, amely akár a teljes világhálót webalkalmazásként futtatná. A cél nem ez, hanem a klaszteres rendszerek legyőzése.
Az egyelőre tervezetként, kizárólag papíron létező Kittyhawk projekt végeredménye egy olyan szuperszámítógép lenne, amely elméletileg a teljes világháló futtatására elegendő számítási kapacitást vonultatna fel. Az IBM mérnökei elvégezték az előzetes becsléseket, és ezek után arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen nagyságrendű rendszer összesen 67,1 millió processzormagot, valamint 32 petabyte memóriát foglalna magába. Ennek megalkotását tűzték most ki célul.
A cél természetesen nem ez, hiszen a világháló egyetlen központi rendszeren történő futtatása az internet koncepciójának mondana ellent. Ehelyett egy olyan megoldást szeretnének összeállítani, amely maga mögé utasítja a klaszteres konkurenseket, amelyek árban és elérhetőségben elhódították a helyet a nagyobb SMP (symmetric multi-processing) alapú fejlesztések elől. Mivel a szintén az IBM által kifejlesztett Blue Gene/L architektúra négy képviselője jelenleg az első tízben foglal helyet a szuperszámítógépek aktuális toplistáján, a technológiában megvannak a kellő feltételek, ám nyilván a cél elérése még sok munkát követel.
Igaz, a megoldás eredetileg az eggyel korábbi generációra, a P-jelzésű osztályra épül, ez pedig a következőképpen fest: a legalsó szinten négy 850 MHz-en futó Power PC mag dolgozik egyetlen processzorban, felettük pedig 32 ilyen négymagos chip alkot egy node-ot. 16 node tesz ki egy midplane-t, egy szerver rackben pedig két ilyen összeállítás kap helyet. Egy rack tehát 1024 node-ot, vagyis 4096 processzort tartalmaz, amelyet 2 TB memória egészít ki. Egyetlen rendszer legfeljebb 16 384 rackből állhat, a teljes, 67,1 millió magból álló megoldás pedig 10,4 Pb/s sávszélességet jelentene.
Az IBM szerint a Blue Gene/P-re épülő rendszer jóval hatékonyabb lenne a webalkalmazások, a hoszting területén, mint a napjainkban használt klaszteres megoldások. A szakértők egyetlen kritikája eddig az alkalmazott processzorokkal kapcsolatban hangzott el, az x86 által uralt ágazat ugyanis nehezen barátkozik meg a Power PC-vonal képviselőivel.
Az egyelőre tervezetként, kizárólag papíron létező Kittyhawk projekt végeredménye egy olyan szuperszámítógép lenne, amely elméletileg a teljes világháló futtatására elegendő számítási kapacitást vonultatna fel. Az IBM mérnökei elvégezték az előzetes becsléseket, és ezek után arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen nagyságrendű rendszer összesen 67,1 millió processzormagot, valamint 32 petabyte memóriát foglalna magába. Ennek megalkotását tűzték most ki célul. A cél természetesen nem ez, hiszen a világháló egyetlen központi rendszeren történő futtatása az internet koncepciójának mondana ellent. Ehelyett egy olyan megoldást szeretnének összeállítani, amely maga mögé utasítja a klaszteres konkurenseket, amelyek árban és elérhetőségben elhódították a helyet a nagyobb SMP (symmetric multi-processing) alapú fejlesztések elől. Mivel a szintén az IBM által kifejlesztett Blue Gene/L architektúra négy képviselője jelenleg az első tízben foglal helyet a szuperszámítógépek aktuális toplistáján, a technológiában megvannak a kellő feltételek, ám nyilván a cél elérése még sok munkát követel.
Igaz, a megoldás eredetileg az eggyel korábbi generációra, a P-jelzésű osztályra épül, ez pedig a következőképpen fest: a legalsó szinten négy 850 MHz-en futó Power PC mag dolgozik egyetlen processzorban, felettük pedig 32 ilyen négymagos chip alkot egy node-ot. 16 node tesz ki egy midplane-t, egy szerver rackben pedig két ilyen összeállítás kap helyet. Egy rack tehát 1024 node-ot, vagyis 4096 processzort tartalmaz, amelyet 2 TB memória egészít ki. Egyetlen rendszer legfeljebb 16 384 rackből állhat, a teljes, 67,1 millió magból álló megoldás pedig 10,4 Pb/s sávszélességet jelentene.
Az IBM szerint a Blue Gene/P-re épülő rendszer jóval hatékonyabb lenne a webalkalmazások, a hoszting területén, mint a napjainkban használt klaszteres megoldások. A szakértők egyetlen kritikája eddig az alkalmazott processzorokkal kapcsolatban hangzott el, az x86 által uralt ágazat ugyanis nehezen barátkozik meg a Power PC-vonal képviselőivel.