Berta Sándor

Mégsem lesznek hozzáférés-korlátozások Nagy-Britanniában

David Lammy, a szellemi tulajdonjogok védelméért felelős brit államtitkár úgy véli, hogy jogi szempontból nem kivitelezhető a fájlcserélők internethozzáférésének blokkolása.

"Mivel az ilyen intézkedések meghozatalát akaratlanul is össze kellene kötni nehéz jogi kérdések megválaszolásával, ezért nem hiszem, hogy az internetelérések blokkolása megvalósítható. Különbséget kellene tenni a profi letöltők, terjesztők és azon fiatalok között, akik közül sokan nem is tudják, hogy a tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Nem mindegy ugyanis, hogy egy hotel vendége az elutazása előtt a szappant viszi magával vagy a televíziót. Nem tanácskozhatunk arról, hogy szobafogságra ítéljük-e a tinédzsereket vagy sem. Remélem, hogy sikerül egy olyan megoldást találnunk, amellyel a törvény teljes szigora nélkül megoldhatjuk ezt a problémát" - nyilatkozta a politikus a Times brit napilapnak.

Az internetszolgáltatók üdvözölték a bejelentést. A cégeket még tavaly nyáron kötelezték arra, hogy három hónapon át hetente 1000 figyelmeztető elektronikus levelet küldjenek a legnagyobb illegális tartalom-letöltőknek és -terjesztőknek. Azonban már akkor jelezték, ennél többre nem hajlandók. Koránt sem fogadták ugyanakkor ennyire pozitívan Lammy szavait a zeneipari szervezetek, amelyek a cikk megjelenése után azonnal támadták az államtitkárt. Azzal érveltek, hogy ha egy szappan tűnik el egy szállodából, az még elmegy, de hogy ha 7 millió, azt már egyik hotel sem tűrné el szó nélkül. A számmal a becsléseik szerinti 7 millió brit illegális fájlcserélőkre utaltak.

A politikus bejelentése nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy Nagy-Britannia - Németországhoz hasonlóan és a korábbi elképzelésekkel ellentétben - mégsem követi Franciaország példáját. Stephen Carter, a brit kommunikációs, technológiai és hírközlési miniszter még a héten bemutatja a Digital Britain nevű jelentést, amely többek között a fájlcseréléssel, a szerzői joggal, a felhasználókra leselkedő internetes veszélyekkel, a médiakoncentráció kérdésével és az ország szélessávú lefedettségével foglalkozik. A Times szerint elképzelhető, hogy Carter nem hagyja annyiban a dolgot. Felmerült például annak lehetősége, hogy átalánydíjat építenének be az internethozzáférések árába, ami kompenzálná a zeneipar bevételkieséseit. Ezzel azonban az a probléma, hogy mindenki fizetné, vagyis azok is, akik soha nem töltenek le illegálisan egyetlen zeneszámot vagy filmet sem.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nickwearby #8
    nem mert a profitorientált vállalkozások mohó disznók,
    akik nem tudnak hosszú távon gondolkodni,

    sőt, mivel egy vállalat nem ember, gondolkodni se tud
  • kadar1 #7
    Hülyeség lenne általánosan lóvét szedniük érte , például : én anyáméktól netezek. Ö email írásra , msn -re( távoli rokonaival így tartja a kapcsolatot ) ,pár oldal látogatására használja.Akkor miért fizessen olyanért mit nem használ.Bolond lenne többet fizetni (mivel ö nem töltöget) !
  • balage187 #6
    Nem hiszem, hogy az internetszolgaltatok olyan konnyen beleegyeznenek beveteleik egy reszenek feladasara csakugy. A zeneiparnak (meg a tobbinek) meg tok mindegy, hogyha penzt kapnak, akkor azt kicsivel magasabb havidiju internetelofizetesek arabol vagy a mostani arakbol kapjak, ezert nem fognak ilyenert lobbizni szerintem. Logikus lenne, amit te mondasz, csak az a ket fel kozul egyiknek sem erdeke. Bar mondjuk egy 500Ft/ho-s emeles szerintem senkit sem vagna foldhoz, foleg, hogy elobb-utobb csokkeni fognak az arak, vagy noni fog a sebesseg.

    En meg egyebkent nem tudom, hogy jo lenne-e ez a rendszer. Mert ki kapna a penzt, vagy pontosabban milyen aranyban osztanak el azt? Eleg nehez lenne elosztani, foleg, mert szinte merhetetlen, hogy melyik eloadotol mennyit toltottek le, vagy melyik filmet hanyszor szedtek le.

    Vegul meg azt, hogy az hulyeseg, hogy mindenkinek fizetnie kell. Aki csak emailt, hireket olvas, MSN-ezik, Skype-ozik az vegyen olcsobb (es lassabb) csomagot, amiben nem lenne benne ez a dij. A nagyobb csomagokban meg ertelemszeruen benne lenne. Persze nem tokeletes szuro, de nagyjabol megteszi.
  • B0nFire #5
    De ha általánydíjat akarnak hozzácsapni - értsd: emelik az árakat -, akkor jogosan vetődik fel sok mai előfizetőben a kérdés, hogy :Wazze, akkor én tulajdonképpen eddig miért fizettem X-ezer forintokat havonta? A szélessávú internet árából (8000-12 000 Ft) nem fussa a jogdíjakra? Még újabb 500-700 Ft-ot hozzá kell feltétlen csapni? E-mailezéshez, elektronikus tévéújsághor, meg a hírek olvasásához egy kicsit luxusnak tűnnek a 8000-12 000 Ft-os mai árak. Ehhez elég lenne a legolcsóbb csomag, mondjuk 2500 Ft-ért. Ez lenne mondjuk a modem bérleti díja. Világos, hogy aki ennél többet fizet, az azért teszi, hogy máshol spóroljon. Értsd: Ne kelljen zenét, mozijegyet, játékot venni, vagy múvicsatornára előfizetni.

    A kérdésem tehát: Nem tudnának a jogvédő szervezetek úgy megállapodni a szolgáltatókkal, hogy már a mostani tarifából kikanyarítsák a nekik járó(?) részt?
  • szlovákiai hun #4
    "A Times szerint elképzelhető, hogy Carter nem hagyja annyiban a dolgot. Felmerült például annak lehetősége, hogy átalánydíjat építenének be az internethozzáférések árába, ami kompenzálná a zeneipar bevételkieséseit."

    Ezt én is támogatom, mint én magam is torrentező vagyok, ennek ellenére támogatom, hagyjanak békén nyugodtan tölteni, ami kell...

  • drucski #3
    Az internethozzáférések blokkolása egyetlen módon lehetséges: hardveres leválasztással ,az összes többi csak szélmalomharc!Csumi.
  • B0nFire #2
    Hogy ez mekkora egy blöff! Azt mondja, hogy ha akarná, megtehetné. Én meg azt mondom, hogy sehogy sem tudnák megakadályozni, és ezzel ők is tisztában vannak. Az elmúlt 6-8 év tapasztalatából az okosabbak már okultak.

    Itt a bűvös félmondat: "..nem hiszem, hogy az internetelérések blokkolása megvalósítható."

    Jól hiszed!
  • bertino #1
    zsír.