SG.hu·
Van, de mégsem kell az optikai hálózat Ausztriában
Nyugati szomszédunknál az az abszurd helyzet állt elő, hogy ugyan mind a bécsi, mind a grazi közműcégnek több ezer kilométeres optikai hálózata van, azonban ezek kapacitásának a töredéke sincs kihasználva.
Ennek oka az érintett cégek szerint, hogy az optikai hálózat-fejlesztések nem kapnak kellő politikai támogatást, így a hozzáféréseiket sem tudják megfelelő módon reklámozni és eladni. "Jelenleg összesen 780 magánelőfizetőnk van, év végéig a számuk elérheti az 1500-at" - közölte Hubert Gölles, a Grazer Citykom vezetője. A vállalat a Grazi Közművek egyik leányvállalata. Gölles hozzátette, hogy a következő öt évben is csupán 5000-re nőhet az előfizetőik száma. Pedig a jelenlegi maximális letöltési sebesség 24 Mbps, míg a feltöltési sebesség maximum 2 Mbps. Vagyis nem a gyenge műszaki értékekkel van a baj.
Grazban van Ausztria legsűrűbb, összesen 650 kilométer hosszúságú optikai kábelhálózata. Ennek ellenére alig van érdeklődő, ennek oka, hogy nagyon drága a végső, vagyis a hálózat végpontjától a házakig való bekötés. Ezt a helyi szakemberek utolsó mérföldnek nevezik. Ezen a szakaszon egy méter optikai kábel lefektetésének ára 180 euró. "Egy többlakásos lakóháznál így a beruházás összköltsége elérheti minimum a 10 000, maximum az 50 000 eurót. Emiatt a fejlesztés főleg az üzleti ügyfeleknek éri meg" - szögezte le Hubert Gölles.
Bécsben ugyanilyen dilemmával küzd a helyi közműcég. Christian Ammer, a Bécsi Közművek szóvivője szerint az osztrák fővárosban már 1400 kilométernyi optikai hálózatot fektettek le, ennek többsége azonban Dark Fiber, vagyis használaton kívüli vezeték. További 2200 kilométernyi üres cső van a földben, amelyekbe olcsón lehetne behúzni a kábeleket. A gondot itt is a végpontoktól a házakig húzódó szakasz ára jelenti. Ennek ellenére Bécsben 2009 végéig 50 000 ügyféllel számolnak - ambíciózus célkitűzés.
Nem véletlen, hogy míg Ausztria az 1990-es évek végén még a szélesávú internethozzéférések számát tekintve az éllovasok közé számított, mostanra visszaesett. Ennek oka pedig nem a hiányzó technikai háttér, hanem a politikai akarat. Joeri M. van Bogaert, az Európai "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" Tanács (FTTH Council Europe) nevű szakmai szervezet elnöke nemrég kijelentette: Ausztria könnyen elveszítheti Kelet-Európa kapujának szerepét, mivel Prágában, Ljubljanában és Budapesten jóval előrébb tartanak az internethálózat kiépítésében, mint Bécsben. Ez pedig egy darabig aligha fog változni.
Ennek oka az érintett cégek szerint, hogy az optikai hálózat-fejlesztések nem kapnak kellő politikai támogatást, így a hozzáféréseiket sem tudják megfelelő módon reklámozni és eladni. "Jelenleg összesen 780 magánelőfizetőnk van, év végéig a számuk elérheti az 1500-at" - közölte Hubert Gölles, a Grazer Citykom vezetője. A vállalat a Grazi Közművek egyik leányvállalata. Gölles hozzátette, hogy a következő öt évben is csupán 5000-re nőhet az előfizetőik száma. Pedig a jelenlegi maximális letöltési sebesség 24 Mbps, míg a feltöltési sebesség maximum 2 Mbps. Vagyis nem a gyenge műszaki értékekkel van a baj.
Grazban van Ausztria legsűrűbb, összesen 650 kilométer hosszúságú optikai kábelhálózata. Ennek ellenére alig van érdeklődő, ennek oka, hogy nagyon drága a végső, vagyis a hálózat végpontjától a házakig való bekötés. Ezt a helyi szakemberek utolsó mérföldnek nevezik. Ezen a szakaszon egy méter optikai kábel lefektetésének ára 180 euró. "Egy többlakásos lakóháznál így a beruházás összköltsége elérheti minimum a 10 000, maximum az 50 000 eurót. Emiatt a fejlesztés főleg az üzleti ügyfeleknek éri meg" - szögezte le Hubert Gölles.
Bécsben ugyanilyen dilemmával küzd a helyi közműcég. Christian Ammer, a Bécsi Közművek szóvivője szerint az osztrák fővárosban már 1400 kilométernyi optikai hálózatot fektettek le, ennek többsége azonban Dark Fiber, vagyis használaton kívüli vezeték. További 2200 kilométernyi üres cső van a földben, amelyekbe olcsón lehetne behúzni a kábeleket. A gondot itt is a végpontoktól a házakig húzódó szakasz ára jelenti. Ennek ellenére Bécsben 2009 végéig 50 000 ügyféllel számolnak - ambíciózus célkitűzés.
Nem véletlen, hogy míg Ausztria az 1990-es évek végén még a szélesávú internethozzéférések számát tekintve az éllovasok közé számított, mostanra visszaesett. Ennek oka pedig nem a hiányzó technikai háttér, hanem a politikai akarat. Joeri M. van Bogaert, az Európai "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" Tanács (FTTH Council Europe) nevű szakmai szervezet elnöke nemrég kijelentette: Ausztria könnyen elveszítheti Kelet-Európa kapujának szerepét, mivel Prágában, Ljubljanában és Budapesten jóval előrébb tartanak az internethálózat kiépítésében, mint Bécsben. Ez pedig egy darabig aligha fog változni.