Az Európai Unió ismét fellépett a Microsoft amerikai szoftver-cégóriás ellen, ezúttal arra hivatkozva, hogy versenytorzító hatású az Internet Explorer böngésző program hozzákapcsolása a Windows operációs rendszerhez.

Az Európai Bizottság nyolc hetet adott a Microsoftnak arra, hogy az választ adjon a brüsszeli kifogásokra. E kifogások most még csak "előzetes megállapítások" formáját öltik, de ha az abban foglaltakat az Európai Bizottság bizonyítottnak látja, akkor súlyos bírságot szabhat ki.

Ha a Microsoft nem fizet, az ügy akár az Európai Bíróság elé is kerülhet - miként történt ez az elmúlt években, a Brüsszel és Redmond (a cég Washington állambeli székhelye) közötti elhúzódó vitában. Ez a Microsoft számára több mint egymilliárd dolláros fizetési kötelezettséggel ért véget, beleértve a késedelmi kamatokat is. Abban a vitában szintén a Windows program monopolhelyzetével való visszaélések játszották a főszerepet, és a kifogások részben ugyancsak árukapcsolás miatt merültek fel, egyebek közt a Media Player program tekintetében. Redmondban egyelőre csak annyit mondtak, hogy a Microsoft "elkötelezetten törekszik az európai jogrenddel összhangban álló üzletvitelre".

A mostani ügyet az Opera Software ASA nevű norvég cég Brüsszelhez intézett beadványa robbantotta ki. Az Opera böngésző szoftvert állít elő, és az uniós piacon méltánytalanul hátrányos helyzetbe szorítottnak érzi magát, mert a Microsoft, amely a világon forgalomban levő személyi számítógépek mintegy 90 százalékához szállítja a működést lehetővé tevő Windows operációs rendszert, e Windows rendszerrel együtt saját böngésző programját, az Internet Explorert csatolja. Így aztán az Internet Explorerrel szemben semmilyen más böngésző program nem lehet versenyképes, aminek meg is van az eredménye: Internet Explorert használnak a számítógépek mintegy háromnegyedében.

A monopolizálódási folyamat önmagát gerjeszti: miután az Internet Explorert használják a legtöbben, az internetes oldalak létrehozói elsősorban úgy tervezik meg az oldalakat és a szoftvereket, hogy azokat a - bevett webes szabványoktól eltérő szabványokat és kódokat használó - Internet Explorer felismerje. Hogy törődnek-e más böngésző programok általi felismerhetőségükkel is, arra már nincs egységes és egyértelmű válasz. Az Opera Software ASA szerint a Microsoftnak vagy olyan Windows operációs rendszereket lenne szabad csak árulnia, amelyekben nincs benne az Internet Explorer, vagy olyat, amelyben benne vannak más böngésző programok is, és a használó szabadon választhat, melyiket akarja használni.