Berta Sándor
Prágai EU-csúcs - előtérben a SIS II és az illegális tartalmak
Az európai uniós tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei informális találkozón vesznek részt a cseh fővárosban. A napirendi témák között szerepel a nemzeti rendőrségi adatbázisok jelenleginél jobb összekötése, a nemzetközi gyermekvédelem, valamint a drogkereskedelem és a különböző illegális tartalmak elleni harc erősítése.
"A Második Schengeni Információs Rendszer üzembe állítása még akár évekig is elhúzódhat. A SIS II-nek nagyon komoly problémákkal kell szembenéznie" - szögezte le a találkozó elején Ivan Langer cseh belügyminiszter. Ugyanígy gondok vannak a nemzeti számítógépes rendszerek korszerűsítése körül is.
Az elképzelések alapján a tagországoknak már évekkel ezelőtt modernizálniuk kellett volna a körözési és más adatokat feldolgozó nyilvántartásaikat. A csúszás olyan mértékű, hogy komolyan veszélyezteti Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni övezethez. "Nagyon bosszant, hogy ennyit csúszik a SIS II. A mai infrastruktúra nem rossz, de egész egyszerűen nem elég" - jegyezte meg a Luxemburgot képviselő Luc Frieden. Jacques Barrot, az Európai Unió igazságügyi biztosa elmondta, hogy helyzetelemzést és időrendet fognak készíteni.
Barrot egyúttal bejelentette, hogy egy új európai hivatalt hoznak létre, amely összefogja az összes biztonsági információkat tároló nemzeti adatbázis munkáját. Az erre vonatkozó konkrét elképzeléseket februárban ismertetik.
Ezenkívül új közös biztonsági stratégiát dolgoznának ki a SIS, a VIS, az ujjlenyomatokat őrző EURODAC keretében.
Felmerültek olyan javaslatok is, amelyek szerint műholdakat és más korszerű technológiákat alkalmaznának az európai határvédelemben.
A prágai rendezvénnyel gyakorlatilag egy időben az EFF polgárjogi szervezet arra figyelmeztetett, hogy jó lenne, ha nem a gyermekek online védelmére hivatkozva valósulna meg az internetes cenzúra. Az EFF közleményében tudatta, miszerint bizonyított tény, hogy az internet cenzúrázása technikailag nem kivitelezhető, ráadásul a gazdaságnak is árt. Utóbbi pedig különösen most, a gazdasági világválság idején nem lenne szerencsés.
A gyermekpornográfia elleni harcban az európai uniós tagállamok egyébként Norvégiát tekintik példaképnek, ahol az internetszolgáltatók azonnal blokkolják egy oldal elérését, amint a rendőrség jelzi nekik, hogy pedofil tartalmak lehetnek rajta. Amennyiben valaki egy ilyen honlapra téved, egy stoptáblával szembesül. A 2004 óta alkalmazott technológia segítségével ilyen módon naponta 15 000-18 000 hozzáférést blokkolnak. A felhasználók adatait azonban nem rögzítik, csak a számukat regisztrálják.
Ursula van der Leyen német családügyi miniszter egy brit tanulmányra hivatkozva azt állította, hogy Európában egy felhasználó átlagosan havi 80 eurót fizet a pedofil tartalmakért. Viszont, ha csökken az igény, akkor kevesebb ilyen anyag készül majd.
"A Második Schengeni Információs Rendszer üzembe állítása még akár évekig is elhúzódhat. A SIS II-nek nagyon komoly problémákkal kell szembenéznie" - szögezte le a találkozó elején Ivan Langer cseh belügyminiszter. Ugyanígy gondok vannak a nemzeti számítógépes rendszerek korszerűsítése körül is.
Az elképzelések alapján a tagországoknak már évekkel ezelőtt modernizálniuk kellett volna a körözési és más adatokat feldolgozó nyilvántartásaikat. A csúszás olyan mértékű, hogy komolyan veszélyezteti Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni övezethez. "Nagyon bosszant, hogy ennyit csúszik a SIS II. A mai infrastruktúra nem rossz, de egész egyszerűen nem elég" - jegyezte meg a Luxemburgot képviselő Luc Frieden. Jacques Barrot, az Európai Unió igazságügyi biztosa elmondta, hogy helyzetelemzést és időrendet fognak készíteni.
Barrot egyúttal bejelentette, hogy egy új európai hivatalt hoznak létre, amely összefogja az összes biztonsági információkat tároló nemzeti adatbázis munkáját. Az erre vonatkozó konkrét elképzeléseket februárban ismertetik.
Ezenkívül új közös biztonsági stratégiát dolgoznának ki a SIS, a VIS, az ujjlenyomatokat őrző EURODAC keretében.
Felmerültek olyan javaslatok is, amelyek szerint műholdakat és más korszerű technológiákat alkalmaznának az európai határvédelemben.A prágai rendezvénnyel gyakorlatilag egy időben az EFF polgárjogi szervezet arra figyelmeztetett, hogy jó lenne, ha nem a gyermekek online védelmére hivatkozva valósulna meg az internetes cenzúra. Az EFF közleményében tudatta, miszerint bizonyított tény, hogy az internet cenzúrázása technikailag nem kivitelezhető, ráadásul a gazdaságnak is árt. Utóbbi pedig különösen most, a gazdasági világválság idején nem lenne szerencsés.
A gyermekpornográfia elleni harcban az európai uniós tagállamok egyébként Norvégiát tekintik példaképnek, ahol az internetszolgáltatók azonnal blokkolják egy oldal elérését, amint a rendőrség jelzi nekik, hogy pedofil tartalmak lehetnek rajta. Amennyiben valaki egy ilyen honlapra téved, egy stoptáblával szembesül. A 2004 óta alkalmazott technológia segítségével ilyen módon naponta 15 000-18 000 hozzáférést blokkolnak. A felhasználók adatait azonban nem rögzítik, csak a számukat regisztrálják.
Ursula van der Leyen német családügyi miniszter egy brit tanulmányra hivatkozva azt állította, hogy Európában egy felhasználó átlagosan havi 80 eurót fizet a pedofil tartalmakért. Viszont, ha csökken az igény, akkor kevesebb ilyen anyag készül majd.
