Gyurkity Péter
A töredezettség hátráltatja az európai kutatásokat
Az információs technológiai kutatások a kontinensen az Unió illetékes biztosa szerint a töredezettség és a kisebb ráfordítás miatt kullognak az amerikaiak mögött, ezen pedig változtatni kell.
Viviane Reding kedden, a Lyonban megrendezett ICT 2008 szimpóziumon beszélt az európai kutatási projektek állapotáról, a kontinensnek az amerikai viszonyokhoz képest elfoglalt helyzetéről, valamint a várható intézkedésekről. Elmondta többek között, hogy még mindig jelentős a lemaradásunk az Egyesült Államok mögött, ezért nem szabad visszafogni a kiadásokat, még akkor sem, ha a gazdasági-pénzügyi helyzet esetleg ezt indokolná.
Reding adatai szerint Euórpában a privát szektorban évente mintegy 35 milliárd eurót fordítanak kutatás-fejlesztésre (az IT területén belül), ez azonban alig fele az amerikai vállalatok által ugyanezen időszak alatt elköltött összegnek. A nyilvános befektetések esetében az amerikai szint 40 százalékát érjük el, a biztos asszony szerint pedig a régió nem jelent kellő vonzerőt a nagy pénzügyi alapok és a vállalatok számára.
Az sem elfogadható, hogy a kutatási ágazaton belül rendkívül kevés a kiemelkedő "csúcspont", miközben számos kiváló, bár igencsak "töredezett" kutatócsapat végzi munkáját elszórtan a kontinensen.
A biztos a töredezettséget jelölte meg fő problémaként, ami ellen mindenképpen tenni kell, ha nem akarunk még jobban lemaradni. A mérnöki és IT-ágazaton belül az európai intézményeknek is meg kell jelenniük a világ 20 legjobb egyeteme között, az ezeket felsoroló Academic Ranking of World Universities ugyanis jelenleg egyetlen ilyen nevet sem említ - ez még akkor is fájó, ha magát a listát is kritizálják a rangsor felállításának kritériumai miatt. Legalább ilyen fontos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben sem szabad visszafogni a kiadásokat, éppen ellenkezőleg, még többet kellene költeni a kutatás-fejlesztési projektekre, mivel így tehetünk szert előnyre a versenytársakkal szemben.
Reding a telekommunikációs ágazatot, az energiagazdálkodással és -takarékossággal kapcsolatos kutatásokat, a beágyazott rendszereket, a félvezetőket, valamint a nagyvállalati felhasználásra szánt szoftvereket jelölte meg európai specialitásként. Ígérete szerint 2009 elején részletes tervvel szolgál majd a kutatás-fejlesztési szegmens fellendítésére, hogy felkészüljünk a következő évtizedre és a jövő internetére, amely a vezetéknélküli elérések révén mindenütt ott lesz.
Viviane Reding kedden, a Lyonban megrendezett ICT 2008 szimpóziumon beszélt az európai kutatási projektek állapotáról, a kontinensnek az amerikai viszonyokhoz képest elfoglalt helyzetéről, valamint a várható intézkedésekről. Elmondta többek között, hogy még mindig jelentős a lemaradásunk az Egyesült Államok mögött, ezért nem szabad visszafogni a kiadásokat, még akkor sem, ha a gazdasági-pénzügyi helyzet esetleg ezt indokolná.
Reding adatai szerint Euórpában a privát szektorban évente mintegy 35 milliárd eurót fordítanak kutatás-fejlesztésre (az IT területén belül), ez azonban alig fele az amerikai vállalatok által ugyanezen időszak alatt elköltött összegnek. A nyilvános befektetések esetében az amerikai szint 40 százalékát érjük el, a biztos asszony szerint pedig a régió nem jelent kellő vonzerőt a nagy pénzügyi alapok és a vállalatok számára.Az sem elfogadható, hogy a kutatási ágazaton belül rendkívül kevés a kiemelkedő "csúcspont", miközben számos kiváló, bár igencsak "töredezett" kutatócsapat végzi munkáját elszórtan a kontinensen.
A biztos a töredezettséget jelölte meg fő problémaként, ami ellen mindenképpen tenni kell, ha nem akarunk még jobban lemaradni. A mérnöki és IT-ágazaton belül az európai intézményeknek is meg kell jelenniük a világ 20 legjobb egyeteme között, az ezeket felsoroló Academic Ranking of World Universities ugyanis jelenleg egyetlen ilyen nevet sem említ - ez még akkor is fájó, ha magát a listát is kritizálják a rangsor felállításának kritériumai miatt. Legalább ilyen fontos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben sem szabad visszafogni a kiadásokat, éppen ellenkezőleg, még többet kellene költeni a kutatás-fejlesztési projektekre, mivel így tehetünk szert előnyre a versenytársakkal szemben.
Reding a telekommunikációs ágazatot, az energiagazdálkodással és -takarékossággal kapcsolatos kutatásokat, a beágyazott rendszereket, a félvezetőket, valamint a nagyvállalati felhasználásra szánt szoftvereket jelölte meg európai specialitásként. Ígérete szerint 2009 elején részletes tervvel szolgál majd a kutatás-fejlesztési szegmens fellendítésére, hogy felkészüljünk a következő évtizedre és a jövő internetére, amely a vezetéknélküli elérések révén mindenütt ott lesz.