Berta Sándor
Európai Tanács: ismét napirendben a termékhamisítások
Kétnapos tanácskozásra gyűlnek össze a héten az európai uniós tagállamok gazdasági miniszterei, hogy az online termékhamisítások és a kalózkodás visszaszorításáról tárgyaljanak.
A gazdasági miniszterek szeptember 25-én és 26-án találkoznak. Az esemény kapcsán megjelentették az elfogadandó határozat tervezetét, amelynek fő témája "az átfogó Európai Akcióterv kidolgozása a termékhamisítás és a kalóztevékenység, illetve az ezek elleni harc". A dokumentum készítői többször is kitérnek az internetre, az online termékhamisításokra. "Növekvő aggodalommal figyeljük a termékhamisítás és a kalózkodás egyre jobban szélesedő jelenségét, amely egyre nagyobb veszélyt jelent a cégek, a fogyasztók és a kreatív erők számára. Ugyanez igaz az internetre is" - olvasható a tervezet nyolcadik pontjában.
A 13. pont 3. bekezdése még konkrétabban fogalmaz: "az európai szinten létrejövő iparági megegyezések alapján leküzdendők mind a hamisított árucikkek, mind az internetes kalózmásolatok". A 14. pontban ezt a kooperációt a köz- és a magánszektor együttműködésére is kiterjesztenék. A 14./a pont egyértelművé teszi, hogy "a legális tartalmak elterjedése és védelme, illetve az illegális és a káros tartalmak elleni harc csak a szolgáltatók bevonásával történhet". Az "iparági megegyezések" jelei már most is megfigyelhetők, hiszen egyrészt részei a vitatott távközlési csomagnak, másrészt az egyik fő elemét képezik az Anti-Counterfeiting Trade Agreementnek (ACTA).
Az ACTA-t a mostani tervezetben többször is említik, mondván: "aktívan hozzá akarunk járulni a tulajdonjogok védelméhez és megvalósulásához minden két- vagy többoldalú uniós megállapodásban, különös tekintettel az ACTA-szerződésre". Az utolsó pont szerint pedig "az Európai Tanács minden alkalmas eszközt fel akar használni a termékhamisítás és a kalózkodás ellen".
A tervezet bírálói szerint azonban nem is maga a dokumentum, hanem annak meglehetősen pontatlan, nem konkrétumokat, csak sejtelmes leírásokat tartalmazó szövege lehet majd később számos probléma és vita kiváltó oka. Ráadásul, amennyiben a tervezetet változatlan formában fogadják el, úgy az később nemzeti törvények, nemzetközi szerződések alapja lehet. Azokban viszont már konkrét fogalmak szerepelhetnek. A dokumentumot támadók úgy vélték: a legjobb példa az elképzelt együttműködésre a franciák által kidolgozott HADOPI-rendszer lehet.
A titkos ACTA-tárgyalások legutóbbi fordulóján már szintén felmerült az internet szabályozása. Az Európai Tanács munkacsoportja ugyanis két hete a szellemi tulajdonnal és a szabadalmakkal kapcsolatos kérdések mellett foglalkozott az ACTA-tervezet részleteivel is.
A gazdasági miniszterek szeptember 25-én és 26-án találkoznak. Az esemény kapcsán megjelentették az elfogadandó határozat tervezetét, amelynek fő témája "az átfogó Európai Akcióterv kidolgozása a termékhamisítás és a kalóztevékenység, illetve az ezek elleni harc". A dokumentum készítői többször is kitérnek az internetre, az online termékhamisításokra. "Növekvő aggodalommal figyeljük a termékhamisítás és a kalózkodás egyre jobban szélesedő jelenségét, amely egyre nagyobb veszélyt jelent a cégek, a fogyasztók és a kreatív erők számára. Ugyanez igaz az internetre is" - olvasható a tervezet nyolcadik pontjában.
A 13. pont 3. bekezdése még konkrétabban fogalmaz: "az európai szinten létrejövő iparági megegyezések alapján leküzdendők mind a hamisított árucikkek, mind az internetes kalózmásolatok". A 14. pontban ezt a kooperációt a köz- és a magánszektor együttműködésére is kiterjesztenék. A 14./a pont egyértelművé teszi, hogy "a legális tartalmak elterjedése és védelme, illetve az illegális és a káros tartalmak elleni harc csak a szolgáltatók bevonásával történhet". Az "iparági megegyezések" jelei már most is megfigyelhetők, hiszen egyrészt részei a vitatott távközlési csomagnak, másrészt az egyik fő elemét képezik az Anti-Counterfeiting Trade Agreementnek (ACTA).
Az ACTA-t a mostani tervezetben többször is említik, mondván: "aktívan hozzá akarunk járulni a tulajdonjogok védelméhez és megvalósulásához minden két- vagy többoldalú uniós megállapodásban, különös tekintettel az ACTA-szerződésre". Az utolsó pont szerint pedig "az Európai Tanács minden alkalmas eszközt fel akar használni a termékhamisítás és a kalózkodás ellen".
A tervezet bírálói szerint azonban nem is maga a dokumentum, hanem annak meglehetősen pontatlan, nem konkrétumokat, csak sejtelmes leírásokat tartalmazó szövege lehet majd később számos probléma és vita kiváltó oka. Ráadásul, amennyiben a tervezetet változatlan formában fogadják el, úgy az később nemzeti törvények, nemzetközi szerződések alapja lehet. Azokban viszont már konkrét fogalmak szerepelhetnek. A dokumentumot támadók úgy vélték: a legjobb példa az elképzelt együttműködésre a franciák által kidolgozott HADOPI-rendszer lehet.
A titkos ACTA-tárgyalások legutóbbi fordulóján már szintén felmerült az internet szabályozása. Az Európai Tanács munkacsoportja ugyanis két hete a szellemi tulajdonnal és a szabadalmakkal kapcsolatos kérdések mellett foglalkozott az ACTA-tervezet részleteivel is.