Napi Online
Áttörést hozhat az RFID a postai szolgáltatásokban
Már régóta jövendölik, hogy a futár-, expressz és csomaglogisztikai (CEP-) piac lesz a rádiófrekvenciás azonosítás egyik legnagyobb felhasználója. Aztán úgy tűnt, mégsem: a korábban nagy projektekben részt vevő UPS és FedEx végül inkább jelentős vonalkódfejlesztések mellett döntött. Ám egy most megjelent elemzés szerint hamarosan óriási fellendülést hozhatnak a postai szolgáltatások az automatikus azonosításban is.
A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) lényege, hogy az árut egy apró lapocska jelöli, amely a vonalkódnál jóval több információt képes tárolni és akár méterekről, csomagoláson keresztül is leolvasható (hogy csak néhány tulajdonságát említsük). Előbb az ipar kezdte alkalmazni nagy értékű alkatrészeken, de ma már jelölnek vele állatot és embert is (például csuklópántos azonosítókon). A retail logisztikában az Egyesült Államok kiskereskedelmi cégóriása, a Wal-Mart hozott áttörést, amikor egyoldalúan bejelentette, hogy 2005-től száz legnagyobb beszállítójától megköveteli a raklapszintű RFID-azonosítást (ezzel éves szinten mintegy 8,4 milliárd dollárt takarítva meg).
Sokak szerint a nagy fellendülést az jelenti majd, ha a postai és csomaglogisztikai cégek is alkalmazni kezdik. Egy közelmúltban megjelent amerikai tanulmány szerint ez hamarosan bekövetkezik. Az IDTechEx elemzői úgy becslik, hogy tíz év múlva az RFID alkalmazása a postai szektorban mintegy 2,5 milliárd dolláros piacot fog jelenteni, és évi ezermilliárd küldeményt fognak ellátni rádiófrekvenciás címkével. Természetesen a postától már ma sem áll távol az új technológia alkalmazása.
A Nemzetközi Postaszövetség (IPC) Európában, Ázsiában és Amerikában 24 nemzeti postát tömörít (2007 óta a Magyar Posta is teljes jogú tagja). Szervezetei a világ postai küldeményforgalmának mintegy nyolcvan százalékát kezelik. Az IPC már egy évtizede alkalmazza a technológiát logisztikai rendszerének tesztelésére, ugyanis minden évben próbaküldeményekkel ellenőrzik a szolgáltatások minőségét, ami jelenleg - az RFID News értesülései szerint - mintegy félmillió postára adott borítékot és csomagot jelent.
Ezekben újrahasználható rádiófrekvenciás címkék vannak, amelyekkel 43 (természetesen nem csak szövetségi) ország mintegy ezer postai létesítményének nyolcezer leolvasópontján mérik a sebességet és igyekeznek felderíteni a szűk keresztmetszeteket. A következő években mintegy 25 új államot szeretnének bevonni a rendszerbe.
Persze nem csak szövetségi szinten foglalkoznak a posták a technológiával. Szaúd-Arábia például már most milliós tételben folytat kísérleteket RFID-val, az európai posták közt a spanyol jár az élen és Svájcban is komoly projektek vannak. A Távol-Keleten Korea fekteti a legnagyobb hangsúlyt az RFID-alkalmazására, de az évente tízmilliárd küldeményt továbbító kínai posta is folytat kísérleteket. Ugyanakkor az Egyesült Államok nemzeti postatársasága, a USPS nem követi a példájukat és - a UPS-hez és a FedExhez hasonlóan - megelégszik a vonalkódok és az optikai leolvasók tökéletesítésével. Kérdés, hogy így is valóra válhat-e az IDTechEx merész jóslata.
A hazai logisztikai szolgáltatók szerint egyelőre nemcsak drága a technológia, de számolni kell a kiforratlanságából adódó gyermekbetegségekkel is, ráadásul a fejlesztések terén nagymértékben függnek ügyfeleik informatikai lehetőségeitől is. Ugyanakkor kísérletek több helyen indultak, például a Vonalkód Rendszerháznál vagy a TEVA-nál, de a szolgáltatók is foglalkoznak a kérdéssel. A Waberer's Logisztika például kutatás-fejlesztés keretében folyamatosan vizsgálja az alkalmazás lehetőségeit, amelytől nagy hatékonyságjavulást várnak.
Természetesen az alkalmazás más szektorokban is megindult idehaza. A CompOffice-R például a rendezvénytechnikában alkalmazza: ha egy kiállításon nem vonalkóddal, hanem RFID-val működik a beléptető rendszer, nyomon tudják követni a látogatói szokásokat - melyik standnál voltak a legtöbbet, részt vettek-e a fórumokon vagy épp egész nap a büfében ücsörögtek. Ezekből az információkból statisztikákat, térképeket tudnak készíteni, és a rendezők legközelebb jobban fel tudnak készülni a látogatók fogadására.
Az RFID elterjedésének azonban nem az egyre inkább fejlődő vonalkódtechnika, hanem jóval inkább az ára szab határt. Különösen a nehéz gazdasági körülmények közt. Ugyanakkor Halász Árpád, a Zebra dél- és kelet-európai értékesítési igazgatója szerint még a jelenlegi helyzetben is érdemes beruházni ebbe a technológiába. Szerinte az eddigieknél nagyobb szükségük van a cégeknek arra, hogy pontosan és költséghatékonyan tudják nyomon követni eszközeiket, hogy biztosak lehessenek raktáraik kihasználtságában és abban, hogy beszerzési hálózatuk nem pazarolja a pénzt. Bár azt ő sem tagadja: nem mindig az RFID a megoldás.
A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) lényege, hogy az árut egy apró lapocska jelöli, amely a vonalkódnál jóval több információt képes tárolni és akár méterekről, csomagoláson keresztül is leolvasható (hogy csak néhány tulajdonságát említsük). Előbb az ipar kezdte alkalmazni nagy értékű alkatrészeken, de ma már jelölnek vele állatot és embert is (például csuklópántos azonosítókon). A retail logisztikában az Egyesült Államok kiskereskedelmi cégóriása, a Wal-Mart hozott áttörést, amikor egyoldalúan bejelentette, hogy 2005-től száz legnagyobb beszállítójától megköveteli a raklapszintű RFID-azonosítást (ezzel éves szinten mintegy 8,4 milliárd dollárt takarítva meg). Sokak szerint a nagy fellendülést az jelenti majd, ha a postai és csomaglogisztikai cégek is alkalmazni kezdik. Egy közelmúltban megjelent amerikai tanulmány szerint ez hamarosan bekövetkezik. Az IDTechEx elemzői úgy becslik, hogy tíz év múlva az RFID alkalmazása a postai szektorban mintegy 2,5 milliárd dolláros piacot fog jelenteni, és évi ezermilliárd küldeményt fognak ellátni rádiófrekvenciás címkével. Természetesen a postától már ma sem áll távol az új technológia alkalmazása.
A Nemzetközi Postaszövetség (IPC) Európában, Ázsiában és Amerikában 24 nemzeti postát tömörít (2007 óta a Magyar Posta is teljes jogú tagja). Szervezetei a világ postai küldeményforgalmának mintegy nyolcvan százalékát kezelik. Az IPC már egy évtizede alkalmazza a technológiát logisztikai rendszerének tesztelésére, ugyanis minden évben próbaküldeményekkel ellenőrzik a szolgáltatások minőségét, ami jelenleg - az RFID News értesülései szerint - mintegy félmillió postára adott borítékot és csomagot jelent.
Ezekben újrahasználható rádiófrekvenciás címkék vannak, amelyekkel 43 (természetesen nem csak szövetségi) ország mintegy ezer postai létesítményének nyolcezer leolvasópontján mérik a sebességet és igyekeznek felderíteni a szűk keresztmetszeteket. A következő években mintegy 25 új államot szeretnének bevonni a rendszerbe.
Persze nem csak szövetségi szinten foglalkoznak a posták a technológiával. Szaúd-Arábia például már most milliós tételben folytat kísérleteket RFID-val, az európai posták közt a spanyol jár az élen és Svájcban is komoly projektek vannak. A Távol-Keleten Korea fekteti a legnagyobb hangsúlyt az RFID-alkalmazására, de az évente tízmilliárd küldeményt továbbító kínai posta is folytat kísérleteket. Ugyanakkor az Egyesült Államok nemzeti postatársasága, a USPS nem követi a példájukat és - a UPS-hez és a FedExhez hasonlóan - megelégszik a vonalkódok és az optikai leolvasók tökéletesítésével. Kérdés, hogy így is valóra válhat-e az IDTechEx merész jóslata.
A hazai logisztikai szolgáltatók szerint egyelőre nemcsak drága a technológia, de számolni kell a kiforratlanságából adódó gyermekbetegségekkel is, ráadásul a fejlesztések terén nagymértékben függnek ügyfeleik informatikai lehetőségeitől is. Ugyanakkor kísérletek több helyen indultak, például a Vonalkód Rendszerháznál vagy a TEVA-nál, de a szolgáltatók is foglalkoznak a kérdéssel. A Waberer's Logisztika például kutatás-fejlesztés keretében folyamatosan vizsgálja az alkalmazás lehetőségeit, amelytől nagy hatékonyságjavulást várnak.
Természetesen az alkalmazás más szektorokban is megindult idehaza. A CompOffice-R például a rendezvénytechnikában alkalmazza: ha egy kiállításon nem vonalkóddal, hanem RFID-val működik a beléptető rendszer, nyomon tudják követni a látogatói szokásokat - melyik standnál voltak a legtöbbet, részt vettek-e a fórumokon vagy épp egész nap a büfében ücsörögtek. Ezekből az információkból statisztikákat, térképeket tudnak készíteni, és a rendezők legközelebb jobban fel tudnak készülni a látogatók fogadására.
Az RFID elterjedésének azonban nem az egyre inkább fejlődő vonalkódtechnika, hanem jóval inkább az ára szab határt. Különösen a nehéz gazdasági körülmények közt. Ugyanakkor Halász Árpád, a Zebra dél- és kelet-európai értékesítési igazgatója szerint még a jelenlegi helyzetben is érdemes beruházni ebbe a technológiába. Szerinte az eddigieknél nagyobb szükségük van a cégeknek arra, hogy pontosan és költséghatékonyan tudják nyomon követni eszközeiket, hogy biztosak lehessenek raktáraik kihasználtságában és abban, hogy beszerzési hálózatuk nem pazarolja a pénzt. Bár azt ő sem tagadja: nem mindig az RFID a megoldás.
