Berta Sándor
Még mindig számos problémával küzd az RFID
Az RFID-t általában termékazonosítási célokra használják. A vezeték nélküli technológia már évek óta jelen van a piacon, azonban még közel sem mondható tökéletesnek. Sokszáz teszt során próbálják kideríteni a legoptimálisabb felhasználási módozatokat.
Elsősorban az ipar figyelt fel a benne rejlő lehetőségekre és logisztikai célokra alkalmazzák az azonosítóchipeket. "Az a legfontosabb, hogy a rendszerek hosszú távon stabilan dolgoznak" - mondta Andreas Jungk, a Leibnizi Egyetem Terméktechnikai Központja Szállítás- és Automatizálástechnikai Intézetének (ITA) munkatársa. Az ITA szakértői különböző módszerekkel és eljárásokkal vizsgálják a jelenlegi RFID-megoldásokat, hogy kiderítsék, mely területeken használhatók a leginkább. Tesztelik többek között a kártyaleolvasó rendszereket és az RFID-adók mechanikus állandóságát.
A csomagtovábbító rendszereknél rendszeresen használnak RFID-chipeket. Itt a legnagyobb gondot az azonosítók megfelelő sebességű kiolvasása jelenti. Amennyiben az adatlekérdezés és adattovábbítás nem történik megfelelő sebességgel, akkor felborulhat a teljes logisztikai hálózat. A tesztpadon akár 100 kilométer/órás sebességet is modellezhetnek, de a sebességen kívül más jellemzők szintén befolyásolják a rendszerek hatékonyságát. "Sok megrendelő úgy vélekedik, hogy minél nagyobb a hálózat hatótávolsága, annál jobb. A mi tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy az sokkal fontosabb, hogy az a terület, ahol a kommunikáció zajlik, ismert, jól körülhatárolt és stabil legyen" - nyilatkozta Jungk.
Az intézet a különböző RFID-megoldások optimalizálására egy hatótávolság-tesztelő módszert dolgozott ki, amellyel többek között meghatározható, hogy mi az RFID-chipek optimális beépítési-elhelyezési pozíciója. A kutatók emellett vizsgálják a padlókba építhető azonosítókat is. Ezen a területen a legnagyobb problémát a különböző típusú padlók jelentik. Azt mindenesetre már sikerült bizonyítani, hogy az eszközöknek az sem árt, ha a járművek több ezerszer hajtanak át rajtuk. Tisztázásra vár ugyanakkor, hogy a különböző, például az RFID-chipek rögzítésére használt ragasztóanyagok módosíthatják-e és ha igen, milyen mértékben a készülékek jellemzőit, teljesítményét.
Elsősorban az ipar figyelt fel a benne rejlő lehetőségekre és logisztikai célokra alkalmazzák az azonosítóchipeket. "Az a legfontosabb, hogy a rendszerek hosszú távon stabilan dolgoznak" - mondta Andreas Jungk, a Leibnizi Egyetem Terméktechnikai Központja Szállítás- és Automatizálástechnikai Intézetének (ITA) munkatársa. Az ITA szakértői különböző módszerekkel és eljárásokkal vizsgálják a jelenlegi RFID-megoldásokat, hogy kiderítsék, mely területeken használhatók a leginkább. Tesztelik többek között a kártyaleolvasó rendszereket és az RFID-adók mechanikus állandóságát.
A csomagtovábbító rendszereknél rendszeresen használnak RFID-chipeket. Itt a legnagyobb gondot az azonosítók megfelelő sebességű kiolvasása jelenti. Amennyiben az adatlekérdezés és adattovábbítás nem történik megfelelő sebességgel, akkor felborulhat a teljes logisztikai hálózat. A tesztpadon akár 100 kilométer/órás sebességet is modellezhetnek, de a sebességen kívül más jellemzők szintén befolyásolják a rendszerek hatékonyságát. "Sok megrendelő úgy vélekedik, hogy minél nagyobb a hálózat hatótávolsága, annál jobb. A mi tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy az sokkal fontosabb, hogy az a terület, ahol a kommunikáció zajlik, ismert, jól körülhatárolt és stabil legyen" - nyilatkozta Jungk.
Az intézet a különböző RFID-megoldások optimalizálására egy hatótávolság-tesztelő módszert dolgozott ki, amellyel többek között meghatározható, hogy mi az RFID-chipek optimális beépítési-elhelyezési pozíciója. A kutatók emellett vizsgálják a padlókba építhető azonosítókat is. Ezen a területen a legnagyobb problémát a különböző típusú padlók jelentik. Azt mindenesetre már sikerült bizonyítani, hogy az eszközöknek az sem árt, ha a járművek több ezerszer hajtanak át rajtuk. Tisztázásra vár ugyanakkor, hogy a különböző, például az RFID-chipek rögzítésére használt ragasztóanyagok módosíthatják-e és ha igen, milyen mértékben a készülékek jellemzőit, teljesítményét.