Kruza Richárd
Canon PowerShot A1000 IS ismertető
|
Kívülről
"A mai kor láthatja, ahogy a PowerShot sorozat magasabb szintre kerül"- nyersfordítással ilyen színvonalú aktuális PR nyilatkozatot tett a Canon egyik vezetője, amitől olyan érzése támad az embernek, hogy a világ összes marketingese nemcsak hogy egy iskolába, de egy osztályba is járt. Egy ilyen mondatba (aminek ráadásul egyáltalán nincs semmilyen informatív tartalma) még belegondolni sem érdemes, jobb ha a reklámozott termékről inkább személyes tapasztalatot gyűjtünk.
Első ránézésre a PowerShot A1000 IS kicsit komolyabb benyomást kelt mint kategóriatársai. Köszönhető ez nagyrészt az átnézeti kereső jelenlétének, a hagyományos formájú, öncélú díszítőelemektől teljesen mentes háznak, és a nagy kijelzőnek. Vizuálisan két részre van osztva a gép: a vaskos markolat színben elüt a gép másik oldalától.
A gép háza teljes egészében műanyag, és kapható kék, barna, szürke és lila színben. Külső méretét tekintve elődjénél, a PowerShot A580-nál kisebb, súlya akkumulátor és memóriakártya nélkül csupán 155 gramm. Mivel műanyag, az ember használat közben kényszert érez hogy különösen vigyázzon rá, mivel óhatatalan, hogy egy idő után a festett műanyag borítás karcolódjon, kopjon.
A gép fogása nagyon jó, majdnem ideális. Ez elsősorban a vaskos markolatnak köszönhető: ebben vannak ugyanis a ceruzaelemek és a memóriakártya. Minden gomb kéznél van, a gépet egyszerű kezelni, bár úgy a legbiztonságosabb ha bal kézzel is besegítünk. A külső burkolat ugyanis nagyon sima és elég csúszós, egyetlen probléma hogy a markolati résznél hiányzik valami tapadós, rücskös vagy gumiborítású rész - ez nagyobb önbizalmat adna a géppel való járkálás közben.
A gép kidolgozottsága nagyon jó, minden egyes része stimmel, az illesztések pontosak. A kezelőelemek, gombok szépen működnek, kellemes a géppel fotózni. Annak ellenére, hogy a hátlapi kezelőgombok mind laposak, a szerencsés tervezésnek köszönhetően normál méretű férfikézzel is jó kezelni a gépet. A kezelőszervek jól vannak elhelyezve, semmi sincs útban. Az exponálógombot véletlenül sem lehet eltéveszteni, mivel megfelelően kidomborodik, és a köré szerkesztett zoom gyűrű is mindig kéznél van. A módtárcsa hagyományos módon a gép tetején van, mozgása megfelelően szoros.
Kijelző, kereső
A gép 2.5 collos P-Si TFT kijelzőjének 115 ezer pixeles felbontása van, és a kép 100%-át fedi le. Létezik ennél nagyobb felbontás is, de a képminőség megfelel a kategória mai követelményeinek sőt, a látvány inkább átlag feletti. Feltűnően éles szögből is olvasható a kijelző, a színvilág viszonylag élethű. A megfelelő fényerőnek köszönhetően nagyon erős napsütés kivételével mindig használható a kijelző. Erős fényben használhatjuk az átnézeti keresőt - mivel ilyen is van a gépen. Ez önmagában nagyon örömteli, azonban használatakor kicsit mérséklődik az örömünk, mivel elég kicsi, és nem valami precíz. De legalább van, és végül is használható.
Menürendszer, üzemmódok
A minimalizált mennyiségű kezelőszerv ellenére egyszerű és magától értetődő az A1000 IS kezelése. Még a lényegében soha nem használt, a Canon által preferált dedikált "Print" gomb sem felesleges, ugyanis lehetőség van a beprogramozására: 7 különféle funkciót rendelhetünk hozzá - én például az expozíció kompenzálást választottam ki. A "MENU" gombon kívül a középső, "FUNK. SET" gombon keresztül juthatunk be a gép logikusan felépített menürendszerébe. Utóbbi dedikált gombok híján az expozíció kompenzálás, fehéregyensúly, képeffektusok, fénymérés és képméret és minőség beállításait teszi közvetlenül elérhetővé. Ez amolyan gyorsmenü.
Az egyszerű kezelés központi eleme a módtárcsa, ahol a témamódokat, a Program és video állást és a teljesen automata módot találjuk. Utóbbi használatakor életbe lép az "iSAPS" (intelligent Scene Analysis based on Photographic Space) rendszer. Ennek alapja egy beépített adatbázis, mely a tipikusnak nevezhető fotókat, ponyosabban azok jellemzőit tartalmazza nagy mennyiségben. Fotózás közben a rendszer figyeli a helyzetet és összeveti az adatbázisban lévő adatokkal, így valószínűsíti, hogy mit is fotózunk, majd ennek megfelelően végzi el a beállításokat. Egy intelligens funkcióról van tehát szó, mely elsősorban az amatőr vagy tapasztalatlan fotósoknak hasznos, mivel sokmindent helyettük végez el.
Összességében véve a menürendszer magától értetődő és egyszerű; a legtöbb ember kicsomagolja a gépet, a használati utasítást azonnal félreteszi és elkezdi használni azt. Ha teljesen kezdő az új tulajdonos, a kézikönyv segítségével persze gyorsan meg lehet ismerkedni a géppel. A Digic III képfeldolgozó áramkörnek köszönhetően a menürendszer, és az egész gép működése pergően gyors.
Úgy tűnik közeleg az a nap, amikor minden fényképezőgépben lesz optikai képstabilizáló rendszer. Az A1000 IS-é autentikus hardveres rendszer, az érzékelő elmozdításával manipulál. Az erre a funkcióra dedikált áramkör másodpercenként 4000 impulzus segítségével ellenőrzi kezünk remegéséből adódó mozgások paramétereit, és az ez alapján feldolgozott adatok felhasználásával mozdítja el a megfelelő irányba az egyik kerámia ágyba foglalt lencsetagot.
Három módban, "Continuous" (folyamatos), "Shooting" (exponálás) és "Panning" (panoráma - ennek semmi köze panorámafelvételek készítéséhez!) is használhatjuk. "Continuous" módban értelemszerűen a gép bekapcsolásával azonnal működésbe lép a rendszer, és egyfolytában működik. Ennek egyetlen előnye van, képernyővel való komponáláskor már a stabilizált képet látjuk, ami megkönnyíti a dolgunkat - viszont jó sok áramot fogyaszt. A "Shooting"mód esetében csak az exponálógomb félig lenyomásakor lép működésbe, és a hatásfok tecnikai okok miatt jobb, ráadásul értelemszerűen lassabban merülnek ki az elemek/akkumulátorok. Emiatt az ember hajlamos ebbe az állásba tenni és ott is felejteni. "Panning" módban viszont a horizontális mozgást végző téma - például mozgó jármű, biciklista, futó gyermek stb. - fotózásakor tudja a rendszer kezünk remegését megfelelően kiküszöbölni, és éles fotókat készíteni.
A rendszer hatásfoka vitathatatlanul jó, kár hogy a kezdő fotós nem nagyon fogja értékelni, sőt talán azt sem fogja észre venni hogy van, nekik teljesen természetes lesz a dolog. Használatakor sokkal könyebb mozogni, kevés fényben vagy tele állásban sokkal kevesebb lesz a bemozdult fotó, és a gép eleve alacsonyabb ISO értéken dolgozik majd - ami ebben a kategóriában a képzaj miatt nagyon nem mindegy (lásd lentebb).
A kezdő fotósnak fontos tudni, hogy az ilyesmi rendszer kizárólag kezünk nemkívánatos mozgását kompenzálja, a mozgó témák miatti elmosódásra semmilyen hatással nincs. Ha viszont annyira mozog a téma és nincs más megoldás, használhatjuk a "Motion Detection Technology" nevű automatikát. Ha nincs rá feltétlenül szükség, ezt érdemes kikapcsolni, mert nem csinál mást, mint mozgó téma felismerése esetében megemeli az ISO érzékenységet (maximum ISO 800-ig) annak érdekében, hogy emelhesse az exponálási időt, tehát kimerevedjen a fotótéma. Ebben a kategóriában pedig az ISO érzékenység emelése a képzaj miatt igencsak nemkívánatos tevékenység - az A1000 IS esetében pedig különösen.
Arcfelismerés - újabb funkció, mely már szinte kötelezővé válik a kompaktok világában. Jelen esetben a rendszer egyszerre 9 emberi arcot képes felismerni és ennek megfelelően elvégezni a következő beállításokat: fókusz, expozíció, fehéregyensúly és vaku. Ilyenkor vagy ki vagyunk téve annak, hogy a gép valahogy eldönti, melyik arc élvezzen prioritást a beállításokat illetően, vagy kiválaszthatjuk a fő modell arcát, és ekkor a gép mozgás közben követi azt.
A gép autofókusz rendszere a márkához híven gyors és pontos. Nemcsak TTL módban, de kevés fény mellett az autofókusz lámpa segítségével is remekelt a gép, ami fotózás közben önbizalmat ad a fotósnak. A 9 pontos rendszernek köszönhetően ugyanis elkészített képek szinte mindig élesek. A szokásos beállítások mellett használhatjuk az arcfelismeréses autofókusz lehetőséget is. A fénymérés a megszokott három módban használható: kiértékelő, középre súlyozott és szpot. Az automata fehéregyensúly megbízható és pontos, kivéve floureszkáló állásban (szokás szerint). Mintha erre a problémára igazából eddig nem született volna megoldás.
Elég fejlett képnézegetési/szervezői képességei vannak a kis Canonnak. Lehet kicsinyíteni, nagyítani, képernyőn vagy televízión diavetítést csinálni, kategóriákat, mappákat készíteni. Nyomtatási vagy képátviteli sorrendet felállítani, hangfeljegyzéseket biggyeszteni a képekhez, valamint utólag eltüntetni a vörösszem effektust. Egyszóval az A1000 IS igyekszik egyben egy kis képszerkesztő- kezelő is lenni.
Optika, érzékelő
Elődjéhez hasonlóan, az A1000 IS-nek 4-szeres zoom optikája van, mely 35mm-es ekvivalenciában 35-140mm-es gyújtótávolságot jelent. Az optika fényáteresztése F2.7-5.6, ami nagylátószögben éppencsakhogy jobb az átlagnál, tele állásban pedig igencsak középszerű.
A gép 1/2.3"-as érzékelője maximális felbontásban 3648 x 2736 pixeles képeket készít. 10 millió effektív megapixel zsúfolódik rajta, ennek eredményeképpen a képzajjal komoly problémák vannak. Már ISO 200-nál is látható mértékben megjelenik a zajosodás, ISO 400-nál a nyilvánvaló zajcsökkentésnek köszönhetően már a részletek vesztése is észrevehető. Az érzékenységet egészen ISO 1600-ig is fel lehet tolni, ilyenkor már inkább önnálló, kreatív eszköznek használhatjuk ezt a jelenséget.
Képminőség
Az elkészített felvételeket nézve nem éri csalódás az embert, a képek minősége nem hagy maga után kívánnivalót. Ami először feltűnik, hogy a színvilág túlzásoktól mentes és természetes. A látvány valahogy balanszban van a valósággal, emiatt az elkészített fotókat kellemes visszanézni. A jó élességállítás miatt a képek mindig élesek, továbbá feltűnik, hogy a sarkok felé igencsak keresgélni kell a kromatikus aberrációt, és nem is igen lehet felfedezni - ebből a szempontból nagyon meglepő teljesítményt nyújtott az A1000 IS.
Az egész osszhatáson lenyegében csak a már fent említett magas képzaj ront - bár igazán mégsem. Ugyanis a hatásos képstabilizálásnak köszönhetóen általában eleve alacsonyabb érzékenységen dolgozik a gép. Emiatt összességében véve automata módban nem lesznek zajosabbak a képek mint más hasonló gép esetében. Ráadásul ISO 100-ig lényegében zajmentesek a fotók. Elég jól lehet makrózni is a kis Canonnal: 3 cm távolságra képes fókuszálni és éles képeket készíteni az optika.
Vaku
A belső vakuról annyit érdemes megemlíteni, hogy a korábbi modellekhez képest kicsit gyorsabban, 3 másodperc alatt töltődik fel, ami fotózás közben érezhető pozitív változás. Fényereje nagylátószögben 4, tele állásban 2 méter. Természetesen találunk lassú szinkron és vörösszem kompenzálást is. Utóbbi néha hatásos, valamint arcfelismerés állásban a vaku fénye is az emberi arcnak megfelelően lesz beállítva. A vaku használatakor az expozíció nagyon pontos, vakupapucsnak pedig nyoma sincs.
Sorozatfelvétel, videorögzítés
Videózni 640 x 480-as, tehát VGA minőségben 30 képkocka/másodperc sebességgel lehet, tehát normál televízió készüléken élvezhető a képminőség, a hang az már más kérdés. Az elkészített videók jók, egy videokamerával azonban nem szabad összehasonlítani. A gép AVI formátumban rögzíti az anyagot, maximum 1 órás hosszban (illetve ameddig van szabad hely a memóriakártyán).
Áramellátás, memória
2 darab ceruzaelem táplalja az A1000 IS-t, aminek kétségkívül vannak előnyei. Ha utazunk nem kell feltétlenül töltőt vinnünk magunkkal, ceruzaelemet pedig a világ minden pontján lehet kapni, ahogy tölthető ceruzaelemet és hozzátartozó töltőt is. A gép SD, SDHC, MMC, MMCplus , HC MMC plus kompatibilis memóriakártyákat fogad. Belső memóriája nincs, viszont a gyári dobozban találunk egy 32 MB-os SD kártyát.
Összegzés
Tesztgépünk első fényképezőgépnek kiváló, mivel egy kicsivel többet tud, mint a boltokban kapható kiskompakt gépek döntő többsége. Annak ellenére, hogy nincsenek rajta manuális beállítást lehetővé tevő funkciók, az átnézeti kereső, a könnyen elérhető főbb beállítások és a jó képminőség kedvet adhat tulajdonosának a fotózáshoz. Természetesen a gép magában hordozza a szegmens betegségeit, azonban azok mértéke és jellege miatt az árkategória egyik kiemelkedő típusának mondható.
A fényképezõgépet az FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.