Kruza Richárd
Canon PowerShot A470 ismertető
nemrégiben tesztelt, nem kisebb presztízzsel rendelkező Nikon márkajelzésű kisgép által nyújtott lehangoló teljesítmény után üdítő érzés volt a kis Canonnal fotózni.
Kívülről
Teszgépünk 104,8 x 55,1 x 40,7 mm-es külső méretével és 165 grammos súlyával nem éppen a legkisebb zsebgép a piacon, hátránykényt azonban nemigen lehet ezt felróni neki, mivel tervezése nagyon jó. A gépen határozott, de egyben könnyed, szinte vidám hangulatú díszítőelemeket találunk. A külső műanyag ház sima felületű ezüst festékkel van bevonva, fémből csupán az előlapi díszítőelem van. Eme fémlap és a gép tetején lévő díszcsík jelen esetben kék, azonban további három színben is létezik. A kisgép megjelenése kategóriájának megfelelő, kissé idejétmúlt (ennek a sorozatnak az évek során nemigen vátozott a külseje), ugyanakkor szépnek és igényesnek mondható. Kidolgozottsága nagyon jó minőségű mind a kiválasztott anyagok, mind összeszerelés tekintetében. Semmi nem lötyög, minden illesztés precíz, még az ajtókat sem érheti kritika.
Az átlag ultrakompakt gépnél vaskosabb az A470-es, ami hozzájárul a gép kényelmes és stabil fogásához. Ebben további segítséget nyújt a jól elhelyezett előlapi ujjtámasz és a hüvelykujj jól kialakított helye is. A gépet így megfogva kényelmesen mozoghatunk és fotózhatunk - az A470-est sokkal jobb megfogni mint a legtöbb ultrakompakt fényképezőgépet. A hátlapot nézve a látvány szokatlan, mivel nincs külön zoom gomb - ezt a műveletet a fel/le iránygombokkal tudjuk elvégezni. Hüvelykujjunk alatt a módtárcsa talált helyet, ami nem zavaró, mivel lapos és egy síkban van a hátlappal, viszont nagyon jó helyen, mindig kéznél van.
Látható tehát, hogy a kezelőgombok környékén le lettek egyszerűsítve a dolgok egyrészt a zoom gomb hiánya miatt, másrészt az iránygombok közepén nincs "OK" gomb. Ennek ellenére a gépet nem nehezebb vagy körülményesebb kezelni mint bármilyen más gépet - sőt.
Lényegében egy ekkora gépet majdnem lehetetlen úgy megtervezni, hogy egy kézzel is teljesen biztonságban lehessen zoomolni vele, ezért biztos ami biztos alapon ilyenkor a bal kezünkkel is segíteni szoktunk. Emiatt tulajdonképpen nem hiányzik a külön billenőgomb. Másrészt a menüszerkezet jellege és a "FUNK. SET" gomb funkciója együtt teljesen mértékben pótolja a hiányzó gombot. Ráadásul ennek hiánya miatt nem esnek annyira közel egymáshoz a gombok, ami miatt nagy kézzel is kényelmesen, kellő határozottsággal lehet kezelni a gépet.
Egyetlen dologra kell vigyázni, bekapcsolt állapotban jócskán kiemelkedik a zoom optika, ami ráadásul kívülről műanyag és nem tűnik éppen strapabírónak. A gépen még megtaláljuk a Canon elmaradhatatlan, nyomtatásnak dedikált külön gombját, amihez viszont jelen esetben ízlésünknek megfelelően 11 különféle funkciót rendelhetünk. Így tehét egyetlen gombnyomással elérhetünk olyan funkciókat mint az érzékenység, expozíció, fehéregyensúly stb. Ezek közül is a legérdekesebb a exponálás funkció, ami állókép komponálásánál növeli az exponálás kényelmét.
Kijelző, kereső
A kijelző mérete a mai standard 2,5 coll, a felbontás azonban közepes. Ennek következtében nem túlságosan részletgazdag az általa nyújtott látvány. Fényereje megfelelő, de nem szabályozható, ami erős napsütésben - igaz a gyakorlatban nem nagyon érzékelhető - hátrány, felülete pedig hajlamos a csillogásra. Az összhatáson viszont nagyot lendítenek a szép, telített színek, ezért összességében elmondható, hogy a kijelző teljesíti az ebben a kategóriában vele szemben általában támasztott igényeket. Átnézeti kereső nincs a gépen.
Menürendszer, üzemmódok
A leegyszerűsített funkciók a hozzátartozó gombok megnyomása után a Canontól megszokott környezetben válnak láthatóvá a képernyőn. A módtárcsán összesen 4 féle felvételi módot találunk: automata, M, témamód és videó. Felvételkor a "FUNK. SET" gomb megnyomásakor megjelenik a Canonnál szokásos függőleges és vízszintes menü, melyben a felvételi módnak megfelelő beállítási lehetőségek jelennek meg. A rendszer kiválóan átlátható és kezelhető. A "Menu" gomb megnyomására pedig - akármerre is járunk a funkciók között - mindig elénk tárulnak a beállítási lehetőségek. A PowerShot A470 menüjének működése minden ponton pergően gyors, kellemes járkálni benne. Összességében nagyon leegyszerűsített, lényegretörő, és fotózás közben nagyon könnyen használható.
Az elődhöz (Powershot A460) képest az egyik fő ujdonság a mostani legfejlettebb, Digic III képfeldolgozó áramkör. Ennek csupán egyik ismérve például az arcfelismerés funkció. A rendszer egyszerre 9 arcot képes felismerni és ennek megfelelően optimalizálni a beállításokat. Ilyenkor ha a gép "meglát" egy arcot, a képernyőn bekeretezi, és ha alanyunk mozog a kerettel együtt követi is.
"Motion Detection Technology" - így nevezik a Canon új szoftveres képstabilizáló rendszerét ami jelen esetben fontos, ugyanis az A470-es az egyetlen Canon gép a termékpalettán, melyben nem találunk valódi optikai segítőt. Mindenesetre a Canon új szoftveres rendszere hagyományos abban az értelemben, hogy a ISO érzékenység növelésével manipulál, újdonság azonban az, hogy a gép érzékelők segítségével a kezünk remegését is figyeli. Ilyenkor ahelyett, hogy eleve magasabb érzékenységre állítaná, folyamatosan optimalizálja az érzékenységet, és egyben a képminőséget. A rendszer tehát figyeli a mozgó fotótémát és kezünk remegését, és mindezt figyelembevéve hozza ki lehetőleg a jó képminőséget és éles fotókat.
Az autofókuszról az első dolog amit feltétlenül meg kell említeni az, hogy gyors. Ha az árcédulát is figyelembevesszük, szinte lenyűgöző a gép ebbéli képessége - sok drágább, magasabb kategóriás gép nem képes így fókuszálni. Három módban használható: AiAf (9 pontos multi rendszer), közép és arcfelismerés. A rendszer sebessége tele állásban is magabiztosan és gyorsan megtalálja a megfelelő élességet, és kevés fényben is nehéz olyan helyzetet produkálni, amiben eltévedne vagy keresgélnie kellene.
Optika, érzékelő
A Canon optika 3,4-szeres optikai zoom teljesítményt nyújt, ami kisfilmes rendszerben 38-132 mm-es átfogást jelent - a zoom tehát kicsit erősebb mint az ebben a kategóriában a megszokott. Jobb lenne a 38 mm-nél nagyobb látószög, azonban mielőtt emiatt kritika érné a gépet két dolgot kell megemlíteni: az alacsony vételárat és azt, hogy az optika egyébként nagyon jó képminőséget produkál. Ezért inkább, ha ennyi pénzért vásárol az ember fényképezőgépet előnyösebb a helyzet így, mintha a gép nagylátószögre is képes lenne, de rosszabb minőségű képeket készítene - van ilyenre példa.
Az optika (főleg tele állásban) nem túlságosan gyors, fényereje f/3.0-5.8. Figyelve a kritikus helyeket nagylátószögben az átlagnak megfelelő kromatikus aberrációt lehet felfedezni, tele állásban már jobb a helyzet, a hordósodás azonban csekély. További kellemes meglepetés, hogy szinte mindenhol éles a kép. A gépben lévő 1/2.5"-ös CCD érzékelőn 7.1 effektív megapixel van, ami a technika jelen állása szerint nem számít túl soknak. Ez jó hír, mert ennek és a Digic III képfeldolgozó áramkörnek köszönhetően viszonylag alacsony a termelődött képzaj. Még ISO 400-nál is elfogadható a helyzet, innen felfelé kezd csak problematikussá válni a dolog, bár még ISO 800-nál, sőt ISO 1600-nál is sokkal jobb minőséget produkál a gép, mint amit sajnos megszoktunk ebben a kategóriában.
Képminőség
Ahogy fentebb már kiderült, teszgépünk egyik fő erőssége a képminőség. Alapvetően realisztikus, kellemes színvilágű, természetesnek ható látványt nyújtanak az általa készített fotók. A színek talán kicsit túltelítettek, de ezt majdnem minden zsebgépről el lehet mondani, a hatás miatt a gyártók részéről ez nyilván szándékos. Emellett a képek mindig nagyon élesek és részletgazdagok egyrészt az autofókusznak, másrészt a jó optikának köszönhetően; a képeket bátran lehet erősen nagyítani is. Minden körülmények között jó az expozíció is - például kevés fénynél is, ahol szintén nem lehet panasz a képminőségre.
Az átlagember ha ránéz egy képre, nem kezdi el analizálni a technikai anomáliákat, hanem az összhatásra figyel - az pedig nagyon jó. Nyilván vannak problémák, de a fejlesztőknek jelen esetben sikerült ezeket az alacsony vételár mellett nagyon jól összekombinálniuk. Az eredmény magárt beszél.
Vaku
A beépített vaku nem kiemelkedően jó, inkább még elfogadható teljesítményt nyújt. Ereje kissé átlag alatt van, ami abban nyilvánul meg, hogy a megszokott beltéri fotózások alkalmával az ISO érzékenység emeléséhez kell folyamodni olyan helyzetekben, ahol más hasonló gépekkel nem kell csinálni semmit. Ehhez párosul még a feltűnően hosszú vakufeltöltési idő, igaz, ebben a két ceruzaelemes rendszernek alapvető felelőssége van. A helyzet azonban nem veszélyes, és vakuzáskor az expozíció nagyon pontos. Emellett a vörösszem kompenzálás ténykedése is sikeresnek bizonyult.
Sorozatfelvétel, videorögzítés
A kis Canonnal 1m9 képkocka/másodperc sebességgel lehet sorozatfelvételi módban fotózni. Video módban a következő lehetőségek vannak: 640 x 480 20fps, 640 x 480 20fps LP (a magyar menüben a "helytakarékos" jelzőt találjuk) és 320 x 240 30fps. Amint tehát látható, VGA minőségben a képfrissítés csupán 20fps sebességű, visszajátszáskor azonban ennek nem nagyon lehet hátrányát érezni, mivel az elkészített AVI fájlok szépen, zökkenőmentesen működnek. Egyetlen probléma, hogy beltéri felvételek készítésekor elég nagy mennyiségű képzaj keletkezik.
Áramellátás, memória
2 db ceruzaelem működteti a PowerShot A470-et, ami sokak kedvenc megoldása, mivel elemet minden üzletben lehet kapni. A gép SD/SDHC memóriakártyát fogad, belső memóriája pedig nincs.
Összegzés
Ha olcsó kompakt fényképezőgép a cél, a Canon PowerShot A470-nél jelen pillanatban nemigen lehet jobbat találni a piacon, hiszen tud néhány olyan dolgot amit nem is vártunk tőle. Ilyen alapvetően fontos kritérium a képminőség: ebben a vonatkozásban úgy látszik a fejlesztők nem akartak kompromisszumot kötni. Ehhez párosul az autofókusz, melynek sebessége és pontossága nagyon sok drágább gépnél is ismeretlen. Összességében tehát minden körülmények között kellemes, természetes színvilágú, tűéles képeket készít a kisgép.
Ehhez párosul a gyors, pergő működés, és a normál és extra funkciók okos felépítése, valamint a jól használható kezelőfelület és menü. Bár külső megjelenése nem mondható divatosnak és egy kicsit vaskos is, a gép mégis jól néz ki és főleg jó fogása van. Az árcédulából pedig kiderül, hogy 9 ezer forinttal olcsóbb mint például a már említett Nikon Coolpix S210. No comment.
A fényképezõgépet a FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.
Kívülről
Teszgépünk 104,8 x 55,1 x 40,7 mm-es külső méretével és 165 grammos súlyával nem éppen a legkisebb zsebgép a piacon, hátránykényt azonban nemigen lehet ezt felróni neki, mivel tervezése nagyon jó. A gépen határozott, de egyben könnyed, szinte vidám hangulatú díszítőelemeket találunk. A külső műanyag ház sima felületű ezüst festékkel van bevonva, fémből csupán az előlapi díszítőelem van. Eme fémlap és a gép tetején lévő díszcsík jelen esetben kék, azonban további három színben is létezik. A kisgép megjelenése kategóriájának megfelelő, kissé idejétmúlt (ennek a sorozatnak az évek során nemigen vátozott a külseje), ugyanakkor szépnek és igényesnek mondható. Kidolgozottsága nagyon jó minőségű mind a kiválasztott anyagok, mind összeszerelés tekintetében. Semmi nem lötyög, minden illesztés precíz, még az ajtókat sem érheti kritika.
Az átlag ultrakompakt gépnél vaskosabb az A470-es, ami hozzájárul a gép kényelmes és stabil fogásához. Ebben további segítséget nyújt a jól elhelyezett előlapi ujjtámasz és a hüvelykujj jól kialakított helye is. A gépet így megfogva kényelmesen mozoghatunk és fotózhatunk - az A470-est sokkal jobb megfogni mint a legtöbb ultrakompakt fényképezőgépet. A hátlapot nézve a látvány szokatlan, mivel nincs külön zoom gomb - ezt a műveletet a fel/le iránygombokkal tudjuk elvégezni. Hüvelykujjunk alatt a módtárcsa talált helyet, ami nem zavaró, mivel lapos és egy síkban van a hátlappal, viszont nagyon jó helyen, mindig kéznél van.
Látható tehát, hogy a kezelőgombok környékén le lettek egyszerűsítve a dolgok egyrészt a zoom gomb hiánya miatt, másrészt az iránygombok közepén nincs "OK" gomb. Ennek ellenére a gépet nem nehezebb vagy körülményesebb kezelni mint bármilyen más gépet - sőt.
Lényegében egy ekkora gépet majdnem lehetetlen úgy megtervezni, hogy egy kézzel is teljesen biztonságban lehessen zoomolni vele, ezért biztos ami biztos alapon ilyenkor a bal kezünkkel is segíteni szoktunk. Emiatt tulajdonképpen nem hiányzik a külön billenőgomb. Másrészt a menüszerkezet jellege és a "FUNK. SET" gomb funkciója együtt teljesen mértékben pótolja a hiányzó gombot. Ráadásul ennek hiánya miatt nem esnek annyira közel egymáshoz a gombok, ami miatt nagy kézzel is kényelmesen, kellő határozottsággal lehet kezelni a gépet.
Egyetlen dologra kell vigyázni, bekapcsolt állapotban jócskán kiemelkedik a zoom optika, ami ráadásul kívülről műanyag és nem tűnik éppen strapabírónak. A gépen még megtaláljuk a Canon elmaradhatatlan, nyomtatásnak dedikált külön gombját, amihez viszont jelen esetben ízlésünknek megfelelően 11 különféle funkciót rendelhetünk. Így tehét egyetlen gombnyomással elérhetünk olyan funkciókat mint az érzékenység, expozíció, fehéregyensúly stb. Ezek közül is a legérdekesebb a exponálás funkció, ami állókép komponálásánál növeli az exponálás kényelmét.
Kijelző, kereső
A kijelző mérete a mai standard 2,5 coll, a felbontás azonban közepes. Ennek következtében nem túlságosan részletgazdag az általa nyújtott látvány. Fényereje megfelelő, de nem szabályozható, ami erős napsütésben - igaz a gyakorlatban nem nagyon érzékelhető - hátrány, felülete pedig hajlamos a csillogásra. Az összhatáson viszont nagyot lendítenek a szép, telített színek, ezért összességében elmondható, hogy a kijelző teljesíti az ebben a kategóriában vele szemben általában támasztott igényeket. Átnézeti kereső nincs a gépen.
Menürendszer, üzemmódok
A leegyszerűsített funkciók a hozzátartozó gombok megnyomása után a Canontól megszokott környezetben válnak láthatóvá a képernyőn. A módtárcsán összesen 4 féle felvételi módot találunk: automata, M, témamód és videó. Felvételkor a "FUNK. SET" gomb megnyomásakor megjelenik a Canonnál szokásos függőleges és vízszintes menü, melyben a felvételi módnak megfelelő beállítási lehetőségek jelennek meg. A rendszer kiválóan átlátható és kezelhető. A "Menu" gomb megnyomására pedig - akármerre is járunk a funkciók között - mindig elénk tárulnak a beállítási lehetőségek. A PowerShot A470 menüjének működése minden ponton pergően gyors, kellemes járkálni benne. Összességében nagyon leegyszerűsített, lényegretörő, és fotózás közben nagyon könnyen használható.
Az elődhöz (Powershot A460) képest az egyik fő ujdonság a mostani legfejlettebb, Digic III képfeldolgozó áramkör. Ennek csupán egyik ismérve például az arcfelismerés funkció. A rendszer egyszerre 9 arcot képes felismerni és ennek megfelelően optimalizálni a beállításokat. Ilyenkor ha a gép "meglát" egy arcot, a képernyőn bekeretezi, és ha alanyunk mozog a kerettel együtt követi is.
"Motion Detection Technology" - így nevezik a Canon új szoftveres képstabilizáló rendszerét ami jelen esetben fontos, ugyanis az A470-es az egyetlen Canon gép a termékpalettán, melyben nem találunk valódi optikai segítőt. Mindenesetre a Canon új szoftveres rendszere hagyományos abban az értelemben, hogy a ISO érzékenység növelésével manipulál, újdonság azonban az, hogy a gép érzékelők segítségével a kezünk remegését is figyeli. Ilyenkor ahelyett, hogy eleve magasabb érzékenységre állítaná, folyamatosan optimalizálja az érzékenységet, és egyben a képminőséget. A rendszer tehát figyeli a mozgó fotótémát és kezünk remegését, és mindezt figyelembevéve hozza ki lehetőleg a jó képminőséget és éles fotókat.
Az autofókuszról az első dolog amit feltétlenül meg kell említeni az, hogy gyors. Ha az árcédulát is figyelembevesszük, szinte lenyűgöző a gép ebbéli képessége - sok drágább, magasabb kategóriás gép nem képes így fókuszálni. Három módban használható: AiAf (9 pontos multi rendszer), közép és arcfelismerés. A rendszer sebessége tele állásban is magabiztosan és gyorsan megtalálja a megfelelő élességet, és kevés fényben is nehéz olyan helyzetet produkálni, amiben eltévedne vagy keresgélnie kellene.
Optika, érzékelő
A Canon optika 3,4-szeres optikai zoom teljesítményt nyújt, ami kisfilmes rendszerben 38-132 mm-es átfogást jelent - a zoom tehát kicsit erősebb mint az ebben a kategóriában a megszokott. Jobb lenne a 38 mm-nél nagyobb látószög, azonban mielőtt emiatt kritika érné a gépet két dolgot kell megemlíteni: az alacsony vételárat és azt, hogy az optika egyébként nagyon jó képminőséget produkál. Ezért inkább, ha ennyi pénzért vásárol az ember fényképezőgépet előnyösebb a helyzet így, mintha a gép nagylátószögre is képes lenne, de rosszabb minőségű képeket készítene - van ilyenre példa.
Az optika (főleg tele állásban) nem túlságosan gyors, fényereje f/3.0-5.8. Figyelve a kritikus helyeket nagylátószögben az átlagnak megfelelő kromatikus aberrációt lehet felfedezni, tele állásban már jobb a helyzet, a hordósodás azonban csekély. További kellemes meglepetés, hogy szinte mindenhol éles a kép. A gépben lévő 1/2.5"-ös CCD érzékelőn 7.1 effektív megapixel van, ami a technika jelen állása szerint nem számít túl soknak. Ez jó hír, mert ennek és a Digic III képfeldolgozó áramkörnek köszönhetően viszonylag alacsony a termelődött képzaj. Még ISO 400-nál is elfogadható a helyzet, innen felfelé kezd csak problematikussá válni a dolog, bár még ISO 800-nál, sőt ISO 1600-nál is sokkal jobb minőséget produkál a gép, mint amit sajnos megszoktunk ebben a kategóriában.
Képminőség
Ahogy fentebb már kiderült, teszgépünk egyik fő erőssége a képminőség. Alapvetően realisztikus, kellemes színvilágű, természetesnek ható látványt nyújtanak az általa készített fotók. A színek talán kicsit túltelítettek, de ezt majdnem minden zsebgépről el lehet mondani, a hatás miatt a gyártók részéről ez nyilván szándékos. Emellett a képek mindig nagyon élesek és részletgazdagok egyrészt az autofókusznak, másrészt a jó optikának köszönhetően; a képeket bátran lehet erősen nagyítani is. Minden körülmények között jó az expozíció is - például kevés fénynél is, ahol szintén nem lehet panasz a képminőségre.
Az átlagember ha ránéz egy képre, nem kezdi el analizálni a technikai anomáliákat, hanem az összhatásra figyel - az pedig nagyon jó. Nyilván vannak problémák, de a fejlesztőknek jelen esetben sikerült ezeket az alacsony vételár mellett nagyon jól összekombinálniuk. Az eredmény magárt beszél.
Vaku
A beépített vaku nem kiemelkedően jó, inkább még elfogadható teljesítményt nyújt. Ereje kissé átlag alatt van, ami abban nyilvánul meg, hogy a megszokott beltéri fotózások alkalmával az ISO érzékenység emeléséhez kell folyamodni olyan helyzetekben, ahol más hasonló gépekkel nem kell csinálni semmit. Ehhez párosul még a feltűnően hosszú vakufeltöltési idő, igaz, ebben a két ceruzaelemes rendszernek alapvető felelőssége van. A helyzet azonban nem veszélyes, és vakuzáskor az expozíció nagyon pontos. Emellett a vörösszem kompenzálás ténykedése is sikeresnek bizonyult.
Sorozatfelvétel, videorögzítés
A kis Canonnal 1m9 képkocka/másodperc sebességgel lehet sorozatfelvételi módban fotózni. Video módban a következő lehetőségek vannak: 640 x 480 20fps, 640 x 480 20fps LP (a magyar menüben a "helytakarékos" jelzőt találjuk) és 320 x 240 30fps. Amint tehát látható, VGA minőségben a képfrissítés csupán 20fps sebességű, visszajátszáskor azonban ennek nem nagyon lehet hátrányát érezni, mivel az elkészített AVI fájlok szépen, zökkenőmentesen működnek. Egyetlen probléma, hogy beltéri felvételek készítésekor elég nagy mennyiségű képzaj keletkezik.
Áramellátás, memória
2 db ceruzaelem működteti a PowerShot A470-et, ami sokak kedvenc megoldása, mivel elemet minden üzletben lehet kapni. A gép SD/SDHC memóriakártyát fogad, belső memóriája pedig nincs.
Összegzés
Ha olcsó kompakt fényképezőgép a cél, a Canon PowerShot A470-nél jelen pillanatban nemigen lehet jobbat találni a piacon, hiszen tud néhány olyan dolgot amit nem is vártunk tőle. Ilyen alapvetően fontos kritérium a képminőség: ebben a vonatkozásban úgy látszik a fejlesztők nem akartak kompromisszumot kötni. Ehhez párosul az autofókusz, melynek sebessége és pontossága nagyon sok drágább gépnél is ismeretlen. Összességében tehát minden körülmények között kellemes, természetes színvilágú, tűéles képeket készít a kisgép.
Ehhez párosul a gyors, pergő működés, és a normál és extra funkciók okos felépítése, valamint a jól használható kezelőfelület és menü. Bár külső megjelenése nem mondható divatosnak és egy kicsit vaskos is, a gép mégis jól néz ki és főleg jó fogása van. Az árcédulából pedig kiderül, hogy 9 ezer forinttal olcsóbb mint például a már említett Nikon Coolpix S210. No comment.
A fényképezõgépet a FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.