Berta Sándor
200 eurót kell fizetni egy IP-cím kiadásáért
A kölni tartományi bíróság döntése alapján a jogvédő szervezetek 200 eurót kötelesek fizetni minden az internetszolgáltatótól kikért IP-cím után.
A Digiprotect szerzői jogvédő cég és a Kornmeier Ügyvédi Iroda egy fájlcserélő ellen indított pert, amelyben a hozott határozatot győzelemként ünnepelték, holott erről szó sincs. A kölni tartományi bíróság által most nyilvánosságra hozott AZ. 28 AR 4-08 számú ítéletből világosan kiderült, hogy a zeneiparnak semmi oka sincs az örömre. A testület megállapította, hogy az információk kikérése már egyetlen zenei album csereberélő személy esetében is jogos. A szóban forgó lemez egy éppen megjelentetett mű volt, ebben az esetben pedig megvalósulhatott az anyagi haszonszerzés. Amennyiben egy régebbi albumról lett volna szó, ezt nem lehetett volna egyértelműen kimondani. A döntés azonban nem e megállapítások, hanem az utolsó mondat miatt különösen fontos.
A bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a kilenc alkalommal való felvilágosítások díja egyenként 200 euró volt. Mivel a szerzői jogvédő cég és az ügyvédi iroda a telefontársaságoktól, illetve az internetszolgáltatóktól összesen kilenc személy IP-címe alapján kért felvilágosítást, így 1800 eurót kell fizetnie az államnak. Mindez persze egy nagyvállalatnak nem egy jelentős összeg, azonban mi lenne a helyzet egy 1000 főből álló fájlcserélő csoport esetében? Kérdéses ugyanis, hogy akkor is megéri majd a zeneiparnak a 200 eurós díj kifizetése, hiszen még az sem lesz feltétlen bizonyítható, hogy valóban az illető töltött-e le illegális vagy másolt tartalmat a világhálóról. Ráadásul előfordulhat, hogy az adatokat már törölték, azonban a felvilágosításért járó több ezer eurót a cégeknek így is ki kell fizetniük.
A határozat visszatartó erejű lehet, vagyis a zeneipar a jövőben kétszer is meg fogja gondolni, hogy mely ügyekben kéri ki az IP-címeket. Korábban egyébként részben pont a magas, IP-címenkénti 50 eurós költség miatt döntött a wuppertali ügyészség vezetője, Ralf Meyer úgy, hogy nem hajlandók foglalkozni a kis kárt okozó fájlcserélő ügyekkel. A szakember akkor azt nyilatkozta: "A nyomozásokba fektetett energia, illetve a kiszabott büntetések aránytalanul nagyok lennének az okozott kárhoz képest. Túl sok erőnket kötik le ezek az ügyek és az adófizetőknek nagyon sok pénzébe kerülnek. Ráadásul az esetek 99 százaléka el sem jut a bíróságra." Azt Axel Stahl, a Düsseldorfi Főügyészség munkatársa is megerősítette, hogy a zeneipar gyakorlatilag az IP-címek felkutatására használja a vádhatóságokat. A frankenthali bíróság pedig úgy döntött, hogy nem használhatók fel bizonyítékként a fájlcserélő perekben a dinamikus IP-címek.
A Digiprotect szerzői jogvédő cég és a Kornmeier Ügyvédi Iroda egy fájlcserélő ellen indított pert, amelyben a hozott határozatot győzelemként ünnepelték, holott erről szó sincs. A kölni tartományi bíróság által most nyilvánosságra hozott AZ. 28 AR 4-08 számú ítéletből világosan kiderült, hogy a zeneiparnak semmi oka sincs az örömre. A testület megállapította, hogy az információk kikérése már egyetlen zenei album csereberélő személy esetében is jogos. A szóban forgó lemez egy éppen megjelentetett mű volt, ebben az esetben pedig megvalósulhatott az anyagi haszonszerzés. Amennyiben egy régebbi albumról lett volna szó, ezt nem lehetett volna egyértelműen kimondani. A döntés azonban nem e megállapítások, hanem az utolsó mondat miatt különösen fontos.
A bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a kilenc alkalommal való felvilágosítások díja egyenként 200 euró volt. Mivel a szerzői jogvédő cég és az ügyvédi iroda a telefontársaságoktól, illetve az internetszolgáltatóktól összesen kilenc személy IP-címe alapján kért felvilágosítást, így 1800 eurót kell fizetnie az államnak. Mindez persze egy nagyvállalatnak nem egy jelentős összeg, azonban mi lenne a helyzet egy 1000 főből álló fájlcserélő csoport esetében? Kérdéses ugyanis, hogy akkor is megéri majd a zeneiparnak a 200 eurós díj kifizetése, hiszen még az sem lesz feltétlen bizonyítható, hogy valóban az illető töltött-e le illegális vagy másolt tartalmat a világhálóról. Ráadásul előfordulhat, hogy az adatokat már törölték, azonban a felvilágosításért járó több ezer eurót a cégeknek így is ki kell fizetniük.
A határozat visszatartó erejű lehet, vagyis a zeneipar a jövőben kétszer is meg fogja gondolni, hogy mely ügyekben kéri ki az IP-címeket. Korábban egyébként részben pont a magas, IP-címenkénti 50 eurós költség miatt döntött a wuppertali ügyészség vezetője, Ralf Meyer úgy, hogy nem hajlandók foglalkozni a kis kárt okozó fájlcserélő ügyekkel. A szakember akkor azt nyilatkozta: "A nyomozásokba fektetett energia, illetve a kiszabott büntetések aránytalanul nagyok lennének az okozott kárhoz képest. Túl sok erőnket kötik le ezek az ügyek és az adófizetőknek nagyon sok pénzébe kerülnek. Ráadásul az esetek 99 százaléka el sem jut a bíróságra." Azt Axel Stahl, a Düsseldorfi Főügyészség munkatársa is megerősítette, hogy a zeneipar gyakorlatilag az IP-címek felkutatására használja a vádhatóságokat. A frankenthali bíróság pedig úgy döntött, hogy nem használhatók fel bizonyítékként a fájlcserélő perekben a dinamikus IP-címek.
bárkit is megfigyelni, pedig csak alapos indokkal lehet, namármost ha X jogvédő szervezet becsatlakozik egy swarmba ott vadiúj arcok lesznek akik most torrenteznek életükben először, rájuk nem lehet majd azt mondani h alapos okuk volt lehallgatni őket, mire meglesz az IP címük addigra továbbálnak és a szolgáltatónak nem volt felhatalmazása őket megfigyelni a személyiségi jogok miatt /és többet nem látják őket a jogvédők soha/ (harmadrészt) pedig a szolgáltatók 
Nem baj, ezek a bátor harcosok biztos megtámadnak még 1-2 esetlen család anyát, vagy kis gyereket..Velük még talán elbírnak.