Napi Online
Két éven belül itthon is elektronikus TAJ-kártya
A szocialista szakpolitikusok szándékai szerint 2010-ig nálunk is bevezetik az elektronikus taj-kártyát, jóllehet az ellátók szerint még a hagyományos biztosítottijogviszony-ellenőrzéshez szükséges technikai feltételek sem adottak.
Igen csábító, de költséges az osztrák minta - nyilatkozta nemrégiben Székely Tamás egészségügyi miniszter, miután tájékozódott az elektronikus társadalombiztosítási kártya bevezetésének ottani pozitív tapasztalatairól. Noha a tárca vezetője céldátumról nem, csak a fejlesztés fontosságáról beszélt, szocialista szakpolitikusok úgy vélik, akár két éven belül itthon is e-taj-kártyával vehetjük igénybe az egészségügyi ellátást. Az intelligens plasztiklapocska bevezetésének egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy online kapcsolat legyen a szolgáltatók és a biztosító között.
A szakma szkeptikusan beszél a tervekről. A háziorvosok és a patikusok például gyakran panaszkodnak arról, hogy az immár kötelező jogviszony-ellenőrzés technikai feltételei sem adottak, az egészségbiztosító informatikai rendszere sokszor hibásan működik. A hazai bevezetés melletti érvek között a miniszter főként a gyógyítás biztonságát, az ellátás minőségének javítását és a szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentését emeli ki. Az adatvédelmi szakemberek viszont aggályosnak és veszélyesnek tartják, hogy a kártya "szenzitív" információkat (kórelőzményt, kezeléseket) is tartalmaz, amelyek illetéktelen kezekbe is kerülhetnek.
Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint az elektronikus taj-kártya segítségével a társadalombiztosítás bármilyen egészségügyi tranzakciót el tud számolni, megkönnyítve ezzel az adminisztrációt. Ugyanakkor a beteg korábbi egészségügyi kórtörténetének adataihoz is hozzá lehet férni, amivel kiszűrhetők az ismételt vizsgálatok. A szolgáltatóknál a beteg taj-száma alapján minden alkalommal helyben ellenőrzik a jogviszony meglétét. Mindemellett az elektronikus taj-kártya bevezetésével jelentősen egyszerűsödne a kontroll is.
Ausztria csaknem 30 millió eurót költött az elektronikus taj-kártya bevezetésével összefüggő informatikai fejlesztésekre. Székely Tamás szerint nálunk ekkora forrás biztosan nem áll rendelkezésre, ám hogy mekkora összeget szánnak e célra, az még nem ismert.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai főigazgató-helyettesének, Király Gyulának a 2006-os távozása óta egy helyben topog a chipkártya kifejlesztése. Már-már feledésbe merült az a teszt, amelyet 2004 körül végeztek a Nyugat-Dunántúlon. Király Gyula akkor úgy nyilatkozott: a tesztidőszak arra szolgál, hogy az egészségügyi szolgáltatók minden szempontból felkészüljenek a biztosítást igazoló kártyák olvasására és a tapasztalatok függvényében tökéletesítsék a gyártást. A műanyag lapok bevezetésének teljes költségét az informatikai felelős 25 milliárd forint körüli összegre becsülte 2006-ban.
Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében, az elektronikus közigazgatás operatív program részeként készült el az OEP megvalósítási akcióterve. A kártyák gyártására és a központi kiszolgáló rendszer kialakítására várhatóan tendert írnak ki, de ha az utóbbit az Elektronikus Kormányzati Központon keresztül fejlesztik, akkor arra nem kell pályázatot hirdetni. Az egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának kialakítására pedig valószínűleg regionális bontásban írnak majd ki pályázatokat.
A hálózat kiépülésével az orvos megismerheti - a beteg hozzájárulásával - a páciens korábbi diagnózisait és kezeléseit, vénybeváltásait, függőben lévő vényeit, beutalóit, utazási költségeit, kórházi és szakrendeléseken kapott ellátásait. A kártya és a program segítségével az orvos - a papírt kiváltva - elektronikusan intézheti a vényeket és a beutalókat, valamint az utazási utalványokkal kapcsolatos adminisztrációt. A tervek szerint a chipkártya egyesíti majd a taj-kártya és az európai egészségbiztosítási kártya funkcióin túl a nyugdíjas-igazolványét, a közgyógyigazolványét is, valamint egyben belépőt jelent a kormányzati portál ügyfélkapujához. (Ott például a taj-szám megadásával bárki ellenőrizheti ellátási jogosultságát és saját betegútját.)
Igen csábító, de költséges az osztrák minta - nyilatkozta nemrégiben Székely Tamás egészségügyi miniszter, miután tájékozódott az elektronikus társadalombiztosítási kártya bevezetésének ottani pozitív tapasztalatairól. Noha a tárca vezetője céldátumról nem, csak a fejlesztés fontosságáról beszélt, szocialista szakpolitikusok úgy vélik, akár két éven belül itthon is e-taj-kártyával vehetjük igénybe az egészségügyi ellátást. Az intelligens plasztiklapocska bevezetésének egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy online kapcsolat legyen a szolgáltatók és a biztosító között.
A szakma szkeptikusan beszél a tervekről. A háziorvosok és a patikusok például gyakran panaszkodnak arról, hogy az immár kötelező jogviszony-ellenőrzés technikai feltételei sem adottak, az egészségbiztosító informatikai rendszere sokszor hibásan működik. A hazai bevezetés melletti érvek között a miniszter főként a gyógyítás biztonságát, az ellátás minőségének javítását és a szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentését emeli ki. Az adatvédelmi szakemberek viszont aggályosnak és veszélyesnek tartják, hogy a kártya "szenzitív" információkat (kórelőzményt, kezeléseket) is tartalmaz, amelyek illetéktelen kezekbe is kerülhetnek.
Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint az elektronikus taj-kártya segítségével a társadalombiztosítás bármilyen egészségügyi tranzakciót el tud számolni, megkönnyítve ezzel az adminisztrációt. Ugyanakkor a beteg korábbi egészségügyi kórtörténetének adataihoz is hozzá lehet férni, amivel kiszűrhetők az ismételt vizsgálatok. A szolgáltatóknál a beteg taj-száma alapján minden alkalommal helyben ellenőrzik a jogviszony meglétét. Mindemellett az elektronikus taj-kártya bevezetésével jelentősen egyszerűsödne a kontroll is.
Ausztria csaknem 30 millió eurót költött az elektronikus taj-kártya bevezetésével összefüggő informatikai fejlesztésekre. Székely Tamás szerint nálunk ekkora forrás biztosan nem áll rendelkezésre, ám hogy mekkora összeget szánnak e célra, az még nem ismert.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai főigazgató-helyettesének, Király Gyulának a 2006-os távozása óta egy helyben topog a chipkártya kifejlesztése. Már-már feledésbe merült az a teszt, amelyet 2004 körül végeztek a Nyugat-Dunántúlon. Király Gyula akkor úgy nyilatkozott: a tesztidőszak arra szolgál, hogy az egészségügyi szolgáltatók minden szempontból felkészüljenek a biztosítást igazoló kártyák olvasására és a tapasztalatok függvényében tökéletesítsék a gyártást. A műanyag lapok bevezetésének teljes költségét az informatikai felelős 25 milliárd forint körüli összegre becsülte 2006-ban.
Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében, az elektronikus közigazgatás operatív program részeként készült el az OEP megvalósítási akcióterve. A kártyák gyártására és a központi kiszolgáló rendszer kialakítására várhatóan tendert írnak ki, de ha az utóbbit az Elektronikus Kormányzati Központon keresztül fejlesztik, akkor arra nem kell pályázatot hirdetni. Az egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának kialakítására pedig valószínűleg regionális bontásban írnak majd ki pályázatokat.
A hálózat kiépülésével az orvos megismerheti - a beteg hozzájárulásával - a páciens korábbi diagnózisait és kezeléseit, vénybeváltásait, függőben lévő vényeit, beutalóit, utazási költségeit, kórházi és szakrendeléseken kapott ellátásait. A kártya és a program segítségével az orvos - a papírt kiváltva - elektronikusan intézheti a vényeket és a beutalókat, valamint az utazási utalványokkal kapcsolatos adminisztrációt. A tervek szerint a chipkártya egyesíti majd a taj-kártya és az európai egészségbiztosítási kártya funkcióin túl a nyugdíjas-igazolványét, a közgyógyigazolványét is, valamint egyben belépőt jelent a kormányzati portál ügyfélkapujához. (Ott például a taj-szám megadásával bárki ellenőrizheti ellátási jogosultságát és saját betegútját.)
