SG.hu·
Az nVidia a riválisok hibrid fejlesztéseit ócsárolja
A cég továbbra sem hisz az AMD és az Intel hibrid terveiben, szerintük ezek egyike sem nyújt majd életképes alternatívát a CUDA-, valamint a PhysX-motorral szemben. Azt elismerik, hogy alábecsülték a legújabb Radeon sorozatot.
John Montrym, a G200 chipek, vagyis a legújabb GeForce sorozat főtervezője közvetlenül a hétfőn elrajtolt Nvision konferencia előtt talált némi időt arra, hogy ismételten szapulja a riválisok terveit és az azokhoz kapcsolódó elképzeléseket. Véleménye szerint ugyanis sem az AMD Fusion processzorainak, sem pedig az Intel Larrabee projekt keretében napvilágot látó grafikus vezérlőknek sincs sok értelme, egyikük sem állja majd meg helyét a minőségre áhítozó felhasználók körében.
Azt ugyan a szakember elismeri, hogy alaposan alábecsülték a Radeon HD 4000-es sorozat példányainak teljesítményét, és emiatt kissé megszorultak a teljesítmény-ár mutatók terén, ám sok reményt fektet a CUDA (compute unified device architecture), valamint a PhysX-motorba - utóbbi épp most került be a legújabb GeForce meghajtókba. Ezek révén tovább növekedhet saját termékeik teljesítménye, jóllehet a CUDA elsősorban nem a fogyasztói termékekben jelenthet majd előrelépést. Az sem világos, hogy a PhysX miként növeli majd a meglévő játékok és egyéb alkalmazások sebességét, igaz a hibrid terveket dédelgető riválisok sem a teljesítményt emelik ki az új fejlesztések kapcsán.
Az AMD Fusion projektjében elsőként olyan hibrid chipek jelennek majd meg, amelyek nem is sebességben, hanem fogyasztásban és idővel az árban nyújtanak majd fontos előnyöket. A vezérlők integrálása révén a cég szerint gazdaságosabbá tehetik a termékek előállítását, a beágyazott, a mobil, idővel pedig az asztali vonalon olyan termékekkel állhatnak elő, amelyek igen alacsony étvággyal rendelkeznek, a felépítés révén azonban sebességben is elfogadhatót nyújtanak.
Az Intel terveivel az nVidia szerint a következő a probléma: a grafikus chipek kiegészítése az általános célú magokkal szintén nem jelent előrelépést a teljesítmény terén, emellett pedig a processzorlapka minden egyes plusz millimétere igencsak drága bővítést jelent. A rivális úgy véli, hogy a CPU-magokkal fontos kiegészítést nyújtanak a programozhatóság terén, miközben megtartják a kompatibilitást a DirectX és OpenGL technológiákkal, ám az nVidia szerint saját megoldásaik jobbak lesznek, tekintettel arra, hogy az első Larrabee termékek ereje nagyjából egy 2006-os grafikus vezérlő szintjén mozog majd.
Az Nvision konferencia első napján Jen-Hsun Huang vezérigazgató ismét megerősítette, hogy ők továbbra is a CPU kiegészítéseként gondolnak a grafikus chipekre, ezen téren pedig igyekeznek a legjobb teljesítményt nyújtani. Ismertette a Folding@home program egy speciális változatát, amely egy 24 ezer GPU-t tömörítő CUDA fejlesztői környezetre épül - ez alig 1 százaléka a projektben használt CPU-k számának, a teljesítmény mégis 1,5 petaflops, ami az eredeti ötszöröse. A mintegy 2,6 millió hagyományos PC-re támaszkodó projekt eddigi teljesítményét 288 teraflopsra becsülik.
John Montrym, a G200 chipek, vagyis a legújabb GeForce sorozat főtervezője közvetlenül a hétfőn elrajtolt Nvision konferencia előtt talált némi időt arra, hogy ismételten szapulja a riválisok terveit és az azokhoz kapcsolódó elképzeléseket. Véleménye szerint ugyanis sem az AMD Fusion processzorainak, sem pedig az Intel Larrabee projekt keretében napvilágot látó grafikus vezérlőknek sincs sok értelme, egyikük sem állja majd meg helyét a minőségre áhítozó felhasználók körében.
Azt ugyan a szakember elismeri, hogy alaposan alábecsülték a Radeon HD 4000-es sorozat példányainak teljesítményét, és emiatt kissé megszorultak a teljesítmény-ár mutatók terén, ám sok reményt fektet a CUDA (compute unified device architecture), valamint a PhysX-motorba - utóbbi épp most került be a legújabb GeForce meghajtókba. Ezek révén tovább növekedhet saját termékeik teljesítménye, jóllehet a CUDA elsősorban nem a fogyasztói termékekben jelenthet majd előrelépést. Az sem világos, hogy a PhysX miként növeli majd a meglévő játékok és egyéb alkalmazások sebességét, igaz a hibrid terveket dédelgető riválisok sem a teljesítményt emelik ki az új fejlesztések kapcsán.
Az AMD Fusion projektjében elsőként olyan hibrid chipek jelennek majd meg, amelyek nem is sebességben, hanem fogyasztásban és idővel az árban nyújtanak majd fontos előnyöket. A vezérlők integrálása révén a cég szerint gazdaságosabbá tehetik a termékek előállítását, a beágyazott, a mobil, idővel pedig az asztali vonalon olyan termékekkel állhatnak elő, amelyek igen alacsony étvággyal rendelkeznek, a felépítés révén azonban sebességben is elfogadhatót nyújtanak.
Az Intel terveivel az nVidia szerint a következő a probléma: a grafikus chipek kiegészítése az általános célú magokkal szintén nem jelent előrelépést a teljesítmény terén, emellett pedig a processzorlapka minden egyes plusz millimétere igencsak drága bővítést jelent. A rivális úgy véli, hogy a CPU-magokkal fontos kiegészítést nyújtanak a programozhatóság terén, miközben megtartják a kompatibilitást a DirectX és OpenGL technológiákkal, ám az nVidia szerint saját megoldásaik jobbak lesznek, tekintettel arra, hogy az első Larrabee termékek ereje nagyjából egy 2006-os grafikus vezérlő szintjén mozog majd.
Az Nvision konferencia első napján Jen-Hsun Huang vezérigazgató ismét megerősítette, hogy ők továbbra is a CPU kiegészítéseként gondolnak a grafikus chipekre, ezen téren pedig igyekeznek a legjobb teljesítményt nyújtani. Ismertette a Folding@home program egy speciális változatát, amely egy 24 ezer GPU-t tömörítő CUDA fejlesztői környezetre épül - ez alig 1 százaléka a projektben használt CPU-k számának, a teljesítmény mégis 1,5 petaflops, ami az eredeti ötszöröse. A mintegy 2,6 millió hagyományos PC-re támaszkodó projekt eddigi teljesítményét 288 teraflopsra becsülik.