Ismét fellángolt a vita Németországban az adatvédelem fontosságáról, miután kiderült: nemrég nem csupán 17 000, hanem több mint 1,5 millió ember adatai tűntek el. Az adatvédelem bekerülhet a német alkotmányba.

Az ügy szereplőit a német sajtó stílusosan callcenter-maffia tagjaiként emlegeti és sürgeti, hogy a hatóságok mielőbb lépjenek fel az időközben eurómilliárdos üzletté vált adatlopások és -kereskedelem ellen. Évente több millióan adják meg az interneten a nevüket, a címüket, fotójukat, a telefonszámukat, a foglalkozásukat, a születési időpontjukat és a banki adataikat. Az ok egyszerű: az egyszerűbb és könnyebb online bevásárlás lehetősége, illetve a közösségi portálokhoz való csatlakozás. Csak amíg ez egyeseknek lehetőség, a bűnözőknek esély az információk megszerzésére.

"Németországban jól megfigyelhető, hogy egyre dinamikusabban nő a felhasználói adatok illegális kereskedelme. A most ismertté vált schleswig-holsteini eset alighanem csak a jéghegy csúcsa" - mondta Gerd Billen, a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) elnöke. Gerd Billen szavaival az egyre dagadó adatvédelmi botrányra utalt, amely szerint előbb 17 000, majd 1,5 millió német állampolgár személyes adatai kerültek elő különböző adattárolókon.

A szervezet érdekes próbára szánta el magát, melynek a végeredménye még a legtapasztaltabb szakembereket is elgondolkoztatta és megijesztette. A VZBV elnöke megkérte a munkatársait, hogy próbáljanak személyes adatokat vásárolni. Nos, alig két nap alatt a fogyasztóvédők 850 euróért 6 millió személy adatait vásárolták meg. A csomag tartalmazta az egyes emberek nevét, címét, telefonszámát és többségük banki számlatörténetét is. Az áldozatok szinte kivétel nélkül a lottótársaságok ügyfelei, az újságok előfizetői és az online kérdőívek kitöltői közül kerültek ki. A VZBV munkatársai az adatokat 2 CD-re és egy DVD-re írták ki, majd átadták a berlini adatvédelmi biztosnak, aki azonnal feljelentést tett a helyi ügyészségen. A botrány kirobbanása óta házkutatásokat tartottak a nyomozók lübecki és vierseni irodákban.

A VZBV bejelentésével egyidőben egy újabb, ezúttal 130 000 állampolgár személyes adatait tartalmazó CD bukkant fel Schleswig-Holsteinben. 70 000 esetben az információk között voltak banki folyószámlaadatok.

"Egyértelmű, hogy napjainkban a személyes adatok kereskedelmi árucikkekké váltak, amelyeknek komoly gazdasági értékük van. A jelenlegi törvények nem elegendőek sem a jelenség visszaszorítására, pláne nem a leküzdésére. Éppen ezért mielőbb lépnie kell a német államnak ebben a kérdésben" - szögezte le Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztos. Javaslata szerint növelni kell a kiszabható büntetéseket, meg kell határozni, hogy a személyes adatokhoz kik férhetnek hozzá, hogyan tárolhatják. Ugyan ezeket a pontokat már most is szabályozzák, azonban az adatok tárolását nem büntetik, így senki sem vonható például felelősségre, hogy ha különböző emberek személyes adatait tartalmazó CD van nála.

A Zöldek azt követelik, hogy az adatvédelem kerüljön be a német alkotmányba. "Fel kell zárkóznunk a 21. századhoz a jog tekintetében is. Mindenkinek tudnia kell és meg kell határoznia, hogy kinél vannak a személyes adatai, mi történik velük és ki kaphatja meg őket. Ennek a jognak be kell kerülnie az alkotmányba" - hangsúlyozta Renate Künast, a Zöldek frakcióelnöke, egykori fogyasztóvédelmi miniszter. A politikus közölte: a jövőben semmisnek kell tekinteni a telefonon kötött szerződéseket, az elkövetőket pedig szigorúan meg kell büntetni, mert itt nem csak egyszerű diákcsínyekről van szó.

A legfontosabb azonban továbbra is az óvatosság. Meg kell gondolni, hogy ki kinek és milyen adatát adja ki. Mert később már hiába fog bánkódni. Csak egy információcsomag lesz az illegális adatkereskedők egyik lemezén.