Immár kilenc hónapja tárgyal egymással az Európai Bizottság, az Egyesült Államok és más országok az úgynevezett ACTA-egyezményről, amelyről egyre több részlet, elképzelés szivárog ki.

A résztvevők nagyon ügyelnek arra, hogy semmilyen terv vagy részlet ne jelenhessen meg a médiában. Ennek ellenére néhány információ így is kitudódott. Ezúttal az ORF birtokába kerültek érdekes elképzelések, amelyek kidolgozója a Német Ipari Szövetség (BDI). A dokumentumban a szervezet többek között azt sürgeti, hogy az internetes kalózkodást különleges besorolásúnak kell minősíteni, az ellopott filmeket, zenéket és szoftvereket pedig ugyanúgy kell kezelni, mintha valaki egy autót lopna el.

Az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) kerekasztal tagjai - köztük Japán, Ausztrália, Svájc, Marokkó, Mexikó - legközelebb július 16-án ülnek össze, hogy három nap alatt megvitassák az elképzeléseket. A legfontosabb pont, hogy szigorítanák a büntetőtörvényeket, így a vámosok több jogot kapnának az illegális zenei, film- és szoftvermásolatok felderítésére. A BDI azonban tovább menne ennél és azt javasolta, hogy meg kell szüntetni azt a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a fájlcserélők gyakorlatilag büntetlenül végezhetik tevékenységüket. A szervezet úgy vélte: a minimum az lenne, hogy ugyanazokat a büntetési tételeket alkalmazzák ezekben az esetekben is, mint a fizikai életben végrehajtott lopások ügyében.

A Német Ipari Szövetség nem elégedne meg ennyivel, mivel szerinte szükség van a vámosok továbbképzésére is, hogy megtalálhassák a másolt tartalmakat, könnyebbé kell tenni a videók, zeneszámok lefoglalását és olyan kártérítési összegeket kell kiszabni, amelyek elrettentik az embereket a fájlcseréléstől. Emellett természetesen meg kell indítani a büntetőpereket is. Így a fájlcserélés könnyen lopássorozattá minősíthető lenne, egy hamis márkás táska eladásra kínálása pedig csalás. Az ACTA-egyezmény elfogadását segítheti, hogy július elsejétől fél évig Franciaország lett az Európai Unió soros elnöke és Nicolas Sarkozy mindent elkövet a fájlcserélés visszaszorításáért.

Az ACTA első részletes anyaga május végén szivárgott ki. A törvénytervezet nemcsak az USA-ban, de Európában is megnehezítené az internetes identitás elrejtésére irányuló lépéseket és törvényen kívül helyezné a jogvédett tartalmak megosztását lehetővé tévő nonprofit társaságokat. A kérdés várhatóan szóba kerül a most esedékes G8-csúcstalálkozón is. AZ Egyesült Államok egyébként ebben a kérdésben is élen jár, hiszen egy áprilisi ítélet óta mindennapos a repülőtereken az utasok laptopjainak átvizsgálása, sőt lefoglalása.