Berta Sándor
HADOPI-rendszer egész Európában
Mielőbbi nemzetközi összefogást sürgetnek a civil szervezetek, ugyanis szerintük a médiavállalatok és az ő érdekeiket védő európai parlamenti képviselők még az idén nyáron el akarják fogadtatni a tartalomszűrők bevezetését.
Az elképzelés, amelyről július 7-én tárgyal az Európai Parlament (EP) belső piacok és fogyasztóvédelmi (IMCO), illetve ipari, kutatási és energiaügyi (ITRE) bizottsága, az internet szabadságát veszélyezteti. Az Európai Bizottság előterjesztése szerint szükség van a távközlési piac újraszabályozására. Az EP a tervezetről véglegesen szeptember 2-án dönt. Monica Horten, a Westminster Egyetem politológusának tanulmányából kiderült, hogy az amerikai és a francia médiaipar lobbistái jelentősen módosítanák az eredeti távközlési irányelveket.
A változtatások egyetlen célja, hogy az internetszolgáltatók elveszítsék semleges információátadói státuszukat és így a jövőben felelősek legyenek a rendszereiken továbbított tartalmakért. Az elképzelés ellen közösen tiltakozott a francia Initiative La Quadrature du Net, a német Netzpolitik.org és a brit Open Rights Group, akik úgy vélték: az ötlet minden eddiginél nagyobb mértékben veszélyezteti az Európai Unióban az internet semlegességét és szabadságát.
Amennyiben a tervezetet elfogadják, az ISP-ket köteleznék a tartalomszűrésre, illetve a teljes online forgalom szisztematikus és automatikus ellenőrzésére. A cél elsősorban a fájlcserélők elleni kíméletlen harc. A követendő példa a Franciaországban bevezetendő HADOPI-rendszer lenne. Manolis Mavrommatis görög konzervatív és Ignasi Guardans spanyol liberális EP-képviselők például abszurd javaslatokkal álltak elő. Mavrommatis egész egyszerűen azt javasolta, hogy változtassák meg a kémprogramok besorolását, hogy ilyen programokat használhasson - legálisan! - a médiaipar a fájlcserélők felderítésére és lebuktatására.
"Amennyire tudunk, megpróbálunk e folyamat és az elképzelések ellen védekezni. Úgy véljük, hogy egy internetszolgáltatónak semmi köze nincs ahhoz, hogy az ügyfele mit csinál a világhálón. Mi nem tekinthetünk bele az adatfolyamokba. A francia modellel inkább az emberi alapjogoknak ártanak, mint sem védenék a médiaipar érdekeit. Ráadásul a szolgáltatók megfigyelésével a levéltitok is sérülne" - reagált a tervekre Kurt Einzinger, az európai ISP-ket tömörítő Euro-ISPA elnöke, aki egyúttal az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) főtitkára.
A HADOPI létrehozása ellen tiltakoztak a Francia Internetes Közösség (ISOC France) mellett az ISOC lengyel,bolgár és angol tagszervezetei, valamint az UFC/Que choisir fogyasztóvédelmi szervezet és a francia ISP-k is.
Jelzésértékű lehet ugyanakkor, hogy az Európai Parlament korábban már elutasította azt az előterjesztést, amely szerint a kontinensen engedélyezték volna a szerzői jogsértők internethozzáférésének blokkolását. Nemrég egyébként Joao Teixeira, az EMI Portugal igazgatója sürgette, hogy a portugál kormány is hozzon létre a franciaországi HADOPI mintájára egy olyan szervezetet, amely bizonyos esetekben blokkolhatja a fájlcserélők internethozzáféréseit.
Az elképzelés, amelyről július 7-én tárgyal az Európai Parlament (EP) belső piacok és fogyasztóvédelmi (IMCO), illetve ipari, kutatási és energiaügyi (ITRE) bizottsága, az internet szabadságát veszélyezteti. Az Európai Bizottság előterjesztése szerint szükség van a távközlési piac újraszabályozására. Az EP a tervezetről véglegesen szeptember 2-án dönt. Monica Horten, a Westminster Egyetem politológusának tanulmányából kiderült, hogy az amerikai és a francia médiaipar lobbistái jelentősen módosítanák az eredeti távközlési irányelveket.
A változtatások egyetlen célja, hogy az internetszolgáltatók elveszítsék semleges információátadói státuszukat és így a jövőben felelősek legyenek a rendszereiken továbbított tartalmakért. Az elképzelés ellen közösen tiltakozott a francia Initiative La Quadrature du Net, a német Netzpolitik.org és a brit Open Rights Group, akik úgy vélték: az ötlet minden eddiginél nagyobb mértékben veszélyezteti az Európai Unióban az internet semlegességét és szabadságát.
Amennyiben a tervezetet elfogadják, az ISP-ket köteleznék a tartalomszűrésre, illetve a teljes online forgalom szisztematikus és automatikus ellenőrzésére. A cél elsősorban a fájlcserélők elleni kíméletlen harc. A követendő példa a Franciaországban bevezetendő HADOPI-rendszer lenne. Manolis Mavrommatis görög konzervatív és Ignasi Guardans spanyol liberális EP-képviselők például abszurd javaslatokkal álltak elő. Mavrommatis egész egyszerűen azt javasolta, hogy változtassák meg a kémprogramok besorolását, hogy ilyen programokat használhasson - legálisan! - a médiaipar a fájlcserélők felderítésére és lebuktatására.
"Amennyire tudunk, megpróbálunk e folyamat és az elképzelések ellen védekezni. Úgy véljük, hogy egy internetszolgáltatónak semmi köze nincs ahhoz, hogy az ügyfele mit csinál a világhálón. Mi nem tekinthetünk bele az adatfolyamokba. A francia modellel inkább az emberi alapjogoknak ártanak, mint sem védenék a médiaipar érdekeit. Ráadásul a szolgáltatók megfigyelésével a levéltitok is sérülne" - reagált a tervekre Kurt Einzinger, az európai ISP-ket tömörítő Euro-ISPA elnöke, aki egyúttal az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) főtitkára.
A HADOPI létrehozása ellen tiltakoztak a Francia Internetes Közösség (ISOC France) mellett az ISOC lengyel,bolgár és angol tagszervezetei, valamint az UFC/Que choisir fogyasztóvédelmi szervezet és a francia ISP-k is.
Jelzésértékű lehet ugyanakkor, hogy az Európai Parlament korábban már elutasította azt az előterjesztést, amely szerint a kontinensen engedélyezték volna a szerzői jogsértők internethozzáférésének blokkolását. Nemrég egyébként Joao Teixeira, az EMI Portugal igazgatója sürgette, hogy a portugál kormány is hozzon létre a franciaországi HADOPI mintájára egy olyan szervezetet, amely bizonyos esetekben blokkolhatja a fájlcserélők internethozzáféréseit.