Alex
Mobilok figyelésével tanulmányozzák az emberek mozgását
Kutatók több, mint százezer mobiltelefon tulajdonos mozgását követték, hogy képet alkossanak az emberek helyváltoztatási szokásairól.
A Nature tudományos magazin következő számában megjelenő eredmények szerint egy ember mindössze néhány helyre jár el, és általában nem megy túl messze otthonától. Az egyének csak kevés, nagy rendszerességgel felkeresett helyszínre mennek, mint például az otthonuk vagy a munkahelyük. Az eredmény alapján azt hihetnénk, hogy az adathalom csak bebizonyította a magától értetődőt, de a kutatók szerint munkájuk új lehetőségeket nyújt olyan területeken, mint a fertőzések terjedésének követése, a szükséghelyzetek kezelése vagy a városok tervezése. "Az elektronikus adatok viselkedésünk szeletkéit tárolják" - nyilatkozta a projekt vezetője, Barabási Albert-László, a bostoni Northeastern University kutatási igazgatója.
A kutatók az adatokat egy európai mobiltelefon szolgáltatótól kapták, de az adatvédelmi egyezség alapján még azt sem közölhetik, hogy a szolgáltató mely országban működik. A vizsgálatok során hatmilliós populációból kiválasztott 100 000 mobiltelefont követtek fél éven át. A felhasználók helyzetét hívások bonyolításakor, vagy SMS küldésekor/megkapásakor rögzítették. Mivel ezek az események elszórtan történnek, az eredmények hitelesítéséül egy kisebb, 206 fős mintát is képeztek. Az ebbe a csoportba tartozó tagok helyzetét kétóránként lekérdezték, de a jelentés szerint a két adathalmaz eredményei hasonlóak voltak.
A jogvédők természetesen tiltakoznak a hasonló kutatások ellen: Marc Rotenberg, a washingtoni Electronic Privacy Information Center alapítója szerint még akkor is problémásak az ilyen vizsgálatok, ha a személyek anonimak maradnak. "Az eszközök helyének meghatározása kérdéseket vet fel a magánszféra védelmét illetően." Arthur Caplan, a Pennsylvania Egyetem bioetikai igazgatója szerint etikai szempontból sem tiszta az ügy. "Habár a kutatók általánosságban véve szabadon, engedélykérés nélkül figyelhetnek meg nyilvános helyeken lévő embereket, a mobiltelefonunk helyzete nem tekinthető publikus dolognak."
A Nature tudományos magazin következő számában megjelenő eredmények szerint egy ember mindössze néhány helyre jár el, és általában nem megy túl messze otthonától. Az egyének csak kevés, nagy rendszerességgel felkeresett helyszínre mennek, mint például az otthonuk vagy a munkahelyük. Az eredmény alapján azt hihetnénk, hogy az adathalom csak bebizonyította a magától értetődőt, de a kutatók szerint munkájuk új lehetőségeket nyújt olyan területeken, mint a fertőzések terjedésének követése, a szükséghelyzetek kezelése vagy a városok tervezése. "Az elektronikus adatok viselkedésünk szeletkéit tárolják" - nyilatkozta a projekt vezetője, Barabási Albert-László, a bostoni Northeastern University kutatási igazgatója. A kutatók az adatokat egy európai mobiltelefon szolgáltatótól kapták, de az adatvédelmi egyezség alapján még azt sem közölhetik, hogy a szolgáltató mely országban működik. A vizsgálatok során hatmilliós populációból kiválasztott 100 000 mobiltelefont követtek fél éven át. A felhasználók helyzetét hívások bonyolításakor, vagy SMS küldésekor/megkapásakor rögzítették. Mivel ezek az események elszórtan történnek, az eredmények hitelesítéséül egy kisebb, 206 fős mintát is képeztek. Az ebbe a csoportba tartozó tagok helyzetét kétóránként lekérdezték, de a jelentés szerint a két adathalmaz eredményei hasonlóak voltak.
A jogvédők természetesen tiltakoznak a hasonló kutatások ellen: Marc Rotenberg, a washingtoni Electronic Privacy Information Center alapítója szerint még akkor is problémásak az ilyen vizsgálatok, ha a személyek anonimak maradnak. "Az eszközök helyének meghatározása kérdéseket vet fel a magánszféra védelmét illetően." Arthur Caplan, a Pennsylvania Egyetem bioetikai igazgatója szerint etikai szempontból sem tiszta az ügy. "Habár a kutatók általánosságban véve szabadon, engedélykérés nélkül figyelhetnek meg nyilvános helyeken lévő embereket, a mobiltelefonunk helyzete nem tekinthető publikus dolognak."