Berta Sándor
Optikai hálózat csináld magad módra
Egy vorarlbergi település, Blons lakói nem akartak várni a szolgáltatókra, hanem úgy döntöttek, hogy inkább saját maguk építik ki optikai hálózatukat. Példájuk nem egyedi Ausztriában.
"Az ötlet 2002-ben merült fel, amikor rájöttünk, hogy - különösen a világtól elzárt részeken - fontos a jó internethozzáférések megléte. Először rézkábelekkel próbálkoztunk, azonban ezt elvetettük, mert a falu házai túl nagy távolságra vannak egymástól. Ezután döntöttünk az üvegszálas kábelhálózat kiépítése mellett. Az elhatározást tett követte, a munka nehéz volt, de a rendszer végül elkészült. Szerencsénk volt, hogy ezzel egy időben épült a csatorna is, így ez megkönnyítette a dolgunkat. A legfontosabb szempont az volt, hogy a hálózatba minden házat bekössünk, elsőként természetesen a vendégfogadót, majd ezt követte a községi hivatal, az iskola, az óvoda, a könyvtár, a helyi orvos háza és néhány kisebb cég épülete. A beruházást saját pénzből finanszíroztuk. Ez nálunk hagyomány, hiszen van saját vízművünk, kötélvasút társaságunk és teherszállító egyesületünk" - közölte Otmar Ganahl, a blonsi hálózat vezetője, egyben adminisztrátora.
"A hálózat közös tulajdonú, mindenkié. Amennyiben felmerül az igény egy új szolgáltatásra, akkor közösen döntjük el, hogy bevezessük-e vagy sem. Jó példa erre, hogy van már VoIP-szolgáltatás és hamarosan lesz video-on-demand rendszer is. Az egyetlen problémát a jelenlegi alacsony sávszélesség jelenti, ami maximum 6 Mbps. Ez különösen a fiataloknak fájó, hiszen ők sok mindent szeretnének letölteni a világhálóról" - tette hozzá Ganahl.
Blons mellett három további osztrák település, St. Martin, Großschönau és Bad Großpertholz is saját maga hozta létre optikai kábelhálózatát. Előbbi két falu még 2003-ban döntött a beruházás mellett. Eddig már több mint 500 ház csatlakozott az üvegszálas hálózathoz, de hamarosan elérik az 1000-es álomhatárt. Blonshoz hasonlóan mind St. Martinban, mind Großschönauban a megoldást a csatornarendszer kiépítése jelentette. Az összesen egymillió eurós költségeket itt is megosztották a lakosok között, a legnagyobb megtakarítást az árok kiásása jelentette, amit a településen élők maguk végeztek el.
A kis osztrák falvak lakói és vezetői döntésüket azzal indokolták, hogy nem akartak várni a nagy konszernekre, mondván azok talán 100 év alatt sem hozták volna el hozzájuk szolgáltatásaikat. Ezért inkább létrehozták a saját hálózatukat, a megoldást pedig az "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" (FTTH) mintájára elnevezték "Üvegszálas Kábel a Gazdákhoz" (FTTW) programnak.
Az üvegszálas hálózatok tekintetében egyébként nyugati szomszédunk komoly hátrányba kerülhet Csehországgal, Szlovéniával és hazánkkal szemben, mivel ezek az államok egyre jobban felzárkóznak az optikai hálózatok számának és hosszának tekintetében vezető európai országok mögé. Joeri M. van Bogaert, az Európai "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" Tanács (FTTH Council Europe) nevű szakmai szervezet elnöke nemrég kijelentette: Ausztria könnyen elveszítheti Kelet-Európa kapujának szerepét. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Ausztriában már a 384 kbps is szélessávnak számít, így egy szolgáltatónak sem érdeke a nagyobb adattovábbításra képes rendszerek létrehozása.
"Az ötlet 2002-ben merült fel, amikor rájöttünk, hogy - különösen a világtól elzárt részeken - fontos a jó internethozzáférések megléte. Először rézkábelekkel próbálkoztunk, azonban ezt elvetettük, mert a falu házai túl nagy távolságra vannak egymástól. Ezután döntöttünk az üvegszálas kábelhálózat kiépítése mellett. Az elhatározást tett követte, a munka nehéz volt, de a rendszer végül elkészült. Szerencsénk volt, hogy ezzel egy időben épült a csatorna is, így ez megkönnyítette a dolgunkat. A legfontosabb szempont az volt, hogy a hálózatba minden házat bekössünk, elsőként természetesen a vendégfogadót, majd ezt követte a községi hivatal, az iskola, az óvoda, a könyvtár, a helyi orvos háza és néhány kisebb cég épülete. A beruházást saját pénzből finanszíroztuk. Ez nálunk hagyomány, hiszen van saját vízművünk, kötélvasút társaságunk és teherszállító egyesületünk" - közölte Otmar Ganahl, a blonsi hálózat vezetője, egyben adminisztrátora.
"A hálózat közös tulajdonú, mindenkié. Amennyiben felmerül az igény egy új szolgáltatásra, akkor közösen döntjük el, hogy bevezessük-e vagy sem. Jó példa erre, hogy van már VoIP-szolgáltatás és hamarosan lesz video-on-demand rendszer is. Az egyetlen problémát a jelenlegi alacsony sávszélesség jelenti, ami maximum 6 Mbps. Ez különösen a fiataloknak fájó, hiszen ők sok mindent szeretnének letölteni a világhálóról" - tette hozzá Ganahl.
Blons mellett három további osztrák település, St. Martin, Großschönau és Bad Großpertholz is saját maga hozta létre optikai kábelhálózatát. Előbbi két falu még 2003-ban döntött a beruházás mellett. Eddig már több mint 500 ház csatlakozott az üvegszálas hálózathoz, de hamarosan elérik az 1000-es álomhatárt. Blonshoz hasonlóan mind St. Martinban, mind Großschönauban a megoldást a csatornarendszer kiépítése jelentette. Az összesen egymillió eurós költségeket itt is megosztották a lakosok között, a legnagyobb megtakarítást az árok kiásása jelentette, amit a településen élők maguk végeztek el.
A kis osztrák falvak lakói és vezetői döntésüket azzal indokolták, hogy nem akartak várni a nagy konszernekre, mondván azok talán 100 év alatt sem hozták volna el hozzájuk szolgáltatásaikat. Ezért inkább létrehozták a saját hálózatukat, a megoldást pedig az "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" (FTTH) mintájára elnevezték "Üvegszálas Kábel a Gazdákhoz" (FTTW) programnak.
Az üvegszálas hálózatok tekintetében egyébként nyugati szomszédunk komoly hátrányba kerülhet Csehországgal, Szlovéniával és hazánkkal szemben, mivel ezek az államok egyre jobban felzárkóznak az optikai hálózatok számának és hosszának tekintetében vezető európai országok mögé. Joeri M. van Bogaert, az Európai "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" Tanács (FTTH Council Europe) nevű szakmai szervezet elnöke nemrég kijelentette: Ausztria könnyen elveszítheti Kelet-Európa kapujának szerepét. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Ausztriában már a 384 kbps is szélessávnak számít, így egy szolgáltatónak sem érdeke a nagyobb adattovábbításra képes rendszerek létrehozása.
