Berta Sándor
3,5 év börtönt kapott egy kínai aktivista
Hu Jia 34 éves kínai polgárjogi aktivistát a pekingi népbíróság egyelőre csak első fokon marasztalta el, de az ítélet semmi jóval nem kecsegtet. Bűne, hogy bírálta a kormányt egy honlapon.
A testület a kiberdisszidenst "az államhatalom aláásására való felhívásban" találta bűnösnek. Li Fanping ügyvéd a rendőrség által lezárt bírósági épületben újságíróknak elmondta, hogy hosszabb, 5 éves börtönbüntetéssel számolt. A polgárjogi aktivistát - aki többek között a HIV-fertőzöttek ügyeinek képviseletével vált világszerte ismertté - tavaly decemberben tartóztatták le a kínai hatóságok. Az őrizetbe vétele óriási közfelháborodást váltott ki, a vád elsősorban külföldön szerkesztett, egy kínai nyelvű internetes honlapon megjelent írások tartalmán alapult.
Hu Jiára azért orroltak meg a kínai szervek, mert egy tavaly novemberi európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az interneten is nyomon lehetett követni, nyíltan bírálta a Pekingi Olimpiai Játékokat. Emellett bírálta a Kínai Kommunista Pártot és évek óta a demokratikus jogok, a vallásszabadság és Tibet önrendelkezése mellett emelt szót. Hu Jia mellett kiállt többek között Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is, aki az aktivista azonnali szabadon bocsátását követelte. A szakemberek szerint ennek az ügynek és a hasonló akcióknak a célja egyértelműen az olimpia előtti politikai tisztogatás. A kínai hatóságok ugyanis így akarják elkerülni, hogy a nyári játékok miatt nagyobb sajtóvisszhangot kapó ország problémái és az emberi jogok helyzete még inkább a reflektorfénybe kerüljenek.
Az Amnesty International nevű civil szervezet éppen a napokban hozta nyilvánosságra legújabb jelentését, amelyben a Kína emberjogi helyzetet "szégyenletesnek" minősítette. Barbara Lochbihler, az AI főtitkára bejelentette, hogy a kínai kormány korábban hivatalos ígéretet tett az emberi jogi helyzet javítására, azonban ebből semmi nem valósult meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyan hivatalosan nem foglalkozik politikai kérdésekkel, Kevin Gosper, a NOB alelnöke azonban közölte, hogy mindent meg fognak tenni, hogy a helyszínre érkező 30 000 újságíró, televíziós és rádiós tudósító és riporter szabadon dolgozhasson.
A testület a kiberdisszidenst "az államhatalom aláásására való felhívásban" találta bűnösnek. Li Fanping ügyvéd a rendőrség által lezárt bírósági épületben újságíróknak elmondta, hogy hosszabb, 5 éves börtönbüntetéssel számolt. A polgárjogi aktivistát - aki többek között a HIV-fertőzöttek ügyeinek képviseletével vált világszerte ismertté - tavaly decemberben tartóztatták le a kínai hatóságok. Az őrizetbe vétele óriási közfelháborodást váltott ki, a vád elsősorban külföldön szerkesztett, egy kínai nyelvű internetes honlapon megjelent írások tartalmán alapult.
Hu Jiára azért orroltak meg a kínai szervek, mert egy tavaly novemberi európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az interneten is nyomon lehetett követni, nyíltan bírálta a Pekingi Olimpiai Játékokat. Emellett bírálta a Kínai Kommunista Pártot és évek óta a demokratikus jogok, a vallásszabadság és Tibet önrendelkezése mellett emelt szót. Hu Jia mellett kiállt többek között Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is, aki az aktivista azonnali szabadon bocsátását követelte. A szakemberek szerint ennek az ügynek és a hasonló akcióknak a célja egyértelműen az olimpia előtti politikai tisztogatás. A kínai hatóságok ugyanis így akarják elkerülni, hogy a nyári játékok miatt nagyobb sajtóvisszhangot kapó ország problémái és az emberi jogok helyzete még inkább a reflektorfénybe kerüljenek.Az Amnesty International nevű civil szervezet éppen a napokban hozta nyilvánosságra legújabb jelentését, amelyben a Kína emberjogi helyzetet "szégyenletesnek" minősítette. Barbara Lochbihler, az AI főtitkára bejelentette, hogy a kínai kormány korábban hivatalos ígéretet tett az emberi jogi helyzet javítására, azonban ebből semmi nem valósult meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyan hivatalosan nem foglalkozik politikai kérdésekkel, Kevin Gosper, a NOB alelnöke azonban közölte, hogy mindent meg fognak tenni, hogy a helyszínre érkező 30 000 újságíró, televíziós és rádiós tudósító és riporter szabadon dolgozhasson.
