Berta Sándor
Kína blokkolja a tibeti YouTube-videókat
Ismét nem hozzáférhető a népszerű videomegosztó portál az ázsiai államban. Az ok: a kínai hatóságok nem szeretnék, ha videók jelennének meg a tibeti eseményekről.
Tibetben és főleg annak fővárosában, Lhászában néhány napja törtek ki zavargások, amelyeket a helyi kínai csapatok kíméletlenül, tankok segítségével vertek le. A zavargások a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján kezdődtek, amikor a pekingi seregszemle ellen tiltakozó több száz tibeti emigráns megpróbált Indiából Tibetbe eljutni. Hivatalos források szerint a halottak száma tíz, más források alapján viszont eléri a százat. A tibeti fővárosban kijárási tilalmat vezettek be, ennek ellenére a lázongás átterjedt a környező tartományokra, a településekre és a közeli kolostorokra. A Tibetan Center for Human Rights and Democracy tudósítása szerint a razziákban több száz helyi lakost vettek őrizetbe.
Kína azonban nem csak a valós életben lépett fel drákói szigorral, hanem az interneten is. Miután körülbelül egy tucat videó jelent meg a YouTube-on, a kínai hatóságok a Danwei.org nevű honlap szerint azonnal, már szombaton blokádot vezettek be a honlap ellen. A helyi oldalakon egyébként semmilyen, a zavargásokat mutató felvétel nem látható, vagyis ezúttal is működött a cenzúra.
A YouTube-ot meglátogató kínai felhasználók többnyire csak üres oldalakkal találkoztak. Ennek ellenére néhány fotó és videó, utóbbiak főleg a YouTube-on és a Phayul.com-on, azóta már bejárta a világot, elsősorban a civil és az emberi jogi szervezeteknek (Amnesty International stb.), valamint a bloggereknek és a civil tudósítóknak köszönhetően. A riporterré átalakuló turisták és helyiek a pillanatképeket és a filmeket legtöbbször mobiltelefonjaikkal készítették, így azok nem túl jó minőségűek, de mégis hű képet adnak az eseményekről.
A blokád és a növekvő kínai ellenőrzés ellenére a civil szervezetek és a bloggerek igyekeznek további szemtanúkat találni, majd a beszámolóikat lefordítani, hogy így adhassanak tájékoztatást a világhálón a tibeti zavargásokról. A pekingi hatóságok nem akadályozzák, hogy kínai internetezők a lhászai tüntetők meggyilkolására buzdító felhívásokat tegyenek közzé a legnépszerűbb hazai hírportálon.
A bécsi Der Standard cikkében kifejti, hogy ha Kína túl keményen jár el az ügyben, azzal az olimpia bojkottját kockáztatja. Az olasz Corriere della Sera szerint a pekingi kormánynak el kell döntenie, hogy enged-e a nemzetközi nyomásnak, vagy összevérzi az ötkarikás lobogót. A zürichi Tages-Anzeiger még szigorúbban fogalmaz: "Ha Rogge még most is a hallgatást választja, akkor a NOB elveszti minden szavahihetőségét." A dalai láma ugyanakkor nem szólított fel az olimpia bojkottjára. "A kínai népnek szüksége van arra, hogy büszkének érezhesse magát. Kína megérdemli, hogy otthont adhat az olimpiai játékoknak. Emlékeztetni kell Pekinget arra, hogy megfelelő vendéglátónak kell lennie" - mondta.
Tibetben és főleg annak fővárosában, Lhászában néhány napja törtek ki zavargások, amelyeket a helyi kínai csapatok kíméletlenül, tankok segítségével vertek le. A zavargások a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján kezdődtek, amikor a pekingi seregszemle ellen tiltakozó több száz tibeti emigráns megpróbált Indiából Tibetbe eljutni. Hivatalos források szerint a halottak száma tíz, más források alapján viszont eléri a százat. A tibeti fővárosban kijárási tilalmat vezettek be, ennek ellenére a lázongás átterjedt a környező tartományokra, a településekre és a közeli kolostorokra. A Tibetan Center for Human Rights and Democracy tudósítása szerint a razziákban több száz helyi lakost vettek őrizetbe.
Kína azonban nem csak a valós életben lépett fel drákói szigorral, hanem az interneten is. Miután körülbelül egy tucat videó jelent meg a YouTube-on, a kínai hatóságok a Danwei.org nevű honlap szerint azonnal, már szombaton blokádot vezettek be a honlap ellen. A helyi oldalakon egyébként semmilyen, a zavargásokat mutató felvétel nem látható, vagyis ezúttal is működött a cenzúra.
A YouTube-ot meglátogató kínai felhasználók többnyire csak üres oldalakkal találkoztak. Ennek ellenére néhány fotó és videó, utóbbiak főleg a YouTube-on és a Phayul.com-on, azóta már bejárta a világot, elsősorban a civil és az emberi jogi szervezeteknek (Amnesty International stb.), valamint a bloggereknek és a civil tudósítóknak köszönhetően. A riporterré átalakuló turisták és helyiek a pillanatképeket és a filmeket legtöbbször mobiltelefonjaikkal készítették, így azok nem túl jó minőségűek, de mégis hű képet adnak az eseményekről.
A blokád és a növekvő kínai ellenőrzés ellenére a civil szervezetek és a bloggerek igyekeznek további szemtanúkat találni, majd a beszámolóikat lefordítani, hogy így adhassanak tájékoztatást a világhálón a tibeti zavargásokról. A pekingi hatóságok nem akadályozzák, hogy kínai internetezők a lhászai tüntetők meggyilkolására buzdító felhívásokat tegyenek közzé a legnépszerűbb hazai hírportálon.
A bécsi Der Standard cikkében kifejti, hogy ha Kína túl keményen jár el az ügyben, azzal az olimpia bojkottját kockáztatja. Az olasz Corriere della Sera szerint a pekingi kormánynak el kell döntenie, hogy enged-e a nemzetközi nyomásnak, vagy összevérzi az ötkarikás lobogót. A zürichi Tages-Anzeiger még szigorúbban fogalmaz: "Ha Rogge még most is a hallgatást választja, akkor a NOB elveszti minden szavahihetőségét." A dalai láma ugyanakkor nem szólított fel az olimpia bojkottjára. "A kínai népnek szüksége van arra, hogy büszkének érezhesse magát. Kína megérdemli, hogy otthont adhat az olimpiai játékoknak. Emlékeztetni kell Pekinget arra, hogy megfelelő vendéglátónak kell lennie" - mondta.