Napi Online
Hónapokig tarthat a pénztárgépek átállítása
A kukacoskodó vásárlók és a fogyasztóvédők már előre dörzsölik a tenyerüket az egy- és kétforintos érmék március elsejei kivonása hozta ármizéria miatt - vélik a kereskedők.
A boltosok október óta azon törik a fejüket, hogyan oldják meg a problémát úgy, hogy minél kevesebb panasszal és minél zökkenőmentesebben kezeljék meg a "forintos" helyzetet. Jó megoldást még nem találtak, a legtöbben megadták magukat és azt mondják: nézzük meg, hogyan működik ez folyamatában. A kisebb kereskedők zöménél - az egy- és kétforintosok bevonását követően több hónapig - a pénztáros szóban mondja el a vevőnek a valós összeget, a gép ugyanis az átállítás hiányában biztosan nem a valós összeget mutatja majd. (Egyes kereskedők szerint ez akár kilenc hónapot is igénybe vehet.) Jó magyar szokás szerint várhatóan néhány hétig a nagy kereskedelmi láncoknál is ez lesz a helyzet, mert ahhoz, hogy átállítsák a gépet, külön kell módosítani az ezt szabályozó rendeletet.
A parlament tegnap fogadta el az egy- és kétforintos érmék kivonásáról szóló jogszabályt, amely egyben szabályozza azt is, hogy a kereskedőknek miként kell eljárniuk az érmék eltűnését követően. Ez ad alapot a pénztárgépek átállítására. Előbb azonban meg kell várni, hogy a rendelet hatályba lépjen. Az APEH ezt követően módosíthatja a gépekre vonatkozó szabályozást. A pénztárgépek gyártójának le kell gyártania az új szoftvert és ki kell jelölnie azokat a szakszervizeket, ahol az átállítást végre lehet hajtani. Ez időbe telik.
A kereskedőnek március elsejétől alkalmaznia kell a kerekítést akkor is, ha a gépét még nem állította át. A faramuci helyzet, vagyis az, hogy a gép nem a valós összeget mutatja, csak úgy kerülhető el, ha azonnal átárazzák a termékeket, vagyis 5-re vagy 0-ra kerekítenek. Ám annyi árucikk van, hogy az átárazást nem lehet egyszerre elvégezni. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy véli, legalább egy-két év kell, hogy a kerekítetlen összegek az árcímkékről, nyugtákról végleg eltűnjenek.
A Magyar Nemzeti Bank októberi döntését követően sokáig nem lehetett tudni, hogyan kell a kereskedőnek eljárnia. Csak december 17-én jelent meg a készülő jogszabály értelmezése, amely rendezte a kérdést, miszerint a termékek áránál vagy a vásárlás végösszegénél kell-e alkalmazni a kerekítést. A Pénzügyminisztérium ez utóbbi mellett döntött, amivel egyébként a kereskedők is egyetértenek. Mint ahogy azzal is, hogy a kerekítésből származó haszon nem számít vagyonszerzésnek, így külön áfaalapnak - így könyveléstechnikailag nem szükséges pluszadminisztráció. Az még mindig kérdéses, hogy március elsejét követően a különféle hatóságokkal hogyan számolnak majd el a kereskedők a kasszában lévő összeggel.
A boltosok október óta azon törik a fejüket, hogyan oldják meg a problémát úgy, hogy minél kevesebb panasszal és minél zökkenőmentesebben kezeljék meg a "forintos" helyzetet. Jó megoldást még nem találtak, a legtöbben megadták magukat és azt mondják: nézzük meg, hogyan működik ez folyamatában. A kisebb kereskedők zöménél - az egy- és kétforintosok bevonását követően több hónapig - a pénztáros szóban mondja el a vevőnek a valós összeget, a gép ugyanis az átállítás hiányában biztosan nem a valós összeget mutatja majd. (Egyes kereskedők szerint ez akár kilenc hónapot is igénybe vehet.) Jó magyar szokás szerint várhatóan néhány hétig a nagy kereskedelmi láncoknál is ez lesz a helyzet, mert ahhoz, hogy átállítsák a gépet, külön kell módosítani az ezt szabályozó rendeletet.
A parlament tegnap fogadta el az egy- és kétforintos érmék kivonásáról szóló jogszabályt, amely egyben szabályozza azt is, hogy a kereskedőknek miként kell eljárniuk az érmék eltűnését követően. Ez ad alapot a pénztárgépek átállítására. Előbb azonban meg kell várni, hogy a rendelet hatályba lépjen. Az APEH ezt követően módosíthatja a gépekre vonatkozó szabályozást. A pénztárgépek gyártójának le kell gyártania az új szoftvert és ki kell jelölnie azokat a szakszervizeket, ahol az átállítást végre lehet hajtani. Ez időbe telik.
A kereskedőnek március elsejétől alkalmaznia kell a kerekítést akkor is, ha a gépét még nem állította át. A faramuci helyzet, vagyis az, hogy a gép nem a valós összeget mutatja, csak úgy kerülhető el, ha azonnal átárazzák a termékeket, vagyis 5-re vagy 0-ra kerekítenek. Ám annyi árucikk van, hogy az átárazást nem lehet egyszerre elvégezni. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy véli, legalább egy-két év kell, hogy a kerekítetlen összegek az árcímkékről, nyugtákról végleg eltűnjenek.
A Magyar Nemzeti Bank októberi döntését követően sokáig nem lehetett tudni, hogyan kell a kereskedőnek eljárnia. Csak december 17-én jelent meg a készülő jogszabály értelmezése, amely rendezte a kérdést, miszerint a termékek áránál vagy a vásárlás végösszegénél kell-e alkalmazni a kerekítést. A Pénzügyminisztérium ez utóbbi mellett döntött, amivel egyébként a kereskedők is egyetértenek. Mint ahogy azzal is, hogy a kerekítésből származó haszon nem számít vagyonszerzésnek, így külön áfaalapnak - így könyveléstechnikailag nem szükséges pluszadminisztráció. Az még mindig kérdéses, hogy március elsejét követően a különféle hatóságokkal hogyan számolnak majd el a kereskedők a kasszában lévő összeggel.
