Berta Sándor
Keresik az Európai Technológiai Intézet vezetőit
Az Európai Bizottság döntésének köszönhetően jelentősen felgyorsulhat az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozásának folyamata.
"Az Európai Bizottság egy olyan testületet hozott létre, amelynek feladata februártól négy hónapon belül az EIT leendő igazgatótanácsi tagjainak kiválasztása" - jelentette be Jan Figel, az Európai Unió képzési, nevelési és kulturális ügyekért felelős biztosa. A grémiumba összesen négy különböző szakterületet képviselő európai szakembert jelöltek és külön öröm, hogy egyikük magyar.
A testületben helyet kapott Günter Stock, a Berlin-Brandenburg Tudományos Akadémia elnöke; Cecilia Schelin Seidegard, a Stockholmi Műszaki Egyetem vezetője; Ronan Stephan, a francia Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) képviseletében; valamint, de egyáltalán nem utolsósorban Dr. Boda Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai tanszékének egyetemi tanára, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egykori vezetője.
A négy hónap után eldől, hogy kik lesznek az EIT új 18 tagú igazgatótanácsának tagjai, akiket később az Európai Bizottság - az Európai Parlamenttel és az egyes tagországokkal konzultálva - nevez majd ki. A tervek szerint az Európai Technológiai Intézet mindennapi munkáját ez a 18 tagú igazgatótanács fogja irányítani. A cél az, hogy minden szakember a maga szakterületének kiemelkedő ismerője és tudósa legyen. Ez a testület határozza majd meg az EIT stratégiáit és dönt arról, hogy az EIT munkatársai mely területeket kutassanak és hogy az intézet mely területeken fektessen be.
A Massachusetts Insitute of Technology (MIT) mintájára egy egységes Európai Technológiai Intézet (EIT) megalakításának ötlete 2005-ben vetődött fel először, az erről szóló terveket az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelentette be 2006 február 22-én. 2006 októberében kiderült az is, hogy az Európai Bizottság (EB) 2,4 milliárd eurós, a 2008-2013 közötti időszakra szóló büdzsével kívánja létrehozni az Európai Technológiai Intézetet. Végül tavaly június végén az EU tagállamai is megegyeztek az EIT felállításáról, a lépést pedig az Európai Bizottság is támogatta. Az új négytagú testület kinevezése mellett mindhárom, az EIT székhelyének címéért versengő város, Bécs, Budapest és Wroclav gőzerővel kampányol. Az osztrák főváros a jelenlegi Austria Center mellett hozná létre a központi létesítményeket, a sógorok hivatalosan február 13-án mutatják be elképzeléseiket Brüsszelben.
Budapest esélyeit ugyanakkor növelheti, hogy korábban a csehekkel sikerült megállapodnunk, hogy támogatják a magyar pályázatot, ha a magyar főváros is segíti Prágát más uniós ügynökség székhelyének megnyerésében. Ezenkívül további előnyt jelent, hogy az Európai Tanács még 2003-ban leszögezte, miszerint az új európai uniós tagországok előnyt élvezhetnek a régiekkel szemben, így a fő vetélytárs egyértelműen Lengyelország lehet.
"Az Európai Bizottság egy olyan testületet hozott létre, amelynek feladata februártól négy hónapon belül az EIT leendő igazgatótanácsi tagjainak kiválasztása" - jelentette be Jan Figel, az Európai Unió képzési, nevelési és kulturális ügyekért felelős biztosa. A grémiumba összesen négy különböző szakterületet képviselő európai szakembert jelöltek és külön öröm, hogy egyikük magyar.
A testületben helyet kapott Günter Stock, a Berlin-Brandenburg Tudományos Akadémia elnöke; Cecilia Schelin Seidegard, a Stockholmi Műszaki Egyetem vezetője; Ronan Stephan, a francia Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) képviseletében; valamint, de egyáltalán nem utolsósorban Dr. Boda Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai tanszékének egyetemi tanára, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal egykori vezetője.
A négy hónap után eldől, hogy kik lesznek az EIT új 18 tagú igazgatótanácsának tagjai, akiket később az Európai Bizottság - az Európai Parlamenttel és az egyes tagországokkal konzultálva - nevez majd ki. A tervek szerint az Európai Technológiai Intézet mindennapi munkáját ez a 18 tagú igazgatótanács fogja irányítani. A cél az, hogy minden szakember a maga szakterületének kiemelkedő ismerője és tudósa legyen. Ez a testület határozza majd meg az EIT stratégiáit és dönt arról, hogy az EIT munkatársai mely területeket kutassanak és hogy az intézet mely területeken fektessen be.
A Massachusetts Insitute of Technology (MIT) mintájára egy egységes Európai Technológiai Intézet (EIT) megalakításának ötlete 2005-ben vetődött fel először, az erről szóló terveket az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelentette be 2006 február 22-én. 2006 októberében kiderült az is, hogy az Európai Bizottság (EB) 2,4 milliárd eurós, a 2008-2013 közötti időszakra szóló büdzsével kívánja létrehozni az Európai Technológiai Intézetet. Végül tavaly június végén az EU tagállamai is megegyeztek az EIT felállításáról, a lépést pedig az Európai Bizottság is támogatta. Az új négytagú testület kinevezése mellett mindhárom, az EIT székhelyének címéért versengő város, Bécs, Budapest és Wroclav gőzerővel kampányol. Az osztrák főváros a jelenlegi Austria Center mellett hozná létre a központi létesítményeket, a sógorok hivatalosan február 13-án mutatják be elképzeléseiket Brüsszelben.
Budapest esélyeit ugyanakkor növelheti, hogy korábban a csehekkel sikerült megállapodnunk, hogy támogatják a magyar pályázatot, ha a magyar főváros is segíti Prágát más uniós ügynökség székhelyének megnyerésében. Ezenkívül további előnyt jelent, hogy az Európai Tanács még 2003-ban leszögezte, miszerint az új európai uniós tagországok előnyt élvezhetnek a régiekkel szemben, így a fő vetélytárs egyértelműen Lengyelország lehet.
