Napi Online
Budapestre hoznák a Európai Technológiai Intézetet
Miközben a tagországok némelyike némi szkepticizmussal szemléli a körvonalazódó Európai Technológiai Intézet koncepcióját, idehaza "nemzeti ügyként" kezeli az intézet felállítását és központjának Budapestre telepítését a kormányzat - ez derül ki a gazdasági tárca kormányzati előterjesztéséből.
Az Európai Technológiai Intézet ötlete még 2005-ben vetődött fel, az EU versenyképességének fokozását képzelték el oly módon, hogy egy szervezetbe integrálják a földrész kutatóit, szakembereit. A tervek szerint az ETI az uniós kutatások, oktatás és innováció egyik "húzóintézménye" lehet, ezért az intézmény székhelyének Magyarországra telepítése "nemzeti ügy" - szögezi le az előterjesztés.
Az ETI tizenöt-húsz éves programokkal működik majd, a kutatási területek között biztosan szerepel majd a klímaváltozás és az alternatív energiák, de az it-kommunikációs szolgáltatások, alkalmazások fejlesztése témakör is jó esélyekkel indul. Az is kérdés, hogy mekkora lesz az intézet adminisztrációs részlege, hiszen a tagállamok egy része azt szeretné, ha 2013-ig egy kis, ideiglenesen Brüsszelben működő ETI jönne létre.
A majdani helyszínre novemberig kellene a pénzügyminiszternek és a gazdasági tárca vezetőjének a javaslatokat megtennie. Korábban felvetődött, hogy az ETI esetleges központja a dél-budai területen formálódó technológiai centrumba települhet, de lehetséges helyszínként említették a Csepel-sziget északi részét is, ahova a kormányzati negyedet is "álmodták".
Vannak más jelentkezők is a térségből, például Lengyelország, Ausztria, Csehország. Nyugat-Európából Franciaország érdeklődött, de ők tavaly év végén kiszálltak a versengésből. A csehekkel sikerült megállapodnunk, hogy támogatják a magyar pályázatot, ha Budapest segíti Prágát más uniós ügynökség székhelyének megnyerésében. Ausztria viszont egy kicsit esélytelenebb ebben a versenyben, mert az Európai Tanács még 2003-ban leszögezte, hogy az új tagok előnyt élvezhetnek, így a fő vetélytárs egyértelműen Lengyelország - legalábbis a gazdasági tárca értékelése szerint. Az Európai Tanács várhatóan jövő év végéig hozza meg ezt a döntést.
A dokumentum szerint ugyancsak kormányzati cél, hogy az első három érdemi kutatómunkát folytató innovációs társulások egyike szintén idehaza alakulhasson meg, ugyanis ettől várható, hogy a már Magyarországon kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek többet áldozzanak erre a célra. A GDP-arányos kiadásokat nézve a magyar ráfordítás csökken, a 2000-es évek elején még egy százalékra rúgott ez az összeg, 2005-ös adatok szerint viszont 0,94 százalékra mérséklődött.
Az Európai Technológiai Intézet ötlete még 2005-ben vetődött fel, az EU versenyképességének fokozását képzelték el oly módon, hogy egy szervezetbe integrálják a földrész kutatóit, szakembereit. A tervek szerint az ETI az uniós kutatások, oktatás és innováció egyik "húzóintézménye" lehet, ezért az intézmény székhelyének Magyarországra telepítése "nemzeti ügy" - szögezi le az előterjesztés.
Az ETI tizenöt-húsz éves programokkal működik majd, a kutatási területek között biztosan szerepel majd a klímaváltozás és az alternatív energiák, de az it-kommunikációs szolgáltatások, alkalmazások fejlesztése témakör is jó esélyekkel indul. Az is kérdés, hogy mekkora lesz az intézet adminisztrációs részlege, hiszen a tagállamok egy része azt szeretné, ha 2013-ig egy kis, ideiglenesen Brüsszelben működő ETI jönne létre.
A majdani helyszínre novemberig kellene a pénzügyminiszternek és a gazdasági tárca vezetőjének a javaslatokat megtennie. Korábban felvetődött, hogy az ETI esetleges központja a dél-budai területen formálódó technológiai centrumba települhet, de lehetséges helyszínként említették a Csepel-sziget északi részét is, ahova a kormányzati negyedet is "álmodták".
Vannak más jelentkezők is a térségből, például Lengyelország, Ausztria, Csehország. Nyugat-Európából Franciaország érdeklődött, de ők tavaly év végén kiszálltak a versengésből. A csehekkel sikerült megállapodnunk, hogy támogatják a magyar pályázatot, ha Budapest segíti Prágát más uniós ügynökség székhelyének megnyerésében. Ausztria viszont egy kicsit esélytelenebb ebben a versenyben, mert az Európai Tanács még 2003-ban leszögezte, hogy az új tagok előnyt élvezhetnek, így a fő vetélytárs egyértelműen Lengyelország - legalábbis a gazdasági tárca értékelése szerint. Az Európai Tanács várhatóan jövő év végéig hozza meg ezt a döntést.
A dokumentum szerint ugyancsak kormányzati cél, hogy az első három érdemi kutatómunkát folytató innovációs társulások egyike szintén idehaza alakulhasson meg, ugyanis ettől várható, hogy a már Magyarországon kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek többet áldozzanak erre a célra. A GDP-arányos kiadásokat nézve a magyar ráfordítás csökken, a 2000-es évek elején még egy százalékra rúgott ez az összeg, 2005-ös adatok szerint viszont 0,94 százalékra mérséklődött.