SG.hu·
Elindult az átállás az IPv6-ra
Az Internet Protokoll hatos verzióját egyes területeken már jó ideje használják, ám a nyilvános interneten barangolók még csak most kóstolhatnak bele az új IP-címekbe. Az ICANN felkészítette a root szerverek egy részét a technológia támogatására.
Az átállás közeli megkezdéséről már 2005-ben beszámolhattunk, ezt azonban nagyfokú óvatosság és körültekintés övezi mind a mai napig, így csak most került sor az első jelentős lépésre a tulajdonképpeni világháló esetében. Az ICANN ugyanis bejelentette, hogy a 13 root szerverből 6-ot már felkészítettek az IP-címek új szabványára, így mostantól a nyilvános interneten sem jelenthet akadályt a kibővült, jóval több eszköz csatlakozását lehetővé tévő formátum előtt. Az 1980-as évek elején létrejött IPv4 szabványt valamilyen szinten mindenki ismeri, hiszen előbb-utóbb még a laikusok is kénytelenek szembesülni a világháló használatához kötelező címek meglétével, amelyek jelen esetben számokból tevődnek össze. A megszokott formátum egészen pontosan négy, 0-255 közötti számot tesz ki, amelyek elméletileg mintegy 4 milliárd csatlakozó eszköz megcímzését és ezzel használatát teszik lehetővé. Tekintettel azonban arra, hogy a világháló rohamos ütemben bővül, illetve hogy számos tartományt nem publikus, valamint speciális célokra foglaltak le (ilyen például a kizárólag belső hálózaton használt 192.168.x.x vagy 10.0.x.x), lassan kezdjük kimeríteni a szabványban rejlő lehetőségeket, így mindenképpen új technológiára van szükség.
A vita már a kilencvenes évek elején megindult, mivel jól látták, hogy a korábban megjósolt fontos mérföldköveket a vártnál jóval hamarabb lépjük túl. Az IPv7 és egyéb alternatív szabványok elvetése után az IETF 1995 decemberében döntött az IPv6 kifejlesztéséről, amely a meglévő technika egyenesági leszármazottja, ám már 128 bites, és kettősponttal elválasztott hexadecimális számokkal írjuk le, a teljes cím pedig 8 darab hexadecimális számot jelent. Hogy egyszerűbb legyen a mindennapi használat, lehetővé tették, hogy az egymás után következő nullák sorozatát egyszerűen elhagyjuk a címből, így több nulla esetén az igencsak lerövidülhet.
Az ICANN lépése felgyorsíthatja a folyamatot, hiszen a root szerverek felkészítése révén megnyílik az út a nyilvános, Ipv6-ra épülő internetes címek használata előtt. Elmondásuk szerint a következő állomás a népszerű, nagy tömegek által látogatott weboldalak átállítása lesz, hogy a jövőben mind az IPv4, mind pedig az IPv6 címeket megfelelő módon kezeljék, az automatikus átjárás ugyanis nem biztosított. Az operációs rendszerek (a Vista, a Linux disztribúciók és a MacOS X) már most támogatják a technológiát, így a weboldalakon és az internetszolgáltatókon a sor, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Ennek érdekében arra biztatják a szolgáltatókat és a világhálón jelenlévő vállalatokat, hogy kezdjék meg a hálózatok felkészítését. A folyamat nyilván elnyúlik majd és még jó ideig várnunk kell, hogy az átlag előfizető automatikusan IPv6 címet kapjon szolgáltatójától, ám legalább elmondhatjuk, hogy végre beindult a széleskörű átállás.
Az átállás közeli megkezdéséről már 2005-ben beszámolhattunk, ezt azonban nagyfokú óvatosság és körültekintés övezi mind a mai napig, így csak most került sor az első jelentős lépésre a tulajdonképpeni világháló esetében. Az ICANN ugyanis bejelentette, hogy a 13 root szerverből 6-ot már felkészítettek az IP-címek új szabványára, így mostantól a nyilvános interneten sem jelenthet akadályt a kibővült, jóval több eszköz csatlakozását lehetővé tévő formátum előtt. Az 1980-as évek elején létrejött IPv4 szabványt valamilyen szinten mindenki ismeri, hiszen előbb-utóbb még a laikusok is kénytelenek szembesülni a világháló használatához kötelező címek meglétével, amelyek jelen esetben számokból tevődnek össze. A megszokott formátum egészen pontosan négy, 0-255 közötti számot tesz ki, amelyek elméletileg mintegy 4 milliárd csatlakozó eszköz megcímzését és ezzel használatát teszik lehetővé. Tekintettel azonban arra, hogy a világháló rohamos ütemben bővül, illetve hogy számos tartományt nem publikus, valamint speciális célokra foglaltak le (ilyen például a kizárólag belső hálózaton használt 192.168.x.x vagy 10.0.x.x), lassan kezdjük kimeríteni a szabványban rejlő lehetőségeket, így mindenképpen új technológiára van szükség.
A vita már a kilencvenes évek elején megindult, mivel jól látták, hogy a korábban megjósolt fontos mérföldköveket a vártnál jóval hamarabb lépjük túl. Az IPv7 és egyéb alternatív szabványok elvetése után az IETF 1995 decemberében döntött az IPv6 kifejlesztéséről, amely a meglévő technika egyenesági leszármazottja, ám már 128 bites, és kettősponttal elválasztott hexadecimális számokkal írjuk le, a teljes cím pedig 8 darab hexadecimális számot jelent. Hogy egyszerűbb legyen a mindennapi használat, lehetővé tették, hogy az egymás után következő nullák sorozatát egyszerűen elhagyjuk a címből, így több nulla esetén az igencsak lerövidülhet.
Az ICANN lépése felgyorsíthatja a folyamatot, hiszen a root szerverek felkészítése révén megnyílik az út a nyilvános, Ipv6-ra épülő internetes címek használata előtt. Elmondásuk szerint a következő állomás a népszerű, nagy tömegek által látogatott weboldalak átállítása lesz, hogy a jövőben mind az IPv4, mind pedig az IPv6 címeket megfelelő módon kezeljék, az automatikus átjárás ugyanis nem biztosított. Az operációs rendszerek (a Vista, a Linux disztribúciók és a MacOS X) már most támogatják a technológiát, így a weboldalakon és az internetszolgáltatókon a sor, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.
Ennek érdekében arra biztatják a szolgáltatókat és a világhálón jelenlévő vállalatokat, hogy kezdjék meg a hálózatok felkészítését. A folyamat nyilván elnyúlik majd és még jó ideig várnunk kell, hogy az átlag előfizető automatikusan IPv6 címet kapjon szolgáltatójától, ám legalább elmondhatjuk, hogy végre beindult a széleskörű átállás.