Dojcsák Dániel
Web 2.0 felvilágosítás III.: Csevegünk-csetelünk
Szűkebb értelmezésben a csetelés-csevegés nem webkettes fogalom, hiszen időtlen-idők óta kommunikálunk már online. Mára az azonnali üzenetküldés mégis többé vált, mint egyszerű közvetítőközeg. Önkifejezés, kusza szociális kapcsolatok, multimédia és határtalan lehetőségek jellemzik a mai IM piacot. Cikkünkben feltérképezzük, hogy milyen felületeken léphetünk kapcsolatba más netfüggőkkel.
ICQ
Kezdetben volt az email, az IRC (Internet Relay Chat) és a levelező listák, majd 1996 novemberében megérkezett a Mirabilis fejlesztésében az első igazán nagy tömegeket megmozgató és egyben grafikus felületű azonnali üzenetküldő szolgáltatás, az ICQ. A régi internethasználók még biztosan emlékeznek, hogy akkoriban ez egy igen elterjedt csevegő volt itthon is és sok funkciója megelőzte akár mostani társait is.
A szöveges csevegésen túl képes hang és videóhívások bonyolítására, számítógépes játékok közt kapcsolatot teremteni hálózaton keresztül, fájlokat lehet vele küldeni és fogadni, sőt jó ideig korlátlan számban ingyen SMS küldésre is alkalmas volt. Különböző paraméterek alapján a program képes volt ismeretlen, de chatelni vágyó embereket összehozni, így volt 1998-ban nekem is akadt beszélgető partnerem Ohioból, Angliából, Törökországból, Tajvanból és Ausztráliából is.
A felhasználók azonosítója egy sokjegyű szám, de az ICQ háttéroldalakon lehetett keresni névre, nemre lakóhelyre és minden egyéb adatra, amit az emberek megadtak profiljukban. Menőnek számított az, akinél még 6 jegyű volt ez a szám, hiszen 1-2 évvel később már annyi regisztrált felhasználó volt, hogy az újak 9-10 számjegyű kódokat kaptak. A sikere megkérdőjelezhetetlen volt, vetélytársa akkoriban nem nagyon akadt, viszont sajnos a spammerek is felfigyeltek rá és a rendszer szabad kapcsolatkezelése miatt egy idő után ellepték a kéretlen hirdetések.
Talán emiatt is, de Európában csökkent a népszerűsége, itthon pedig szinte el is tűnt annak ellenére, hogy mára már viszonylag biztonságossá vált. Kliens létezik Win, Mac, Linux platformokon kívül WAP, Java, i-mode formában is. Megvolt az esélye, hogy kis hazánkban is ez terjedjen el, de "valami" miatt a Microsoft igen buta kliense szimpatikusabb volt a tömegek számára.
MSN / Live Messenger / Webmessenger
Az MSN, azaz Microsoft Network eredetileg internetes szolgáltatások gyűjteménye volt a szoftveróriás prezentációjában. Magyar nyelven ugyan sosem nyújtottak tartalomszolgáltatást, de az angolszász országokban mindigis nagy népszerűségnek örvendett az 1995. augusztusa óta működő portál. Több, mint három évvel lemaradva az ICQ után, 1999-ben a Microsoft is belépett az azonnali üzenetküldők piacára az MSN Messengerrel. Ez annyira sikeressé vált, hogy mára az MSN inkább az üzenetküldőt jelenti, mint az eredeti tartalomszolgáltatást.
A regisztrációhoz itt egy email címre van szükség, mint azonosító, melyet korábban a .net Passport regisztrációnál, újabban a Live portálokon bepötyögve válthatunk MSN azonosítóra. A legelső 1.0-s változat gyakorlatilag semmire nem volt képes üzenetküldésen túl, azt is egyszerű, formázatlan szöveggel csupán. Sőt a Microsoft elérhetővé tette a hálózatából az AOL rendszerébe való átjárhatóságot, így próbálva népszerűséget szerezni az elcsúszott és megjelenéskor is elavult csevegőprogramnak.
A későbbiekben elérhetővé vált a szövegformázás, a VoIP (internetes hanghívás), webkamera támogatás, illetve a szmájlik használata. Az MSN egyik idegesítő funkciója, hogy bárki bármilyen karakterkombinációhoz köthet egyedi szmájlikat, ami megjelenik a túloldalon is, így piktogramokká alakítva az "internethasználatban szellemileg hátrányos helyzetű" userek szövegeit. Természetesen, mint minden IM rendszer ez is online tárolja a kontaktjainkat, így bármelyik gépről elérhető, viszont a beszélgetések naplófájljait, képeket, szmájlikat nem lehetséges hurcolni, sőt bűvészmutatvány szintű módszerekkel lehetett korábban csak átmenteni a szorgalmas munkával összegyűjtött szmájlijainkat.
Magyarországon szinte minden online létező embernek van MSN elérése, s bár sokan protestálnak ellene, mégis rákényszerülnek a használatára, mert "mindenki ott van". Ugyanez történt Dél-Amerikában, ahol egyszerűen csak "el messenger"-nek hívják a Wikipedia tanúsága szerint. Néhány évvel ezelőtt elérhetővé vált az MSN Messenger webes változata a Webmessenger. Ez az alapabbnál alapabb funkciókra képes csupán, még az egyedi szmájlik sem jelennek meg, de legalább bárhonnan be tud jelentkezni a csetfüggő, ha online gépre lel.
2005-ben a Yahoo! és a Microsoft bejelentette, hogy egyesítik erejüket, így a korábbi álságos AOL trükk után már legálisan csatoltak össze egy másik rendszert az MSN-nel. 2006 végén a Microsoft bemutatta a Live csomagjába illeszkedő új verziót, a Live Messengert, ami sokkal szebb lett, de sokkal okosabb nem. Kapott Xbox Live kompatibilitást, megosztási mappa funkciót, de számos hiányolt dolog mind a mai napig nem került bele. Olyasmi, ez mint az iWiW eset: "Jó az falura!" Ma már kb. 230 millió MSN felhasználó van.
GTalk / GChat
A Google igazi Microsoft kompetítor, de az azonnali üzenetküldési piacra viszonylag későn, 2005-ben szálltak be a Jabber alapú GTalk termékükkel. Még be sem indult igazán a szolgáltatás, mikor a New York Times cikket közölt róla, a bloggerek pedig különböző trükkökkel képesek voltak bejelentkezni a hivatalos megnyitás előtt.
A Google hype nagyon jó alapot teremtett a GTalk-nak, számos programozó, blogger és netguru választotta az egyébként egyszerű, az MSN-hez hasonlóan egyszerű alapfunkciókkal ellátott IM-VoIP klienst. Nagy tömegeket mégsem tudott megmozgatni, hiszen nem sokan vannak annyira addiktok, hogy egyszerre több IM programot is futtassanak és figyeljék, hogy Józsi vajon most itt fog bejelentkezni vagy ott. Az igazi áttörést az hozta, hogy a szolgáltatást integrálták a Gmail levelező rendszerbe, amit viszont ma már boldog-boldogtalan használ univerzalitása és a 3 GByte tárhely miatt.
Itt képesek vagyunk azokkal a Gmail használó ismerőseinkkel kommunikálni, akikkel már váltottunk levelet, vagy tudjuk a címüket legalább. Nem kell jelölgetni, felvenni, hanem egyszerűen csak hozzászólunk és kész. A GChat klienst ugyan ki lehet kapcsolni, de legtöbbször idegesen keresik az emberek, hogy mi a fene pittyog, mire rájönnek, hogy a nyitott Gmail tab jobb alsó sarkában valamelyik barátunk integet. A kliens teljesen funkcionális, szinte egyáltalán nem lehet testreszabni, beszélgetni lehet vele és kész. A logokat viszont automatikusan menti a levelezésünk mellé, amire később egy gombnyomással szűrhetünk, így végre bárhonnan csevegünk, annak a naplója elérhető marad örökké.
A funkcionalitása ugyan szegénységi bizonyítvány is lehetne, de számos olyan jellemző épült bele, amire a többi szereplő nem is gondolt sosem. Az offline üzenetet az MS is csak később építette be programjába, illetve hangpostaként is használhatjuk a GTalkot maximum 10 perces üzenetek küldésére, ami a címzett Gmail fiókjában landol. Kedves. Továbbá a Google nyitott szemléletének köszönhetően kinyitotta rendszerét bármely más Jabber szerver előtt, így ezek csatlakozhattak a felhőhöz, illetve 5%-os AOL részesedésének köszönhetően az AIM-mel is összekapcsolták. Fél éve már a Skype-pal is képes szöveges csevegésre. Skype
A peer2peer világ két markáns szereplője, a Kazaa alapítói, Niklas Zennström és Janus Friss gondolt egyet és a fájlcserélőjük után létrehoztak egy kommunikációs szoftvert is, ami azóta napi 9 millió embernek ad lehetőséget csevegésre. A rendszer legnagyobb erőssége a telefonálás és a videotelefonálás, habár szöveges csevegésre is ugyanúgy lehetőség van. Központi szerver nincs, hanem úgynevezett supernode-ok koordinálják az adatok útját a milliónyi felhasználó között, ami egy nagyon jól optimalizált használatot eredményez: nem szakadozik, nem akadozik, viszont sosem tudhatjuk, hogy kiken keresztül jut el az adat partnerünkhöz. Nyilván nem is a biztonság, hanem a kényelem a legfontosabb a Skype felhasználóknak, akik így jó minőségben tudnak csevegni távoli szeretteikkel.
A 2003 óta létező programot két éves korára már száműzték is Kínából, valószínűleg túl liberálisnak gondolták, illetve ugyanebben az évben az eBay felvásárolta októberben, majd decembertől a hanghívások mellett videóhívásra is alkalmassá tették. A sokak által csak internettelefonnak nevezett program nem csupán a regisztrált felhasználók közt tesz lehetővé hívásokat, hanem a SkypeOut szolgáltatással bármilyen vezetékes vagy mobil szám tárcsázható viszonylag alacsony percdíjak ellenében. A SkypeIn pedig elérhetővé tesz minket bárki számára telefonhálózatokból a loginhez rendelt telefonszám segítségével.
A sokat utazóknak, a külföldre szakadt hazánkfiainak mindenképp egy értékes lehetőség, főleg, hogy a konkurens szolgáltatásokhoz képes sokkal jobb minőséget produkál már alacsonyabb sávszélességű elérésekkel is. A tavalyi évben már több kézikészülék jelent meg, ami WiFi kapcsolaton keresztül akár normál Skype telefonként is képes működni. A hype ez esetben is sokat segített a terjedésben, bár számos klón is felkapaszkodott a Skype szekerére, mint a VoIP Buster és társai. Ez a rendszer igazából nem vetélytársa az eddig felsorolt szolgáltatásoknak, sőt a biztonság és a "privacy" teljes hiánya miatt üzleti felhasználása erősen ellenjavallott.
Webes gyűjtő kliensek: Meebo, eBuddy
Sokan lehetnek úgy, hogy szívesen használnának több klienst, mert ismerőseik ide-oda pártoltak, de nem akarnak átláthatatlan ablaktengert. Sokan - főként utazók, egyetemisták és otthoni internettel nem rendelkező emberek - szinte sosem jelentkeznek be ugyanarról a gépről kétszer, és ezért nem is bíznak egy telepített kliensben. Számukra egy kisegítő megoldás a több különálló rendszert összecsatoló IM-ek világa.
A két legismertebb ilyen szolgáltatás az eBuddy és a Meebo. Az utóbbi talán itthon nagyobb népszerűségnek örvend. Ez összefogja a Yahoo!, Live Messenger, AIM, ICQ és Jabber (Gtalk) csevegőket, így egy loginnel minden rendszerbe bejelentkezhetünk, ráadásul függetlenül attól, hogy engedélyezve van-e az adott hálózatban az IM-ek használata. A 80-as porton keresztül kommunikálva bárhonnan, ahol van internet és billentyűzet kommunikálhatunk egy közös felületről barátainkkal. Idegen gépekről bejelentkezve ajánlott ezt használni bármelyik szolgáltatás hívei is legyünk, hiszen Firefox és Internet Explorer alatt két kattintás a személyes adatok törlése, míg a kliensprogramokból macerásabb a nyomok eltűtetése.
A Meebo talán a legwebkettessebb csevegő mind közül, bár tény, hogy bonyolultabb funkciókkal nem rendelkezik és a GChathez hasonlóan a legpraktikusabb dolgokra szorítkozik. Szép dolog, hogy a böngészőn belül szabadon húzgálhatjuk, méretezhetjük a csetablakokat anélkül, hogy a tálcán tobzódnának, viszont az univerzalitás a kompatibilitás kárára ment, így elfelejthetjük az egyedi szmájlikat és az offline üzeneteket is. A mára milliós látogatottságot elért Meebo a bloggerek és webadminok kedvében is szeretett volna járni, hiszen létrehoztak egy olyan modult, amit bárki beilleszthet weboldalára saját chatablakot létrehozva, ami akár üzenőfalként, akár közösségi pontként is jól működik.
Azon vállalati felhasználóknak is áldásos megoldás lehet a Meebo, akiknél alapból tiltva van az IM használat, hiszen említettem, hogy kizárólag webes portokat használ a felület. Ugyan könnyű csalásnak ígérkezik, de tavaly éppen a hazai General Electricről tudtuk meg azt az információt, hogy egy dolgozót két lábbal rúgtak ki, mert kijátszotta a biztonsági rendszert és heves chatelésbe fullasztotta munkanapját.
Mobil használat
Ugyan nagyon aberált ötletnek tartom a mobil eszközökön való chatelést, de előfordulhat, hogy valakinek mégis kedve szottyan hosszú másodpercekig pötyögni egy szót. Nos számukra sincs lehetetlen, hiszen MSN, Jabber, ICQ és Skype kliensek elérhetőek mobiltelefonra és kéziszámítógépekre is. A Skype esetén érdekes dolog kiváltani a drága percdíjakat egy HotSpot közelében elindított Java alkalmazással, de a többi csevegőprogramot is lehetséges használni mobilon.
A legtöbb Java képes telefonhoz letölthetőek a különböző alkalmazások, viszont a hálózati portok tiltása miatt egy egyszerű GPRS WAP eléréssel senki ne álmodozzon Magyarországon mobiltelefonról MSN-ezésről. Sajnos mindhárom szolgáltató tiltja azokat a portokat, ahol ezek a kliensek kommunikálnának, így komolyabb erőfeszítés és szaktudás nélkül kizárólag a GPRS/3G internet csomagokkal érhető el ez a lehetőség.
A korábbi években már sokan temették a vezetékes hanghívást, majd tavalyi konferenciákon már a mobil szolgáltatók is kezdtek lemondani a hang alapú bevételeikről, de hosszú távon úgy tűnik mégsem kell félniük. Az újság, rádió és TV után a vezetékes telefon és a mobil is kijön a halálraítélt státuszból, igaz a felhasználók egyre többen tudatosan alakítják a kommunikációjukat. Miért fizessek sokat hanghívásért vagy SMS üzenetért, ha a telefonomról is képes vagyok emailt küldeni, chatelni? Otthon pedig mindenki eldöntheti, hogy melyik felületen mennyi pénzért és mennyi ideig társalog.
A webkettő vezérfogalma a felhasználó által generált tartalom, aminek az alapköve éppen a közvetlen kommunikáció. Ez mára széles, színes skálán elérhető, csak tudni kell választani.
ICQ
Kezdetben volt az email, az IRC (Internet Relay Chat) és a levelező listák, majd 1996 novemberében megérkezett a Mirabilis fejlesztésében az első igazán nagy tömegeket megmozgató és egyben grafikus felületű azonnali üzenetküldő szolgáltatás, az ICQ. A régi internethasználók még biztosan emlékeznek, hogy akkoriban ez egy igen elterjedt csevegő volt itthon is és sok funkciója megelőzte akár mostani társait is. A szöveges csevegésen túl képes hang és videóhívások bonyolítására, számítógépes játékok közt kapcsolatot teremteni hálózaton keresztül, fájlokat lehet vele küldeni és fogadni, sőt jó ideig korlátlan számban ingyen SMS küldésre is alkalmas volt. Különböző paraméterek alapján a program képes volt ismeretlen, de chatelni vágyó embereket összehozni, így volt 1998-ban nekem is akadt beszélgető partnerem Ohioból, Angliából, Törökországból, Tajvanból és Ausztráliából is.
A felhasználók azonosítója egy sokjegyű szám, de az ICQ háttéroldalakon lehetett keresni névre, nemre lakóhelyre és minden egyéb adatra, amit az emberek megadtak profiljukban. Menőnek számított az, akinél még 6 jegyű volt ez a szám, hiszen 1-2 évvel később már annyi regisztrált felhasználó volt, hogy az újak 9-10 számjegyű kódokat kaptak. A sikere megkérdőjelezhetetlen volt, vetélytársa akkoriban nem nagyon akadt, viszont sajnos a spammerek is felfigyeltek rá és a rendszer szabad kapcsolatkezelése miatt egy idő után ellepték a kéretlen hirdetések.
Talán emiatt is, de Európában csökkent a népszerűsége, itthon pedig szinte el is tűnt annak ellenére, hogy mára már viszonylag biztonságossá vált. Kliens létezik Win, Mac, Linux platformokon kívül WAP, Java, i-mode formában is. Megvolt az esélye, hogy kis hazánkban is ez terjedjen el, de "valami" miatt a Microsoft igen buta kliense szimpatikusabb volt a tömegek számára.
MSN / Live Messenger / Webmessenger
Az MSN, azaz Microsoft Network eredetileg internetes szolgáltatások gyűjteménye volt a szoftveróriás prezentációjában. Magyar nyelven ugyan sosem nyújtottak tartalomszolgáltatást, de az angolszász országokban mindigis nagy népszerűségnek örvendett az 1995. augusztusa óta működő portál. Több, mint három évvel lemaradva az ICQ után, 1999-ben a Microsoft is belépett az azonnali üzenetküldők piacára az MSN Messengerrel. Ez annyira sikeressé vált, hogy mára az MSN inkább az üzenetküldőt jelenti, mint az eredeti tartalomszolgáltatást. A regisztrációhoz itt egy email címre van szükség, mint azonosító, melyet korábban a .net Passport regisztrációnál, újabban a Live portálokon bepötyögve válthatunk MSN azonosítóra. A legelső 1.0-s változat gyakorlatilag semmire nem volt képes üzenetküldésen túl, azt is egyszerű, formázatlan szöveggel csupán. Sőt a Microsoft elérhetővé tette a hálózatából az AOL rendszerébe való átjárhatóságot, így próbálva népszerűséget szerezni az elcsúszott és megjelenéskor is elavult csevegőprogramnak.
A későbbiekben elérhetővé vált a szövegformázás, a VoIP (internetes hanghívás), webkamera támogatás, illetve a szmájlik használata. Az MSN egyik idegesítő funkciója, hogy bárki bármilyen karakterkombinációhoz köthet egyedi szmájlikat, ami megjelenik a túloldalon is, így piktogramokká alakítva az "internethasználatban szellemileg hátrányos helyzetű" userek szövegeit. Természetesen, mint minden IM rendszer ez is online tárolja a kontaktjainkat, így bármelyik gépről elérhető, viszont a beszélgetések naplófájljait, képeket, szmájlikat nem lehetséges hurcolni, sőt bűvészmutatvány szintű módszerekkel lehetett korábban csak átmenteni a szorgalmas munkával összegyűjtött szmájlijainkat.
Magyarországon szinte minden online létező embernek van MSN elérése, s bár sokan protestálnak ellene, mégis rákényszerülnek a használatára, mert "mindenki ott van". Ugyanez történt Dél-Amerikában, ahol egyszerűen csak "el messenger"-nek hívják a Wikipedia tanúsága szerint. Néhány évvel ezelőtt elérhetővé vált az MSN Messenger webes változata a Webmessenger. Ez az alapabbnál alapabb funkciókra képes csupán, még az egyedi szmájlik sem jelennek meg, de legalább bárhonnan be tud jelentkezni a csetfüggő, ha online gépre lel.
2005-ben a Yahoo! és a Microsoft bejelentette, hogy egyesítik erejüket, így a korábbi álságos AOL trükk után már legálisan csatoltak össze egy másik rendszert az MSN-nel. 2006 végén a Microsoft bemutatta a Live csomagjába illeszkedő új verziót, a Live Messengert, ami sokkal szebb lett, de sokkal okosabb nem. Kapott Xbox Live kompatibilitást, megosztási mappa funkciót, de számos hiányolt dolog mind a mai napig nem került bele. Olyasmi, ez mint az iWiW eset: "Jó az falura!" Ma már kb. 230 millió MSN felhasználó van.
GTalk / GChat
A Google igazi Microsoft kompetítor, de az azonnali üzenetküldési piacra viszonylag későn, 2005-ben szálltak be a Jabber alapú GTalk termékükkel. Még be sem indult igazán a szolgáltatás, mikor a New York Times cikket közölt róla, a bloggerek pedig különböző trükkökkel képesek voltak bejelentkezni a hivatalos megnyitás előtt. A Google hype nagyon jó alapot teremtett a GTalk-nak, számos programozó, blogger és netguru választotta az egyébként egyszerű, az MSN-hez hasonlóan egyszerű alapfunkciókkal ellátott IM-VoIP klienst. Nagy tömegeket mégsem tudott megmozgatni, hiszen nem sokan vannak annyira addiktok, hogy egyszerre több IM programot is futtassanak és figyeljék, hogy Józsi vajon most itt fog bejelentkezni vagy ott. Az igazi áttörést az hozta, hogy a szolgáltatást integrálták a Gmail levelező rendszerbe, amit viszont ma már boldog-boldogtalan használ univerzalitása és a 3 GByte tárhely miatt.
Itt képesek vagyunk azokkal a Gmail használó ismerőseinkkel kommunikálni, akikkel már váltottunk levelet, vagy tudjuk a címüket legalább. Nem kell jelölgetni, felvenni, hanem egyszerűen csak hozzászólunk és kész. A GChat klienst ugyan ki lehet kapcsolni, de legtöbbször idegesen keresik az emberek, hogy mi a fene pittyog, mire rájönnek, hogy a nyitott Gmail tab jobb alsó sarkában valamelyik barátunk integet. A kliens teljesen funkcionális, szinte egyáltalán nem lehet testreszabni, beszélgetni lehet vele és kész. A logokat viszont automatikusan menti a levelezésünk mellé, amire később egy gombnyomással szűrhetünk, így végre bárhonnan csevegünk, annak a naplója elérhető marad örökké.
A funkcionalitása ugyan szegénységi bizonyítvány is lehetne, de számos olyan jellemző épült bele, amire a többi szereplő nem is gondolt sosem. Az offline üzenetet az MS is csak később építette be programjába, illetve hangpostaként is használhatjuk a GTalkot maximum 10 perces üzenetek küldésére, ami a címzett Gmail fiókjában landol. Kedves. Továbbá a Google nyitott szemléletének köszönhetően kinyitotta rendszerét bármely más Jabber szerver előtt, így ezek csatlakozhattak a felhőhöz, illetve 5%-os AOL részesedésének köszönhetően az AIM-mel is összekapcsolták. Fél éve már a Skype-pal is képes szöveges csevegésre. Skype
A peer2peer világ két markáns szereplője, a Kazaa alapítói, Niklas Zennström és Janus Friss gondolt egyet és a fájlcserélőjük után létrehoztak egy kommunikációs szoftvert is, ami azóta napi 9 millió embernek ad lehetőséget csevegésre. A rendszer legnagyobb erőssége a telefonálás és a videotelefonálás, habár szöveges csevegésre is ugyanúgy lehetőség van. Központi szerver nincs, hanem úgynevezett supernode-ok koordinálják az adatok útját a milliónyi felhasználó között, ami egy nagyon jól optimalizált használatot eredményez: nem szakadozik, nem akadozik, viszont sosem tudhatjuk, hogy kiken keresztül jut el az adat partnerünkhöz. Nyilván nem is a biztonság, hanem a kényelem a legfontosabb a Skype felhasználóknak, akik így jó minőségben tudnak csevegni távoli szeretteikkel. A 2003 óta létező programot két éves korára már száműzték is Kínából, valószínűleg túl liberálisnak gondolták, illetve ugyanebben az évben az eBay felvásárolta októberben, majd decembertől a hanghívások mellett videóhívásra is alkalmassá tették. A sokak által csak internettelefonnak nevezett program nem csupán a regisztrált felhasználók közt tesz lehetővé hívásokat, hanem a SkypeOut szolgáltatással bármilyen vezetékes vagy mobil szám tárcsázható viszonylag alacsony percdíjak ellenében. A SkypeIn pedig elérhetővé tesz minket bárki számára telefonhálózatokból a loginhez rendelt telefonszám segítségével.
A sokat utazóknak, a külföldre szakadt hazánkfiainak mindenképp egy értékes lehetőség, főleg, hogy a konkurens szolgáltatásokhoz képes sokkal jobb minőséget produkál már alacsonyabb sávszélességű elérésekkel is. A tavalyi évben már több kézikészülék jelent meg, ami WiFi kapcsolaton keresztül akár normál Skype telefonként is képes működni. A hype ez esetben is sokat segített a terjedésben, bár számos klón is felkapaszkodott a Skype szekerére, mint a VoIP Buster és társai. Ez a rendszer igazából nem vetélytársa az eddig felsorolt szolgáltatásoknak, sőt a biztonság és a "privacy" teljes hiánya miatt üzleti felhasználása erősen ellenjavallott.
Webes gyűjtő kliensek: Meebo, eBuddy
Sokan lehetnek úgy, hogy szívesen használnának több klienst, mert ismerőseik ide-oda pártoltak, de nem akarnak átláthatatlan ablaktengert. Sokan - főként utazók, egyetemisták és otthoni internettel nem rendelkező emberek - szinte sosem jelentkeznek be ugyanarról a gépről kétszer, és ezért nem is bíznak egy telepített kliensben. Számukra egy kisegítő megoldás a több különálló rendszert összecsatoló IM-ek világa.
A két legismertebb ilyen szolgáltatás az eBuddy és a Meebo. Az utóbbi talán itthon nagyobb népszerűségnek örvend. Ez összefogja a Yahoo!, Live Messenger, AIM, ICQ és Jabber (Gtalk) csevegőket, így egy loginnel minden rendszerbe bejelentkezhetünk, ráadásul függetlenül attól, hogy engedélyezve van-e az adott hálózatban az IM-ek használata. A 80-as porton keresztül kommunikálva bárhonnan, ahol van internet és billentyűzet kommunikálhatunk egy közös felületről barátainkkal. Idegen gépekről bejelentkezve ajánlott ezt használni bármelyik szolgáltatás hívei is legyünk, hiszen Firefox és Internet Explorer alatt két kattintás a személyes adatok törlése, míg a kliensprogramokból macerásabb a nyomok eltűtetése.
A Meebo talán a legwebkettessebb csevegő mind közül, bár tény, hogy bonyolultabb funkciókkal nem rendelkezik és a GChathez hasonlóan a legpraktikusabb dolgokra szorítkozik. Szép dolog, hogy a böngészőn belül szabadon húzgálhatjuk, méretezhetjük a csetablakokat anélkül, hogy a tálcán tobzódnának, viszont az univerzalitás a kompatibilitás kárára ment, így elfelejthetjük az egyedi szmájlikat és az offline üzeneteket is. A mára milliós látogatottságot elért Meebo a bloggerek és webadminok kedvében is szeretett volna járni, hiszen létrehoztak egy olyan modult, amit bárki beilleszthet weboldalára saját chatablakot létrehozva, ami akár üzenőfalként, akár közösségi pontként is jól működik.
Azon vállalati felhasználóknak is áldásos megoldás lehet a Meebo, akiknél alapból tiltva van az IM használat, hiszen említettem, hogy kizárólag webes portokat használ a felület. Ugyan könnyű csalásnak ígérkezik, de tavaly éppen a hazai General Electricről tudtuk meg azt az információt, hogy egy dolgozót két lábbal rúgtak ki, mert kijátszotta a biztonsági rendszert és heves chatelésbe fullasztotta munkanapját.
Mobil használat
Ugyan nagyon aberált ötletnek tartom a mobil eszközökön való chatelést, de előfordulhat, hogy valakinek mégis kedve szottyan hosszú másodpercekig pötyögni egy szót. Nos számukra sincs lehetetlen, hiszen MSN, Jabber, ICQ és Skype kliensek elérhetőek mobiltelefonra és kéziszámítógépekre is. A Skype esetén érdekes dolog kiváltani a drága percdíjakat egy HotSpot közelében elindított Java alkalmazással, de a többi csevegőprogramot is lehetséges használni mobilon.
A legtöbb Java képes telefonhoz letölthetőek a különböző alkalmazások, viszont a hálózati portok tiltása miatt egy egyszerű GPRS WAP eléréssel senki ne álmodozzon Magyarországon mobiltelefonról MSN-ezésről. Sajnos mindhárom szolgáltató tiltja azokat a portokat, ahol ezek a kliensek kommunikálnának, így komolyabb erőfeszítés és szaktudás nélkül kizárólag a GPRS/3G internet csomagokkal érhető el ez a lehetőség.
A korábbi években már sokan temették a vezetékes hanghívást, majd tavalyi konferenciákon már a mobil szolgáltatók is kezdtek lemondani a hang alapú bevételeikről, de hosszú távon úgy tűnik mégsem kell félniük. Az újság, rádió és TV után a vezetékes telefon és a mobil is kijön a halálraítélt státuszból, igaz a felhasználók egyre többen tudatosan alakítják a kommunikációjukat. Miért fizessek sokat hanghívásért vagy SMS üzenetért, ha a telefonomról is képes vagyok emailt küldeni, chatelni? Otthon pedig mindenki eldöntheti, hogy melyik felületen mennyi pénzért és mennyi ideig társalog.
A webkettő vezérfogalma a felhasználó által generált tartalom, aminek az alapköve éppen a közvetlen kommunikáció. Ez mára széles, színes skálán elérhető, csak tudni kell választani.
