Gyurkity Péter
A Toshiba is beszáll a 32 nanométeres fejlesztésbe
A Toshiba együttműködési megállapodást írt alá az IBM vezetésével, így immár tagja annak a szövetségnek, amely a következő generációs gyártástechnológia kifejlesztését célozza.
A jelek szerint a vállalat ebben lát fantáziát, ellentétben az OLED TV-vel, amellyel kapcsolatban a napokban jelezték, hogy a korábban előirányzott 2009/2010-es időszakra csak kisebb, mobil készülékekbe szánt kijelzőkkel állnak elő. A 32 nanométeres csíkszélesség elérése viszont megragadta a vezetés képzelőerejét és csatlakoztak az IBM által vezetett nagy szövetséghez.
Mindenképpen kiérdemli a jelzőt a csoportosulás, hiszen a Nagy Kék díszes társaságot gyűjtött maga köré. A szövetségnek tagja többek között az AMD (amely nyilván maga is érdekelt a technológia minél gyorsabb kidolgozásában, mivel lemaradóban van vetélytársához képest), a Samsung, a szingapúri Chartered (amely egyébként az AMD partnere), a német Infineon és az amerikai Freescale Semiconductor is. A hat cég korábban arról állapodott meg, hogy közösen dolgoznak a 32 nanométer elérésén a 2010-ig rendelkezésre álló időszakban, valamint a fejlesztésen kívül a gyártási feladatokat is igyekeznek összehangolni.
A közös munka egyrészt a fejlesztési költségeket hivatott leszorítani, amelyek fojtogatóan hatnak az egyes vállalatokra, másrészt pedig a fejlesztés felgyorsítását szolgálja, hiszen egyedül mindez nyilván jóval hosszabb ideig tartana. Az Intel maga is dolgozik ezen cél elérésén, ám ők megengedhetik maguknak, hogy a jelenlegi termékek gyártásával és azok tökéletesítésével egy időben jelentős erőforrásokat különítsenek el a hosszabb távú tervek megvalósításához.
A Toshiba maga korábban a Nec vezetésével állapodott meg a 32 nanométeres technológiákkal kapcsolatos közös munkáról. Most úgy nyilatkoztak, hogy a nagy szövetség mellett e két cég a sorozatgyártás során felmerülő problémákra keresi majd a választ, hogy megkönnyítsék annak beindítását. A 32 nanométeres chipek megjelenése nekünk vásárlóknak is kedvező fejlemény lesz, hiszen tovább folytatódhat az árak csökkenése és az eddigieknél erősebb processzorok jelenhetnek meg elfogadható, vagy akár kedvezőbb fogyasztási és hőleadási mutatókkal.
A jelek szerint a vállalat ebben lát fantáziát, ellentétben az OLED TV-vel, amellyel kapcsolatban a napokban jelezték, hogy a korábban előirányzott 2009/2010-es időszakra csak kisebb, mobil készülékekbe szánt kijelzőkkel állnak elő. A 32 nanométeres csíkszélesség elérése viszont megragadta a vezetés képzelőerejét és csatlakoztak az IBM által vezetett nagy szövetséghez.
Mindenképpen kiérdemli a jelzőt a csoportosulás, hiszen a Nagy Kék díszes társaságot gyűjtött maga köré. A szövetségnek tagja többek között az AMD (amely nyilván maga is érdekelt a technológia minél gyorsabb kidolgozásában, mivel lemaradóban van vetélytársához képest), a Samsung, a szingapúri Chartered (amely egyébként az AMD partnere), a német Infineon és az amerikai Freescale Semiconductor is. A hat cég korábban arról állapodott meg, hogy közösen dolgoznak a 32 nanométer elérésén a 2010-ig rendelkezésre álló időszakban, valamint a fejlesztésen kívül a gyártási feladatokat is igyekeznek összehangolni.
A közös munka egyrészt a fejlesztési költségeket hivatott leszorítani, amelyek fojtogatóan hatnak az egyes vállalatokra, másrészt pedig a fejlesztés felgyorsítását szolgálja, hiszen egyedül mindez nyilván jóval hosszabb ideig tartana. Az Intel maga is dolgozik ezen cél elérésén, ám ők megengedhetik maguknak, hogy a jelenlegi termékek gyártásával és azok tökéletesítésével egy időben jelentős erőforrásokat különítsenek el a hosszabb távú tervek megvalósításához.
A Toshiba maga korábban a Nec vezetésével állapodott meg a 32 nanométeres technológiákkal kapcsolatos közös munkáról. Most úgy nyilatkoztak, hogy a nagy szövetség mellett e két cég a sorozatgyártás során felmerülő problémákra keresi majd a választ, hogy megkönnyítsék annak beindítását. A 32 nanométeres chipek megjelenése nekünk vásárlóknak is kedvező fejlemény lesz, hiszen tovább folytatódhat az árak csökkenése és az eddigieknél erősebb processzorok jelenhetnek meg elfogadható, vagy akár kedvezőbb fogyasztási és hőleadási mutatókkal.
