Gyurkity Péter
Ismét kalóztörvénnyel kacérkodik az USA
Egészen pontosan a szenátus, amely immár harmadik alkalommal fogja megtárgyalni a Pirate Act néven jegyzett törvényjavaslat részleteit. A szórakoztatóipar támogatja az ötletet, amely az igazságügyi minisztériumot bízná meg a feladattal.
A nem sok részletében módosított javaslatot - ezúttal Intellectual Property Enforcement Act néven - két szenátor, egy demokrata és egy republikánus közösen nyújtotta be. Ennek értelmében a főügyész polgári peres eljárást kezdeményezhetne minden olyan felhasználó ellen, aki 1000 dollárt meghaladó értékben másolt, illetve terjesztett szerzői joggal védett tartalmakat. Ezt követően az igazságügyi minisztérium járna el az ügyben, abba a jogtulajdonosokat is bevonva, hogy kellőképpen megbüntessék a renitens állampolgárokat.
Ez már a harmadik alkalom, hogy a Pirate Act megszületésének ötlete felmerül a Szenátusban. Legutóbb 2004-ben játszottak el a gondolattal, a problémát azonban általában az éppen erre a feladatra kiszemelt minisztérium magatartása jelentette. A Justice Department illetékeseit ugyanis mindeddig nemigen töltötte el lelkesedéssel az újabb potenciális megbízatás, és folyamatosan érzékeltették, hogy nem nagyon teszik nekik az ötlet. A szórakoztatóipar természetesen azonnal felsorakozott a terv mellett és mind a RIAA, mind pedig az MPAA azonnal méretes - képzeletbeli - plecsnivel jutalmazná a két szenátort.
Az igazságügyi minisztérium magatartása miatt éppen az elmúlt hetekben lezajlott per volt az első, amelyben felhasználót ítéltek tetemes pénzbüntetésre - igaz ebben az is közrejátszott, hogy a legtöbben inkább a peren kívüli megegyezést választották. A tervezetben egyébként az is szerepel, hogy a szörnyű tett elkövetőjének megbüntetése mellett kártérítésben részesítenék azon cégeket, amelyeket a jogsértés hátrányosan érintett.
Szakértők szerint az ágazat azért is fogadja nagy örömmel az ötletet, mert a polgári peres eljárásokat jóval könnyebb megnyerni a bűnügyi esetekhez képest. Emellett ügyvédeket sem kell fogadniuk egy olyan vádlottal szemben, aki valószínűleg úgysem tudja kifizetni a büntetést, ráadásul a bíró nagy valószínűséggel könnyebben foglalna állást az igazságügyi minisztérium emberei mellett az egyes perekben.
A tervezet egyéb pontjai szerint az FBI egy legalább 10 főből álló külön csoportot hozna létre az ilyen ügyek felgöngyölítésére. Hongkongban és Budapesten (nem tévedés, a magyar fővárosban) koordinátorok tevékenykednének, elősegítve a nemzetközi előírások betartatását, emellett pedig évente 20 millió dollárral fedezné az FBI és a minisztérium költségeit a számítógépes bűncselekmények felderítésében.
A nem sok részletében módosított javaslatot - ezúttal Intellectual Property Enforcement Act néven - két szenátor, egy demokrata és egy republikánus közösen nyújtotta be. Ennek értelmében a főügyész polgári peres eljárást kezdeményezhetne minden olyan felhasználó ellen, aki 1000 dollárt meghaladó értékben másolt, illetve terjesztett szerzői joggal védett tartalmakat. Ezt követően az igazságügyi minisztérium járna el az ügyben, abba a jogtulajdonosokat is bevonva, hogy kellőképpen megbüntessék a renitens állampolgárokat. Ez már a harmadik alkalom, hogy a Pirate Act megszületésének ötlete felmerül a Szenátusban. Legutóbb 2004-ben játszottak el a gondolattal, a problémát azonban általában az éppen erre a feladatra kiszemelt minisztérium magatartása jelentette. A Justice Department illetékeseit ugyanis mindeddig nemigen töltötte el lelkesedéssel az újabb potenciális megbízatás, és folyamatosan érzékeltették, hogy nem nagyon teszik nekik az ötlet. A szórakoztatóipar természetesen azonnal felsorakozott a terv mellett és mind a RIAA, mind pedig az MPAA azonnal méretes - képzeletbeli - plecsnivel jutalmazná a két szenátort.
Az igazságügyi minisztérium magatartása miatt éppen az elmúlt hetekben lezajlott per volt az első, amelyben felhasználót ítéltek tetemes pénzbüntetésre - igaz ebben az is közrejátszott, hogy a legtöbben inkább a peren kívüli megegyezést választották. A tervezetben egyébként az is szerepel, hogy a szörnyű tett elkövetőjének megbüntetése mellett kártérítésben részesítenék azon cégeket, amelyeket a jogsértés hátrányosan érintett.
Szakértők szerint az ágazat azért is fogadja nagy örömmel az ötletet, mert a polgári peres eljárásokat jóval könnyebb megnyerni a bűnügyi esetekhez képest. Emellett ügyvédeket sem kell fogadniuk egy olyan vádlottal szemben, aki valószínűleg úgysem tudja kifizetni a büntetést, ráadásul a bíró nagy valószínűséggel könnyebben foglalna állást az igazságügyi minisztérium emberei mellett az egyes perekben.
A tervezet egyéb pontjai szerint az FBI egy legalább 10 főből álló külön csoportot hozna létre az ilyen ügyek felgöngyölítésére. Hongkongban és Budapesten (nem tévedés, a magyar fővárosban) koordinátorok tevékenykednének, elősegítve a nemzetközi előírások betartatását, emellett pedig évente 20 millió dollárral fedezné az FBI és a minisztérium költségeit a számítógépes bűncselekmények felderítésében.