A Pentax pontosan egy évvel a K100D bejelentése után kiadta utódját, a a K100D Supert, mely apróbb változtatások mellett szenzortisztítási funkciót is kapott.

A fényképezőgép a felvételek bemozdulását a CCD stabilizálásával csökkenti. A lapkát vízszintesen és függőlegesen apró mágnesekkel mozgatják, így körübelül 2-3 zársebességnyi idővel nyújthatjuk meg az expozíciós időt. A cég közleménye szerint ebből következik a tükörreflexes fényképezőgép újabb változatának legfőbb fejlesztése, a CCD felületének pormentesítése. A rendszert egybeépítették a rázkodáscsökkentő funkcióval, annak egy kiterjesztése: a fényérzékelő lapkáról nagyon gyors rezgetéssel "lerázzák" a rákerült szemcséket.


A cég egyértelműen a kompakt gépeket lecserélő kezdők irányába nyitott az automata mód kiterjesztésével: az öt beállítható lehetőséghez (pl. portré, tájkép, makró) előre beállított paramétereket rendeltek (zársebesség, fehéregyensúly, kontraszt, élesség stb.), így a fotósnak csak a képkészítésre kell koncentrálnia. A maximális beállítható érzékenység már eddig is ISO 3200 volt, itt az újdonság az, hogy már automata módban is készíthetünk így képeket. A gép a régi SD memóriakártyák mellett már az új SDHC szabványnak megfelelő modulokat is be tudja fogadni, így még több képet rögzíthetünk kártyacsere nélkül.

A K100D Super már kompatibilis az újfajta SDM rendszerrel, mely ultrahangos élességállítású optikákat tartalmaz. Ilyen objektív ráhelyezésekor a fókuszálást automatikusan az SDM veszi át.


A gépben egyébként továbbra is ugyanaz a 23.5 x 15.7 mm-es méretű, 6,1 megapixeles CCD lapka van mint elődjében. Autófókusz rendszere 11 ponton mér a tökéletesen éles felvételek érdekében, hátsó LCD kijelzője 2,5 collos, és 210 000 pixelt helyeztek el rajta. Pentatükrös keresője 0.85-szörös nagyítást nyújt, és a téma 96 százalékát mutatja. Sorozatfelvételi módban másodpercenként 2,8 képet tud készíteni maximálisan 5 exponálásig.