SG.hu·
Merre tart a digicam piac?
A kompakt és a tükörreflexes fényképezőgépek kinézete közötti határ egyre inkább elmosódik, persze a képminőségre ez nem érvényes.
A fényképezőgép gyártók folyamatosan egyre bonyolultabb modellekkel jelennek meg a piacon, és paradox módon az egyre nagyobb tudású gépek iránti keresletet a digitális fényképezőgéppel már rendelkező tábor hajtja. A felívelő trendet a folyamatos árcsökkentések is gerjesztik, habár a masszív áresés inkább a belépőszintű modellekre igaz. Ezt igazolja, hogy egy ágazati szervezet, a Consumer Electronics Association adatai szerint 2006-ban a 4 megapixel alatti kategória (a kamerás mobilok és a legolcsóbb gépek) szegmensében 40%-al csökkent az átlagár, azaz majdnem felére esett. Ez már nem magyarázható a konkurensek kiszorításának igényével, hanem megjelenik benne a felsőbb kategória relatív olcsósága is.
Ugyanúgy, ahogy a PC vásárlók is tudni akarják processzoruk órajelét, a fényképezőgép tulajdonosok számára sem közömbös a megapixelek száma. A számítógépipar óriásai már évek óta küzdenek a megahertz mítosz ellen, de a harc reménytelennek tűnik, mivel az embereknek szükségük van a teljesítmény számszerű jelölésére. Ugyanez a probléma vetődik fel a képkészítés területén is, hiszen ugyan a felhasználók sokszor még mindig felbontás alapján döntenek, habár az egyre inkább irrelevánssá válik.
A PMA adatai szerint a kezdő fogyasztó 6 megapixeles gépet vásárol, mely felbontás több mint elegendő poszterméretű nagyításra is. A felbontás radikális emelkedése a mobiltelefonokba épített kameráknál is megfigyelhető, ezek pixelszáma is ugrásszerűen növekszik. A gyakorlatban azonban olyan tényezők sokkal fontosabbak, mint az optikai nagyítás mértéke (vásárlásnál a digitális zoomot figyelembe se vegyük), a fényérzékelő lapka mérete (minél nagyobb, annál jobb a képminőség), vagy a beépített vaku minősége.
Az IC Insights piackutató szerint a digitális fényképezőgépek világpiaca 2007-re 18 milliárd dollárra nő. Persze ez az adat - mint szinte minden statisztika - csalóka, hiszen darabszámban sokkal nagyobb a piac bővülése. A belépőszinten elérhető nyereség minimálisra csökkent - emlékezhetünk, hogy a Kodak teljesen ki is száll ebből a szegmensből - a gyártók a drágább, nagyobb hasznot jelentő tipusok felé terelik a fogyasztókat. Mivel már a tipikus belépő szintű modellek is bőven kielégítik az átlagemberek igényeit, ez nem egyszerű feladat.
A Forrester Research piackutató cég közlése szerint egy átlagember havonta 23 felvételt készít, ami azt is jelenti, hogy jóval többet töröl. "A vásárlók többségének elegendő a jelenlegi funkciógazdagság, és csak két ponton javítanának a gépeken, az egyik az akkumulátor élettartama, a másik az exponálás lassúsága" - emelte ki Josh Bernoff, a Forrester Research elemzője. Uóbbi azért zavarja a felhasználókat, mivel a gyengébb gépeken az automatikus fókuszálás lassúsága és egyéb beállítási opciók miatt az exponálógomb megnyomása és a tényleges felvételkészítés közötti időben a fotótéma gyakran elmozdul eredeti helyéről.
A gyártók többféle taktikát alkalmaznak a hátrányok kiiktatására. Az első természetesen a digitális SLR gépek felé tolás, ami a gyorsabb készülékek mellett radikálisan jobb képminőséget is jelent. DSLR gépet ugyan már 1991 óta lehet kapni, de a kategória modelljeinek többsége az utóbbi évekig olyan drága volt, hogy a terület a profi fotósok és a gazdag amatőrök kizárólagos területe maradt. A szegmens szép nyereséget hajt, ettől függetlenül a hagyományos SLR gyártók - mint például a Canon, a Nikon vagy a Pentax - lefelé is nyitottak, hogy minél korábban márkahűséget alakítsanak ki a leendő fogyasztóban. A taktika úgylátszik bevált: a lencsék forgalma tavaly 56%-al nőtt, és a kiegészítők (fotótáskák, akkumulátorok stb.) forgalma is dinamikusan növekszik.
Persze egy tükörreflexes gép jóval nagyobb tudást igényel felhasználói részről, mely az egyszerűsítés iránti trendekkel pont ellentétes irányba tart. Szerencsére a képminőség az SLR szegmensen kívül is jelentős javulást mutat, köszönhetően az egyre olcsóbb CMOS áramköröknek és a javuló szoftvereknek. Az IC Insights felmérése szerint 2007-ben a fényképezőgépek 67 százalékában CMOS szenzor van, a rivális CCD eladások folyamatosan csökkennek. Ennek egyértelmű oka a CMOS zuhanó ára, de a legfelső, profi szegmenst azért még a CCD uralja. Az árak esése természetesen folytatódni fog annak ellenére, hogy a minőségi gyártók már most is hihetetlen alacsony árakon árulják belépő szintű modelljeiket.
A fényképezőgép gyártók folyamatosan egyre bonyolultabb modellekkel jelennek meg a piacon, és paradox módon az egyre nagyobb tudású gépek iránti keresletet a digitális fényképezőgéppel már rendelkező tábor hajtja. A felívelő trendet a folyamatos árcsökkentések is gerjesztik, habár a masszív áresés inkább a belépőszintű modellekre igaz. Ezt igazolja, hogy egy ágazati szervezet, a Consumer Electronics Association adatai szerint 2006-ban a 4 megapixel alatti kategória (a kamerás mobilok és a legolcsóbb gépek) szegmensében 40%-al csökkent az átlagár, azaz majdnem felére esett. Ez már nem magyarázható a konkurensek kiszorításának igényével, hanem megjelenik benne a felsőbb kategória relatív olcsósága is.
Ugyanúgy, ahogy a PC vásárlók is tudni akarják processzoruk órajelét, a fényképezőgép tulajdonosok számára sem közömbös a megapixelek száma. A számítógépipar óriásai már évek óta küzdenek a megahertz mítosz ellen, de a harc reménytelennek tűnik, mivel az embereknek szükségük van a teljesítmény számszerű jelölésére. Ugyanez a probléma vetődik fel a képkészítés területén is, hiszen ugyan a felhasználók sokszor még mindig felbontás alapján döntenek, habár az egyre inkább irrelevánssá válik. A PMA adatai szerint a kezdő fogyasztó 6 megapixeles gépet vásárol, mely felbontás több mint elegendő poszterméretű nagyításra is. A felbontás radikális emelkedése a mobiltelefonokba épített kameráknál is megfigyelhető, ezek pixelszáma is ugrásszerűen növekszik. A gyakorlatban azonban olyan tényezők sokkal fontosabbak, mint az optikai nagyítás mértéke (vásárlásnál a digitális zoomot figyelembe se vegyük), a fényérzékelő lapka mérete (minél nagyobb, annál jobb a képminőség), vagy a beépített vaku minősége.
Az IC Insights piackutató szerint a digitális fényképezőgépek világpiaca 2007-re 18 milliárd dollárra nő. Persze ez az adat - mint szinte minden statisztika - csalóka, hiszen darabszámban sokkal nagyobb a piac bővülése. A belépőszinten elérhető nyereség minimálisra csökkent - emlékezhetünk, hogy a Kodak teljesen ki is száll ebből a szegmensből - a gyártók a drágább, nagyobb hasznot jelentő tipusok felé terelik a fogyasztókat. Mivel már a tipikus belépő szintű modellek is bőven kielégítik az átlagemberek igényeit, ez nem egyszerű feladat.
A Forrester Research piackutató cég közlése szerint egy átlagember havonta 23 felvételt készít, ami azt is jelenti, hogy jóval többet töröl. "A vásárlók többségének elegendő a jelenlegi funkciógazdagság, és csak két ponton javítanának a gépeken, az egyik az akkumulátor élettartama, a másik az exponálás lassúsága" - emelte ki Josh Bernoff, a Forrester Research elemzője. Uóbbi azért zavarja a felhasználókat, mivel a gyengébb gépeken az automatikus fókuszálás lassúsága és egyéb beállítási opciók miatt az exponálógomb megnyomása és a tényleges felvételkészítés közötti időben a fotótéma gyakran elmozdul eredeti helyéről.
A gyártók többféle taktikát alkalmaznak a hátrányok kiiktatására. Az első természetesen a digitális SLR gépek felé tolás, ami a gyorsabb készülékek mellett radikálisan jobb képminőséget is jelent. DSLR gépet ugyan már 1991 óta lehet kapni, de a kategória modelljeinek többsége az utóbbi évekig olyan drága volt, hogy a terület a profi fotósok és a gazdag amatőrök kizárólagos területe maradt. A szegmens szép nyereséget hajt, ettől függetlenül a hagyományos SLR gyártók - mint például a Canon, a Nikon vagy a Pentax - lefelé is nyitottak, hogy minél korábban márkahűséget alakítsanak ki a leendő fogyasztóban. A taktika úgylátszik bevált: a lencsék forgalma tavaly 56%-al nőtt, és a kiegészítők (fotótáskák, akkumulátorok stb.) forgalma is dinamikusan növekszik.Persze egy tükörreflexes gép jóval nagyobb tudást igényel felhasználói részről, mely az egyszerűsítés iránti trendekkel pont ellentétes irányba tart. Szerencsére a képminőség az SLR szegmensen kívül is jelentős javulást mutat, köszönhetően az egyre olcsóbb CMOS áramköröknek és a javuló szoftvereknek. Az IC Insights felmérése szerint 2007-ben a fényképezőgépek 67 százalékában CMOS szenzor van, a rivális CCD eladások folyamatosan csökkennek. Ennek egyértelmű oka a CMOS zuhanó ára, de a legfelső, profi szegmenst azért még a CCD uralja. Az árak esése természetesen folytatódni fog annak ellenére, hogy a minőségi gyártók már most is hihetetlen alacsony árakon árulják belépő szintű modelljeiket.