Napi Online
A magyaroknak még mindig drága a DSLR
Pár éven belül stagnálásba vált a digitális fényképezőgépek eddig dinamikusan bővülő piaca - állítja az IDC szakértője. Magyarországon nem ilyen vészes a helyzet, itthon csak pár év múlva csökkenhet a kereslet.
Mint arról mi is beszámoltunk, az IDC elemzése szerint a tavalyi 15 százalékos növekedés után az idén csak 8 százalékkal bővül a digitális fényképezőgépek piaca, ám ez is 114 millió fotókészülék eladását jelentené. A világpiac várhatóan 2010-re telítődni fog, ezt követően, 2011-től stagnálás, rosszabb esetben hanyatlás várható. Az elemzés rámutat, hogy a kedvezőtlen prognózis az olcsóbb gépekre vonatkozik, a professzionális tükörreflexes készülékek (DSLR) piacán ugyanis dinamikus a bővülés, tavaly 39 százalékos volt a fejlődés, 2011-ben pedig 9 százalékos növekedés várható, vagyis abban az évben 8,5 millió fényképezőgép értékesítésére lehet számítani. A prognózisból kiderül az is, hogy a kompakt gépek piacának várható zsugorodása elsősorban a jelentősebb gyártókat fogja sújtani.
Nem értenek egyet az elemzés összes állításával a jelentős gyártók magyarországi képviselői. Domokos Barna, a Canon Hungária CCI üzletágának marketingmenedzsere elsősorban azért nem, mert a magyar piac egyelőre nem éri el a nyugat-európaiak fejlettségi szintjét. Mint mondta, a vásárlóerő jóval kisebb, amit az is jelez, hogy Magyarországon elsősorban a 35-50 ezer forintos kompakt gépeket keresik, míg a Lajtán túl a 200 eurónál - az 50 ezer forintnál - drágább gépek számítanak a volumenterméknek. A szakember szerint csak 2011 után pár évvel lehet számítani arra, hogy telítődik a magyar piac, addig éves szinten nagyjából 10-15 százalékos bővülés valószínűsíthető.
A kompakt gépek piacát részben az hajtja, hogy a DSLR készülékek még az utóbbi évek árzuhanása ellenére is túlságosan drágák a többség számára, a mobiltelefonok fényképezői pedig még közel sem érték el a mai kompakt fényképezőgépek képminőségét. Domokos ugyanakkor osztja az említett felmérés azon megállapítását, hogy a komolyabb digitális tükörreflexes gépek piaca világszerte egyre bővül, s ez igaz Magyarországon is, egyre szélesedik ugyanis az a réteg, amelyik hajlandó 150-200 ezer forintot áldozni egy minőségi DSLR készülékre.
Hasonló megállapításokat tett az elemzést kommentálva Németh Erzsébet, az Olympus Magyarország kommunikációs vezetője, aki szintén hangsúlyozta: bár hosszú távon az elemzésben említett tendenciákra lehet számítani a magyar piacon is, de tapasztalataik szerint a világpiaci változások két-három éves késéssel gyűrűznek be a magyar piacra. A felmérések egyébként arra utalnak, hogy a tavaly jelentősen növekedtek az eladások, és az idén további bővülésre lehet számítani, habár csökkenő ütemre van kilátás.
Piackutatási adatok szerint a "noname" gépek piaca nem jelentős, ezek a készülékek elsősorban azon kategóriákban tudnak vásárlókat szerezni, amelyeket a márkák nem fednek le. Ezek a készülékek többnyire már nem felelnek meg a mai igényeknek, főként azokat a vásárlókat tudják magukhoz vonzani, akiknek kizárólag az ár számít - felelte a nagyon olcsó, sokszor névtelenül vagy ismeretlen márkanévvel árusított fényképezőgépek piaci hatásait firtató kérdésünkre Németh Erzsébet.
Mint arról mi is beszámoltunk, az IDC elemzése szerint a tavalyi 15 százalékos növekedés után az idén csak 8 százalékkal bővül a digitális fényképezőgépek piaca, ám ez is 114 millió fotókészülék eladását jelentené. A világpiac várhatóan 2010-re telítődni fog, ezt követően, 2011-től stagnálás, rosszabb esetben hanyatlás várható. Az elemzés rámutat, hogy a kedvezőtlen prognózis az olcsóbb gépekre vonatkozik, a professzionális tükörreflexes készülékek (DSLR) piacán ugyanis dinamikus a bővülés, tavaly 39 százalékos volt a fejlődés, 2011-ben pedig 9 százalékos növekedés várható, vagyis abban az évben 8,5 millió fényképezőgép értékesítésére lehet számítani. A prognózisból kiderül az is, hogy a kompakt gépek piacának várható zsugorodása elsősorban a jelentősebb gyártókat fogja sújtani.
Nem értenek egyet az elemzés összes állításával a jelentős gyártók magyarországi képviselői. Domokos Barna, a Canon Hungária CCI üzletágának marketingmenedzsere elsősorban azért nem, mert a magyar piac egyelőre nem éri el a nyugat-európaiak fejlettségi szintjét. Mint mondta, a vásárlóerő jóval kisebb, amit az is jelez, hogy Magyarországon elsősorban a 35-50 ezer forintos kompakt gépeket keresik, míg a Lajtán túl a 200 eurónál - az 50 ezer forintnál - drágább gépek számítanak a volumenterméknek. A szakember szerint csak 2011 után pár évvel lehet számítani arra, hogy telítődik a magyar piac, addig éves szinten nagyjából 10-15 százalékos bővülés valószínűsíthető.
A kompakt gépek piacát részben az hajtja, hogy a DSLR készülékek még az utóbbi évek árzuhanása ellenére is túlságosan drágák a többség számára, a mobiltelefonok fényképezői pedig még közel sem érték el a mai kompakt fényképezőgépek képminőségét. Domokos ugyanakkor osztja az említett felmérés azon megállapítását, hogy a komolyabb digitális tükörreflexes gépek piaca világszerte egyre bővül, s ez igaz Magyarországon is, egyre szélesedik ugyanis az a réteg, amelyik hajlandó 150-200 ezer forintot áldozni egy minőségi DSLR készülékre.
Hasonló megállapításokat tett az elemzést kommentálva Németh Erzsébet, az Olympus Magyarország kommunikációs vezetője, aki szintén hangsúlyozta: bár hosszú távon az elemzésben említett tendenciákra lehet számítani a magyar piacon is, de tapasztalataik szerint a világpiaci változások két-három éves késéssel gyűrűznek be a magyar piacra. A felmérések egyébként arra utalnak, hogy a tavaly jelentősen növekedtek az eladások, és az idén további bővülésre lehet számítani, habár csökkenő ütemre van kilátás.
Piackutatási adatok szerint a "noname" gépek piaca nem jelentős, ezek a készülékek elsősorban azon kategóriákban tudnak vásárlókat szerezni, amelyeket a márkák nem fednek le. Ezek a készülékek többnyire már nem felelnek meg a mai igényeknek, főként azokat a vásárlókat tudják magukhoz vonzani, akiknek kizárólag az ár számít - felelte a nagyon olcsó, sokszor névtelenül vagy ismeretlen márkanévvel árusított fényképezőgépek piaci hatásait firtató kérdésünkre Németh Erzsébet.